Az aranytojást tojó tyúk, avagy a kreatív munkavállaló

Gold eggA kreatív iparágak lendületes fejlődésével párhuzamosan, illetve a piaci verseny miatt egyre nagyobb jelentősége van a különböző céges újításoknak, az egyedi külsővel ellátott termékeknek, vagy akár a titkos recepteknek

Sajnos azonban hazánkban még ma is általánosnak mondható a tájékozatlanság, bizonytalanság abban a kérdésben, hogy a munkavállalók (köztisztviselők, közalkalmazottak) által a munkájuk során létrehozott szellemi alkotások kit illetnek meg, milyen jogai vannak a munkáltatónak és a munkavállalónak. Ezzel kapcsolatban kérdeztük Dr. Tivadar Krisztián ügyvédet.

Munkajogportál: Milyen szellemi alkotások fordulhatnak elő munkajogviszony keretében

Tivadar Krisztián: A munkahely jellegétől függően tulajdonképpen bármilyen. A vonatkozó jogszabályok nevesítenek egyes szellemi alkotás fajtákat, például: szerzői mű, találmány, formatervezési minta, használati minta. Léteznek olyan szellemi alkotások is, amelyek kifejezetten nem szerepelnek jogszabályban. A know-how például a polgári törvénykönyvben szabályozott üzleti titok fogalmi körébe tartozik – anélkül, hogy a törvény nevesítené.

Munkajogportál: Mekkora a munkáltató és a munkavállaló szabadsága a szellemi alkotásokra vonatkozóan? Mennyire köti meg a kezüket a jog?

Tivadar Krisztián: A különböző szellemi alkotásokra vonatkozó jogszabályok lefektetnek olyan minimumfeltételeket, amikből nem lehet „kiszerződni”, vagyis akkor is ezek a törvényi előírások érvényesülnek, ha a munkaszerződésben ezektől eltérő feltételeket kötnek ki a felek. Ugyanakkor e kötelező törvényi kereteken belül a szellemi alkotásra vonatkozó jogok sorsa, terjedelme nagyban függ a munkavállaló és a munkáltató erőviszonyaitól, illetve az ennek függvényében kialkudott szerződési feltételektől. A szellemi alkotásokhoz fűződő jogok – kevés kivételtől eltekintve – anyagi és személyhez fűződő jogokra oszlanak.

Munkajogportál: Mik a vagyoni jogok? Mit jelentenek ezek például a szerzői jog esetében?

Tivadar Krisztián: A vagyoni jogok a szerzői mű bármilyen felhasználásához és a felhasználás másnak történő engedélyezéséhez fűződő, kizárólagos jogok. A felhasználási módokat a szerzői jogról szóló törvény („Szjt.”) csak példálózva sorolja fel (pl. a mű többszörözése, terjesztése, nyilvános előadása, átdolgozása). Az Szjt. szerint alapvetően a munkáltató automatikusan megszerzi a vagyoni jogokat, ha a mű elkészítése a munkavállaló munkaviszonyból fakadó kötelessége.

Ebből a szempontból mindegy, hogy a munkavállaló a munkahelyén vagy otthon, esetleg horgászás közben alkotja meg a művet. Ugyanakkor meg kell említeni egyrészt, hogy a munkáltató nem a mű megalkotásakor, hanem csak annak átadásakor szerzi meg a jogokat, és ekkor keletkeznek egyes kötelezettségei is. Ez nyilván azért fontos, mert a munkáltató csak az átadáskor szerez tudomást a műről. Fontos másrészt az is, hogy ez a szabály csak eltérő megállapodás hiányában, vagyis háttérszabályként érvényesül. Vagyis elméletileg a felek megállapodhatnak azonban akár úgy is, hogy a vagyoni jogok nem a munkáltatót, hanem a munkavállalót illetik meg. Az ilyen megállapodást írásba kell foglalni.

Munkajogportál: És ha ez a fajta alkotás nem tartozik a munkavállaló munkakörébe.

Tivadar Krisztián: Akkor az Szjt. egyéb szabályai érvényesülnek. Alapvetően ilyenkor a munkavállaló marad a jogosult. Az egyértelműség kedvéért javasolható a munkavállaló munkakörébe tartozó feladatokat a szellemi alkotások szempontjából is pontosan meghatározni.

Munkajogportál: Milyen díjazáshoz van joga a munkavállalónak, ha a munkáltató szerzi meg a vagyoni jogokat?

Tivadar Krisztián: Ha a munkavállalónak munkakörébe tartozik az alkotás, a munkáltató a munkabéren felül nem köteles további díjat fizetni, hiszen a munkavállalónak épp az alkotás a feladata. Viszont a munkáltató akkor is fizeti a munkabért a munkavállalónak, ha az egy adott időszakban esetleg nem hoz létre új művet (pl. egy kutató végez kutatási tevékenységet, de eredmény hiányában nem publikál). A munkaszerződésben továbbá ki lehet kötni jutalmat, illetve a munkáltató soron kívül is jutalmazhatja a munkavállalóját. Más a helyzet, ha a munkáltató a munkavállaló által létrehozott mű felhasználására másoknak engedélyt ad vagy a vagyoni jogokat másokra átruházza. Ilyenkor ugyanis a munkavállaló a munkabéren túl külön, megfelelő díjazása jogosult.

