Köztisztviselők: minősítés – nem a teljesítményértékelés helyett!
Minősítés szükséges – többek között – a köztisztviselő magasabb besorolási fokozatba sorolásához, a várakozási idejének lerövidítéséhez, illetve meghosszabbításához, a szakmai alkalmatlanságra alapított felmentéséhez, a vezetői megbízáshoz, vagy éppen a jutalmazáshoz, kitüntetéshez. A minősítés nem helyettesítheti a teljesítményértékelést, és a „fordítottjára” sincs lehetőség. A Ktv. 34. §-ában meghatározott teljesítményértékelés, és a 34/A. §-ában meghatározott minősítés – bár a minősítésnél a teljesítményértékelést is figyelembe kell venni – két jogintézmény. Ezért egyetlen értékelő tevékenységet még akkor sem lehet egyszerre teljesítményértékelésnek és minősítésnek is tekinteni, ha az elkészítés időpontjában az alperes e körben a megfelelő gyakorlattal még nem rendelkezett (Mfv.E.10.772/2005/2.).
A minősítési időszak – ki kell várni a leteltét
A köztisztviselőt a Ktv. 34/A. §-a szerint legalább 4 évente illetve minden magasabb besorolási fokozatba kerülése előtt, illetve a köztisztviselő kérelmére soron kívül minősíteni kell. Ugyancsak soron kívüli minősítésre kerül sor, ha a tárgyévi teljesítményértékelés alapján az állapítható meg, hogy a teljesítmény-követelményeket a köztisztviselő nem, vagy csak nagyon csekély mértékben illetve színvonalon teljesítette. E feltételek valamelyikének hiányában nem kerülhet sor a soron kívüli minősítésre. Ezt támasztja alá a Legfelsőbb Bíróság eseti döntésében kifejtett álláspontja is: Helyes értelmezés szerint – a törvény adott részének alcíméből is megállapíthatóan – ezek a szabályok [Ktv. 34-36. §] nem csak a köztisztviselő kötelező, hanem minden fajta minősítésére vonatkoznak. Ebből következően a 34. § (1) bekezdésében meghatározott feltétel, miszerint csak akkor lehet a köztisztviselőt minősíteni, ha a minősítési időszakban legalább egy évig a minősítő irányítása alatt dolgozott, a nem kötelező minősítésre is vonatkozik. Ellenkező esetben, mivel a minősítés jogával – a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményét nem sértve – a munkáltatói jogkör gyakorlója bármikor élhet, a nem kötelező minősítést a munkáltató akár rendkívül rövid idő eltelte után is elvégezhetné, és ez ellen a köztisztviselő nem élhetne jogorvoslattal.
Egy per szerint az alperes munkáltatónak nem volt joga minősíteni a felperes köztisztviselőt, mert a minősítési időszakban nem dolgozott legalább egy évet a minősítő irányítása alatt. Ettől függetlenül az alperes eljárása az adott körülmények mellett joggal való visszaélésnek is minősül. Ez utóbbi ellen a köztisztviselő nem is védekezhetne, ha a minősítés egyébként ténybeli tévedést nem tartalmaz, illetőleg nem sérti a köztisztviselő személyiségi jogát. A Ktv. 36. § azonban nem zárja ki, hogy a feltételek hiánya miatt jogellenes minősítést – arra irányuló kérelemre – teljes terjedelmében megsemmisíthesse a bíróság (LB Mfv. II. 11.035/1998/3.).
Átruházott jogkörben
„A minősítést a munkáltatói jogkör gyakorlója illetve átruházott hatáskörben más vezető megbízású köztisztviselő végzi, ha legalább egy évig irányította minősített munkáját. Ha a közigazgatási szerv vezetője a minősítési jogát átruházta, maga a minősítésre nem volt jogosult.” (LB Mfv. II. 10.952/1999/4.). Az átruházott jogkörben történő minősítés esetén a minősítést csak az után lehet ismertetni a köztisztviselővel, ha előtte a minősítést végző bemutatta a minősítést közvetlen felettesének. A jegyzőt a polgármester minősíti és annak eredményéről köteles tájékoztatni a képviselő-testületet.
