Az adhéziós perek egyes gyakorlati kérdései

Mi az adhéziós per és mely bíróságok előtt érvényesítheti a munkavállaló, illetve a munkáltató a másik féllel szembeni igényét? Milyen rendelkezések lesznek irányadóak 2018. január 1-től az új polgári perrendtartásról szóló törvény hatályba lépésétől? Dr. Bóta Zsuzsanna, a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság titkára ismerteti a kérdéssel kapcsolatos lényeges rendelkezéseket és bírósági döntéseket.

1./ Mi az adhéziós per?

A Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 349. § (3) bekezdése szerint a munkavállaló és a munkáltató közötti, a munkaviszonnyal közvetlen kapcsolatban lévő jogra alapított igény munkaügyi perben is érvényesíthető.

E jogviták az ún. adhéziós munkaügyi perek. Ez nem kötelező szabály, azaz ilyen igényt a felperes választása szerint akár munkaügyi bíróság, akár általános hatáskörű bíróság előtt is érvényesíthet. A jogszabály egyértelműen pergazdaságossági és célszerűségi szempontok miatt rendelkezik így, hiszen a munkaviszony alanyai között a munkaviszonyra tekintettel, de attól függetlenül számos más – akár polgári jogi szerződés, akár más – igény jöhet létre. Az ilyen igények rendezése gyakran a munkaügyi per kimenetelétől függ, ezért emiatt is célszerű ezen igényeket egy perben, a munkajogi igényekkel együtt érvényesíteni egyazon perben, mivel így elkerülhető a párhuzamos bizonyítás, illetve a per tárgyalásának felesleges felfüggesztése.[1]

Handó összefoglalása szerint az adhéziós pernek három feltétele van:

  • a felek között a Pp. 349. § (1)-(2) bekezdése szerinti munkaügyi pernek kell folyamatban lennie, tehát ezek az igények önállóan nem érvényesíthetők,
  • csak a munkáltató és a munkavállaló közötti jogvita érvényesíthető ilyen igényként,
  • az érvényesíteni kívánt igénynek a munkaviszonnyal közvetlen kapcsolatban lévő jogon kell alapulnia, vagyis a feleknek a vitatott jogviszonyt a köztük fennálló munkaviszonyra tekintettel kellett létesíteniük.[2]

A felperes tehát a munkaviszonyból eredő munkajogi igényt kell, hogy érvényesítsen

2./ Mikor érvényesíthető a munkaviszonyból eredő munkajogi igény?

A felperes ezt már a keresetlevélben is megteheti, de annak sincs akadálya, hogy a későbbiekben kereset-kiterjesztéssel élve vagy az alperes viszontkeresetet előterjesztve érvényesítse ezen igényét.

3./ Lakáskölcsön nyújtásával összefüggő követelés

A munkaügyi bírói joggyakorlatban megjelent állásfoglalás szerint, ha a felek között nincs folyamatban munkaügyi per, a lakáskölcsön nyújtásával összefüggő igényt a polgári bíróság előtt kell érvényesíteni. E perben a jogosult a Pesti Központi Kerületi Bírósághoz (a továbbiakban: PKKB) benyújtott fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmében kérte a kötelezettet kötelezni a munkáltatói lakás-kölcsönszerződésből eredő tartozásának megfizetésére. A munkáltató e kamatmentes kölcsönt a munkaviszony fennállása alatt nyújtotta a munkavállaló részére. A PKKB hatáskörének hiányát állapította meg és az ügyet áttette a Fővárosi Munkaügyi Bírósághoz. Utóbbi szintén megállapította hatáskörének hiányát tekintettel arra, hogy a felek között nem volt folyamatban munkaügyi per. A Legfelsőbb Bíróság a hatásköri összeütközést a PKKB kijelölésével oldotta fel helyt adva a Fővárosi Munkaügyi Bíróság érvelésének.[3

4./ Elmaradt munkabér és ingóságok kiadása

Egy másik ügyben a felperes a Kalocsai Városi Bírósághoz nyújtott be fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmet, kérve az alperes kötelezését 950.000 Ft és ennek kamatai megfizetésére, valamint 2 db szalagfűrész, 1 db gyalogfűrész és 1 db egyfejes marógép kiadására. Az alperes ellentmondása folytán az eljárás perré alakult, amelyben a városi bíróság hatáskörének hiányát állapította meg és a keresetlevelet áttette a Kecskeméti Munkaügyi Bírósághoz. Az indokolás szerint a felperes a keresetbe vett követelése jogcímeként azt jelölte meg, hogy az alperessel munkaviszonyban állt, és hat havi munkabérét elmulasztotta megfizetni, továbbá a jelzett fűrészeket és marógépet visszaadni, és egy meghatározott munka ellenértékét sem fizette ki.

