Társadalombiztosítási szabályok
Ha egy EGT tagállamban honos állampolgár 2010. május 1.-ig egy másik EGT tagállamban munkát vállalt, akkor a társadalombiztosítás szabályait a 1408/71/EGK Tanácsi rendelet, valamint a végrehajtásáról szóló 574/72/EGK Tanácsi rendelet határozta meg.
2010. május 1.-től azonban az adózás és a társadalombiztosításra vonatkozó rendelkezéseket a 883/04/EK és a 987/2009/EK rendelet tartalmazza. Ezek a rendeletek valamennyi uniós tagországban hatályosak, az EFTA tagállamokra viszont továbbra is a korábbi szabályozás érvényes. Ha viszont egy munkavállaló kiküldetése az egyik uniós tagországból egy másik uniós tagországba 2010. május 1. előtt kezdődött, úgy rá – a kiküldetés lejártáig – a 1408/71/EGK rendelet szabályait kell továbbra is alkalmazni.
A joghatóság eldöntését hivatott segíteni a rendelet által alkalmazott egyik alapelv, melyet az „egy tagállam joghatósága alá tartozás” elvének hívnak. Ennek célja, hogy elkerülhetővé tegye, hogy egyidejűleg több biztosítási kötelezettsége legyen a munkavállalónak, illetve, hogy biztosítás nélkül maradjon. Az érvényes rendeletek átfogják azokat a szabályokat, melyek alapján meghatározhatóak, hogy az EU-n belül más tagállamban munkát vállaló esetében mely tagország jogszabályait kell alkalmazni a szociális és társadalombiztosítási járulékok vonatkozásában. A fenti alapelv alapján:
- a kiküldetés időtartamára a munkavállaló a másik tagállamban történő munkavégzés ellenére, továbbra is a kiküldő állam jogszabályai szerint lesz biztosítva
- akit valamely tagország területén foglalkoztatnak, azon ország jogszabályainak hatálya alá tartozik, ahol e foglalkoztatás történik,
- aki önálló vállalkozó, azon tagállam jogszabályainak hatálya alá tartozik, ahol ezen önálló tevékenységet kifejti,
- akit hajó fedélzetén foglalkoztatnak, azon tagállam jogszabályainak hatálya alá tartozik, amely tagország lobogója alatt hajózik,
- a köztisztviselők az őket foglalkoztató hatóság országának joghatósága alá tartoznak.
- Külön szabályok rendelkeznek a kiküldetés alapján más tagországban munkát végzőkre:
- a kiküldetés időtartama maximum 24 hónap lehet, mely meghosszabbítható, és melyet mind a kiküldő, mind a fogadó ország hatóságának jóvá kell hagynia,
- a kiküldetés igazolására szolgáló nyomtatvány (A1) kiváltásával igazolható a kiküldetés helye szerinti hatóságnak, hogy a kiküldött a kiküldő ország joga szerint marad biztosított.
Amennyiben egy munkavállaló több tagállamban vállal munkát, akkor annak az államnak a jogszabályait kell rá alkalmazni, ahol állandó lakhelye van.
Az adózás szabályai
A több országot érintő adózási helyzetek kezelésére az országok egymással bilaterális megállapodásokat szoktak kötni. Ezen megállapodások egységesítése céljából az OECD létrehozta, majd többször módosította modellegyezményét, mely elfogadottsága okán a legtöbb kettős adózást elkerüléséről szóló egyezmény alapjául szolgált. Magyarországnak az összes uniós tagállammal van kettős adózást elkerülő egyezménye. Az OECD modellegyezmény szerint a munkabér (az egyezmények szóhasználata szerint nem önálló tevékenységből származó jövedelem) adóztatása úgy történik, hogy amennyiben az A országban honos polgár B országban munkát vállal, akkor abban az országban adózik az ebből származó jövedelme, ahol a munkát végzi (B), kivéve
- ha 183 napnál kevesebbet tölt a polgár a B államban, és
- nem a B államban honos személy fizeti a munkabért, és
- nem az A országban lévő munkáltató B országban lévő telephelye fizeti a munkabért.
A főszabály tehát az, hogy a munkavégzés helyén kell megfizetni az adót, és csak a fenti három feltétel együttes teljesülése esetén van arra lehetősége a munkavállalónak, hogy továbbra is a honossága szerinti tagállamban fizesse meg a munkabérjövedelme után az adót.
A társadalombiztosítási és az adózási szabályok összevetéséből megállapíthatjuk, hogy kiküldetés esetén nem minden eseten ugyanabban a tagállamban történik az adózás és a társadalombiztosítási járulékok megfizetése, hanem előfordulhat, hogy a kiküldött munkavállaló továbbra is a kiküldő államban fizeti a társadalombiztosítási járulékokat, adózni viszont abban az államban fog, ahova kiküldték.
Durbák János
Ügyvezető
Forrás: munkajogportal.hu