Nem elég pontozni – indokolni is kell
A minősítés szempontjait a Ktv. 1. számú melléklete tartalmazza, de a munkáltató maga is rögzíthet a munkavégzéssel szemben támasztott speciális követelményeket. A melléklet nem tartalmaz „indokolás” rovatot, ez azonban nem mentesíti a munkáltatót a 34/A. § (5) bekezdésében előírt indokolási kötelezettsége alól. Egységesen ítélik meg a bíróságok az indokolás hiányát, ezekben az esetekben a minősítést megsemmisítették. Aminősítésben csak kellően alátámasztott, tényeken alapuló megállapítások szerepelhetnek, illetve a minősített alkalmasságának megítélését a minősítő írásban indokolni köteles. A minősítés utólagos indokolásának, kiegészítésének a perben már nem volt helye (LB Mfv. II. 10.106/2002., LB Mfv. E. 10.107/2005.).
Az indokolás tartalmának vizsgálatakor – a teljesítményértékelés indokolása vizsgálatával megegyező módon – a bíróságok a LB MK 95. számú állásfoglalásában foglaltakra vannak figyelemmel. Így az indokolásnak valós és okszerű, kellően konkrét tényeket kell tartalmazniuk a köztisztviselő munkavégzése tekintetében. A Ktv. 34/A. § (5) bekezdése is előírja, hogy a minősített alkalmasságának megítélését a minősítő írásban indokolni köteles. Egy ügyben az alperes munkáltató a minősítési lapnak a Ktv. 1. számú mellékletében meghatározott szempontjai aláhúzásával, és az alkalmasság megítélésénél a „kevéssé alkalmas” szempont megjelölésével ennek a jogszabályi kötelezettségének nem tett eleget. Nem valósítja meg az indokolási kötelezettséget a minősítési lap 5. pontjához fűzött munkáltatói megjegyzés, mely szerint „a köztisztviselő a megállapítottól eltérő minősítés megszerzésére kitartó, kiegyenlített munkavégzéssel, lényegesen nagyobb fokú hivatástudattal és felelősségérzettel alkalmas lehet.” (LB Mfv. E. 10.107/2005/1.).
Ismertetés – a köztisztviselői aláírás nem jelent egyetértést
A minősítést ismertetni kell a köztisztviselővel, és lehetőséget kell biztosítani számára, hogy arra írásban észrevételt tegyen. Az ismertetés tényét a köztisztviselő aláírásával igazolja, ez azonban nem jelenti egyben azt is, hogy az abban foglaltakkal egyetért. A köztisztviselő számára a minősítés egy példányát az aláíráskor át kell adni. Ha az irat átvételét vagy annak aláírását a köztisztviselő megtagadja, erről jegyzőkönyvet kell felvenni.
Közalkalmazottak: minden a törvényben
A Kjt. korábban a minősítéssel kapcsolatban csak a legfontosabb eljárási és garanciális szabályokat tartalmazta, a minősítés rendjére vonatkozó részletes rendelkezéseket az ágazati rendeletek állapították meg. 2009. január 1-jétől jelentősen módosultak a minősítés szabályai. A törvény szerint annak célja a közalkalmazott munkaköri feladatai ellátásának megítélése, az ezt befolyásoló ismeretek,
képességek, személyi tulajdonságok értékelése, a szakmai fejlődés elősegítése. Minősítés szükséges
képességek, személyi tulajdonságok értékelése, a szakmai fejlődés elősegítése. Minősítés szükséges
- vezetők esetében a kinevezést, megbízást követő 2 év elteltével,
- a várakozási idő csökkentéséhez,
- a garantáltnál magasabb összegű illetmény megállapításához,
- a címadományozáshoz, és
- a gyakornoki idő lezárásához.
Minősíteni kell a közalkalmazottat akkor is, ha kéri, és közalkalmazotti jogviszonya legalább 3 éve fennáll, illetve előző minősítése óta legalább 3 év eltelt, vagy ha közalkalmazotti jogviszonya megszűnik. A fenti eseteken kívül a munkáltató mérlegelése jogkörében eljárva dönthet arról, hogy minősíti a közalkalmazottat.
Garanciális okokból – a közalkalmazott kérésére, illetve a munkáltató mérlegelési jogkörében elrendelt eset kivételével – nem kerülhet sor a közalkalmazott minősítésére, ha a jogviszony létesítése illetve a korábbi minősítés óta még nem telt el 12 hónap.