A Kecskeméti Munkaügyi Bíróság az elmaradt munkabér iránti igény elkülönített tárgyalását rendelte el, a megbízási díj és a munkaeszközök kiadására irányuló kereseti kérelmek vonatkozásában pedig a hatáskörének hiányát állapította meg. A lefolytatott bizonyítás alapján megállapított tényállás szerint a felperes az alperessel 2002. február 1-jétől 2002. július 31-éig fennállt munkaviszonya megszűnését követően az alperes ügyvezetőjével kötött megállapodás alapján végzett munkája alapján követelt módosított keresete szerint 380.000 Ft összegű igénye nem munkaviszonyból eredt, ezért ezen igény elbírálására az általános hatáskörű bíróság rendelkezik hatáskörrel.

A Legfelsőbb Bíróság az ügyben a Kecskeméti Munkaügyi Bíróságot jelölte ki. A tényállás szerint ugyanis a felperes hat havi elmaradt munkabére (összesen 600.000 Ft) és az alperes ügyvezetőjével történt megállapodás alapján elvégzett konkrét munkáért (tetőfedés, lépcső, korlát, terasz elkészítése) járó 380.000 Ft díjazás megfizetésére és munkaeszközök kiadására kérte kötelezni az alperest. A felperes tehát az alperessel szemben munkaviszonyból eredő munkabérigényt, és a munkaviszonnyal közvetlen kapcsolatban lévő jogra alapított egyéb igényt is érvényesített, tehát ezen utóbbi igények elbírálására is a munkaügyi bíróság rendelkezett hatáskörrel a Pp. 349. § (3) bekezdése alapján.[4

5./ Munkaviszonyra tekintettel kötött bérleti szerződés

A fentiek mintájára adhéziós pernek minősül a munkaviszonyra tekintettel kötött bérleti szerződés is. A feleknek – a munkaviszonyhoz kapcsolódó lakásbérleti jogviszonyból eredő jogvita esetére – valamely helyi bíróság illetékességét kikötő szerződéses rendelkezése – eltérő megállapodás hiányában – kizárólagos illetékességnek minősül, ezért adhéziós munkaügyi perként a fél más perbíróságot nem választhat.[5]

A munkaügyi bírói joggyakorlat vetette fel azt a kérdést is, hogy a munkaügyi bíróság rendelkezik-e hatáskörrel a Pp. 349. § (3) bekezdése alapján akkor, ha például a munkáltató a munkavállalóval szemben vagyoni kártérítés iránti pert indít és ehhez kapcsolódóan a vele kötött lakásbérleti szerződésből eredő igényét is érvényesíti, majd utólag a kártérítés iránti követelésétől eláll. Ilyen esetben ugyanis a fentebb említett azon feltétel, hogy a felek között munkaügyi per van folyamatban, nem teljesül. Tény ugyanakkor az, hogy korábban volt ilyen tárgyú per és a munkajogviszonnyal összefüggésben keletkezett igényt is e perben érvényesítette a per felperese. Álláspontunk szerint ilyen esetben a munkaügyi bíróság hatáskörrel rendelkezik e per lefolytatására és érdemi határozat meghozatalára is. Ennek oka ugyanaz, mint az adhéziós pereké: pergazdaságosság és célszerűség. Ha ugyanis a munkaügyi bíróság érdemben elkezdi tárgyalni az adott kereseti kérelmet, adott esetben a bizonyítás egy részét is lefolytatja, akkor célszerűtlen lenne az ügyet a per e szakaszában áttenni az általános hatáskörű bírósághoz. Tulajdonképpen itt a per folyamatban léte alatt merülne fel egy olyan ok, ami hatáskör hiányt eredményez, ez pedig a jogbiztonságot is sértené. Ilyen esetben ezért a munkaügyi bíróság álláspontunk szerint akkor is rendelkezik hatáskörrel a munkaviszonyhoz kapcsolódó lakásbérleti szerződésből eredő igény tárgyában az eljárást lefolytatni, ha a felperes a hatáskört megalapozó munkajogi igény érvényesítésétől eláll, vagy a per részbeni megszüntetésére kerül sor.