Munkajogportál: Mit jelent a megfelelő díjazás?

Tivadar Krisztián: Ezzel kapcsolatban az Szjt. általános szabályai nyújtanak némi támpontot. Ezek szerint a szerzőt – a mi esetünkben a munkavállalót – a felhasználáshoz kapcsolódó bevétellel arányos díjazás illeti meg. A díjazás arányosságát eseti jelleggel, egyebek között az adott területen kialakult díjazási gyakorlat és a mű várható piaci értéke figyelembe vételével kell meghatározni. De visszatérve a munkabéren felüli díjazásra: a munkavállalót a munkáltató jogszerzése esetén is megilleti az a díjazás, ami az Szjt. alapján a felhasználás jogának általános szabályok szerinti átruházását követően is megilleti, ami konkrétan a közös jogkezelés alá tartozó művek utáni bevételből (pl. az ún. üres kazetta jogdíj) származó, a szerzőt illető jelenti.

Munkajogportál: Van-e esetleg még más, a díjazással kapcsolatos szempont?

Tivadar Krisztián: Igen. A munkabér esetében nehezen elképzelhető, a többletdíjazással kapcsolatban azonban érdemes megemlíteni, hogy a munkavállaló lemondhat a díjazásról. Ennek a lemondásnak kifejezett nyilatkozattal és írásban kell történnie. Fontos az is, hogy a munkaviszonyban alkotott szoftverre, illetve adatbázisra az előbb említett kétféle, munkabéren felüli díjazás az Szjt. alapján nem jár. További kivételt képeznek a munkaviszony keretében kreált filmalkotások, mivel azokra egyáltalán nem alkalmazandók a munkaviszonyban alkotott műre vonatkozó szabályok.

Munkajogportál: Milyen kihatással van a vagyoni jogok átszállására a munkaviszony megszűnése.

Tivadar Krisztián: A munkáltató által megszerzett jogok ilyenkor változatlanok maradnak. A vagyoni jogok a munkáltató személyében bekövetkező jogutódlás (pl. más cégbe történő beolvadás) esetén sem szállnak vissza a munkavállalóra. Ilyenkor a jogutódra szállnak át ezek a jogok. Ezzel egyidejűleg a jogutódra átszállnak a jogelőd kötelezettségei is (pl.: a munkavállaló díjazásának fizetésére vonatkozók).

Munkajogportál: Továbbra is a szerzői jog példájánál maradva, mi a helyzet a személyhez fűződő jogokkal?

Tivadar Krisztián: A személyhez fűződő jogok a szerző és a mű közötti személyes, nem anyagi természetű kapocsra koncentrálnak. Az Szjt. ennek három vonatkozását szabályozza: a szerzőnek a mű nyilvánosságra hozatalához vagy annak engedélyezéséhez, valamint ezek megtiltásához, illetve visszavonásához fűződő jogát, a szerzőnek a neve szerzői minőségben történő feltüntetéséhez való jogát, illetve azt a jogot, hogy a művet a szerző engedélye nélkül ne lehessen eltorzítani, megcsonkítani, vagy a szerző becsületét vagy hírnevét sértő módon megváltoztatni.

Munkajogportál: A munkaviszonyban alkotott műre ebből a szempontból milyen speciális szabályok vonatkoznak?

Tivadar Krisztián: Az Szjt. úgy tekinti, hogy a munkavállaló a munkaviszony keretében alkotott mű átadásával hozzájárul annak nyilvánosságra hozatalához. Ha pedig a munkavállaló ezt követően visszavonja a nyilvánosságra-hozatalra vonatkozó engedélyt, a munkáltató csak arra lesz köteles, hogy a munkavállaló nevét ne tüntesse fel, viszont a művet továbbra is felhasználhatja. Ha a művet a munkáltató úgy változtatja meg, hogy azzal a munkavállaló nem ért egyet, akkor a munkavállaló szintén csak azt kérheti, hogy a munkáltató ne tüntesse fel őt szerzőként, vagyis a munkáltató ilyenkor is szabadon felhasználhatja a (megváltoztatott) művet. A változtatás ugyanakkor ilyen esetben sem sértheti a munkavállaló becsületét, hírnevét.

Munkajogportál: A szerzői jogok csak korlátozott ideig védettek. A munkaviszonyban alkotott művek esetében módosul-e ez a védelmi idő?

Tivadar Krisztián: A védelmi időre vonatkozó speciális szabály nincs, vagyis alapvetően ilyenkor is a szerző – a munkavállaló – halálától számított hetven évig tart a védelem. Ez a védelem – egyes más szellemi alkotásokra vonatkozó védelemtől eltérően – nem újítható meg. Ugyanakkor a névfeltüntetéshez való jogot sértő cselekményekkel szemben – a szerző emlékének megsértése jogcímén – a védelmi idő lejárta után is fel lehet lépni.

Munkajogportál: Ügyvéd úr, köszönjük a beszélgetést.