A minősítést a munkáltatói jogkör gyakorlójának kell elkészítenie a Kjt. 1. számú mellékletét képező minősítési lap alkalmazásával. Ebben meghatározták a minősítés szempontjait és az értékeléskor adható pontszámokat is, de mód van arra is , hogy végrehajtási rendeletben további, az adott ágazathoz tartozó munkakörhöz kapcsolódó kritériumokat határozzanak meg, illetve zárjanak ki.
A minősítő írásban köteles megindokolni a közalkalmazott alkalmasságának megítélését. Az indokolás hiányára, illetve annak valóságtartalmára vonatkozó bírósági gyakorlat megegyezik a köztisztviselőknél kifejtettekkel.
Az ismertetés hiánya – nem bízott vakon
A minősítést ismertetni kell a közalkalmazottal és annak egy példányát át kell adni számára. Az ismertetés tényét a közalkalmazott aláírásával igazolja és rávezetheti arra észrevételeit. Egy per szerint az elkészített minősítést a felperes közalkalmazottal nem ismertették, ismertetés nélkül kívánták meg tőle annak átvételét, illetve aláírását. Ezzel az alperes munkáltató megszegte a minősítési eljárásra vonatkozó jogszabályi és saját szabályzatában foglalt rendelkezéseket, ezért nem tekinthető jogellenesnek, hogy a közalkalmazott olyan esetben, amikor előtte a minősítést nem ismertették, a minősítési eljárást szabályszerűen nem folytatták le, megtagadta a minősítés aláírását. Így a felperes az együttműködési kötelezettségét sem szegte meg (LB Mfv.E.10.674/2004/1.).
Jogorvoslat – 30 nap vagy három év
A Ktv. 59. § (3) bekezdése c) pontja szerint a minősítés és a teljesítményértékelés magállapításaival kapcsolatos ügyekben a keresetet a munkáltatói intézkedésről szóló irat kézbesítésétől számított 30 napon belül lehet benyújtani a bírósághoz. Ugyancsak korlátozott a keresetindítás lehetősége a közalkalmazottak esetében. A Kjt. 40. § (11) bekezdése szerint a minősítés hibás vagy valótlan ténymegállapításainak, a közalkalmazott személyiségi jogát sértő megállapításának megsemmisítését a minősítés közlésétől számított 30 napon belül lehet kérni. Az egységes bírói gyakorlat szerint, ha a munkáltató nem tájékoztatja a köztisztviselőt/közalkalmazottat az őt érintő intézkedésében a jogorvoslat lehetőségéről, módjáról és határidejéről, vele szemben nem alkalmazhatók a határidő elmulasztásának jogkövetkezményei.
Ehhez képest az általa sérelmezett intézkedés ellen az elévülési időn belül nyújthatja be a keresetét a munkaügyi bírósághoz. (MD II. 535.; MD II.537.; MD II. 538.)
Bár a Ktv., illetve a Kjt. 1. számú mellékletei (minősítési lap) nem tartalmaznak ilyen felhívást, a munkáltatónak ezt mindenképpen pótolnia kell, mert ellenkező esetben annak teszi ki magát, hogy a köztisztviselő 3 éven belül bármikor megtámadhatja minősítését.
A tények vitathatók, az eredmény nem
Mind a Ktv., mind a Kjt. csak a ténymegállapítások felülvizsgálata tekintetében engedi meg a keresetindítást a köztisztviselő, illetve a közalkalmazott számára. Az értékelés nem vitatható. Ha a bíróság a minősítés alapjául szolgáló ténymegállapítások túlnyomó részét megsemmisíti, ez egyúttal a minősítés hatálytalanítását is magával vonja.
Ebben az esetben újra el kell végeznie a minősítést. Ha a ténymegállapításoknak csak egy részét semmisíti meg a bíróság, a minősítés hatályban maradása attól függ, hogy az indokolásban fennmaradó ténymegállapítások kellően alátámasztják-e a minősítést. Ha a minősítés tíz kötelező eleme közül négy hibás volt, a minősítést a bíróság jogszerűen semmisítette meg (LB Mfv. E. 10.772/2005/2.). Ha a minősítés nem alapult a munka értékelését alátámasztó ténymegállapításokon, azt a bíróság jogszerűen semmisítette meg (LB Mfv. II.10.106/2002/6.). Szintén hatálytalanítja a bíróság a minősítést, ha az jelentős formai hibában szenved.
Dr. Tánczos Rita,
Bíró, Fővárosi Munkaügyi Bíróság
Bíró, Fővárosi Munkaügyi Bíróság
Forrás: Humán Szaldó