6./ Vagyoni és nem vagyoni kár együttes érvényesítése

Egy másik esetben kimondta a bíróság, hogy ha munkáltató vagyoni kárát és nem vagyoni kárát együttesen érvényesíti a munkavállalóval szemben, és a kára azért következett be, mert a munkáltató külföldi megbízójánál történt – a munkavállaló által megkísérelt – lopás miatt az üzleti bizalom helyreállítása érdekében a munkáltató a megbízónak a munkavállaló cselekménye okán vagyoni kártérítést fizet a megbízónak, és a munkavállalóval szemben jogos gazdasági érdekének veszélyeztetése miatt nem vagyoni kárigényt is érvényesít, erre nem a Pp. 23. § (1) bekezdés g) pontja szerinti törvényszéknek, hanem a Pp. 349. § (3) bekezdése alapján a munkaügyi bíróságnak van hatásköre. Ezen túlmenően némileg más tényállás mellett a Legfelsőbb Bíróság kimondta, hogy a Pp. 23. § (1) bekezdésében meghatározott hatáskör kizárólagos, a munkaügyi bíróság a megyei bíróság hatáskörébe tartozó perekben még a Pp. 349. § (3) bekezdése alapján sem járhat el. Az érvényesített követelés kapcsolt igényként történő elbírálására csak a munkaügyi bírósággal azonos szintű, helyi bíróság hatáskörébe tartozó ügyekben van lehetőség, ellenkező értelmezés sértené az irányadó hatásköri szabályokat.[6]

Ugyancsak a munkaügyi bíróság hatáskörében érvényesítheti a felperes azon követelését, hogy a munkaviszony megszűntét követően a volt munkáltató által kilátásba helyezett egyéb jogviszony létesítésének elmaradás a miatt kára keletkezett.[7]

Eljárásjogi szempontból lehet fontos, hogy abban az esetben, ha a munkaügyi bíróság hatáskörének hiányát állapítja meg és a perben érvényesíteni kívánt követelés egymillió forint alatt van, akkor nem a keresetlevél általános hatáskörű bírósághoz való áttételének, hanem a per megszüntetésének van helye. Ennek oka, hogy a Fizetési meghagyásos eljárásról szóló 2009. évi L. törvény (Fmhtv.) és a Pp. alapján az egymillió forint alatti lejárt pénzkövetelés csak fizetési meghagyás útján érvényesíthető. A felperes követelését ezt követően mint jogosultként érvényesítheti bármely közjegyző előtt megindított fizetési meghagyás útján.

7./ Adhéziós perek 2018. január 1-je után

A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: új Pp.) 508. § (5) bekezdése szerint a munkaügyi per csak a munkavállaló és a munkáltató közötti, a munkaviszonnyal közvetlen kapcsolatban lévő, az e törvény hatálya alá tartozó ügyben előterjesztett keresettel kapcsolható össze.

Az új Pp. miniszteri indokolása alapján a törvény megengedi, hogy a munkaügyi per keretében a peres felek közötti, a munkaviszonnyal közvetlen kapcsolatban lévő jogra alapított egyéb polgári jogi igény szintén elbírálható legyen (adhéziós per). Ezáltal elkerülhető, hogy az igény jogosultjának külön polgári pert kelljen indítania. A valóságban a munkaviszony alapján kötött számos más, nem munkajogi szabályokra alapított megállapodás, jogviszony jöhet létre, az adhéziós perre vonatkozó speciális szabály így lehetővé teszi, hogy a felek az egyébként polgári perre tartozó további jogvitájukat egységesen, egy per – munkaügyi per – keretében rendezhessék.

Az adhéziós perek szabályozása tehát 2018. január 1-je után sem változik, a korábbi szabályok szerint terjeszthető elő ilyen igény a munkaügyi bíróságok előtt.

 

Dr. Bóta Zsuzsanna
Bírósági Titkár
Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság

 

***
A szerzői jog jogosultja fenntart minden másolással, terjesztéssel, többszörözéssel kapcsolatos jogot. Tilos a cikkek, egyéb tartalmak teljes vagy rövidített formában történő másolása, nyilvánossághoz közvetítése, újraközlése. Tilos továbbá a honlap tartalmát adatbázisba lementeni. A honlapon található tartalom bármely eleme csak a szerzői jog jogosultjának előzetes engedélyével használható fel.

 

[1] Gyulavári (szerk.) 2012. 520. Mivel kivetted a főszövegből, itt ki kell írni a hivatkozást.
[2] Handó 2004. 266.
[3] Legfelsőbb Bíróság Mpk.II.10.163/2008/1.
[4] Legfelsőbb Bíróság Mpk.II.10.732/2004/1.
[5] BH2004.520.
[6] Legfelsőbb Bíróság Mfv.II.10.927/2010/3.
[7] Legfelsőbb Bíróság M1073800