Az adótörvényekben nevén nevezett juttatások (SZÉP Kártya, Erzsébet utalvány, helyi bérlet stb.) adózása az egyszerűbb kérdés. A személyi jövedelemadóról szóló törvény a meghatározott keretösszegekig egyértelműen béren kívüli juttatásnak azonosítja ezeket, így a juttatás értékének 1,19 szerese után 16% személyi jövedelemadót illetve 10% EHO-t kell fizetnünk.

Ha szóba kerül a tavalyi étkezési utalványok adózása, akkor a legtöbben már mondják is a közterhek mértékét: 51,17%. Azaz ezeket a nem bérben kiadott egyéb juttatásokat az értékük 1,19 szerese után 16% személyi jövedelemadót illetve 27% EHO terhelné.

Ez azonban tévedés!

Ha csak úgy összevissza adjuk, akkor bizony összevonandó jövedelemként adózik. Ha gondol egyet a munkáltató és ad néhány munkavállalónak tavalyi étkezési utalványt, ajándékutalványt, műanyag lavórt, színházjegyet, akkor ezután sajnos mind a munkáltató, mind a munkavállaló „bérként” adózik. A munkáltató befizetheti a saját terhét az Adóhivatalnak, plusz a munkavállaló következő munkabéréből meg levonásra kerülnek a kapott plusz juttatás értékét (mint bért) terhelő adó és járulékterhek. Ha azonban betartjuk a személyi jövedelemadóról szóló törvény 70. paragrafus 1.a) b.) pontjait, akkor valóban csak 51,17% az összes közteher. A betartandó szabályt így írja le a törvény:

1. A munkáltató által valamennyi munkavállaló részére azonos feltételekkel és módon ingyenesen vagy kedvezményesen átadott tennék, nyújtott szolgáltatás révén juttatott adóköteles bevétel (ideértve azt az esetet is, ha a termék, a szolgáltatás azonos értékben meghatározott keret terhére valamennyi, az előzőekben említett, juttatásban részesülő magánszemély számára ugyanazon termék vagy szolgáltatáskörből azonos feltételekkel választható), feltéve, hogy a termék megszerzése (választása), illetve a szolgáltatás igénybevétele (választása) bármelyikük számára ténylegesen is elérhető.
   
   
2. A munkáltató által valamennyi munkavállaló által megismerhető belső szabályzat (pl. kollektív szerződés, szervezeti és működési szabályzat, közszolgálati szabályzat, stb.) alapján több munkavállaló részére, azonos feltételekkel és módon ingyenesen vagy kedvezményesen átadott termék, nyújtott szolgáltatás révén juttatott adóköteles bevétel (ideértve azt az esetet is, ha a termék, a szolgáltatás azonos módszerrel meghatározott keret terhére választható), feltéve, hogy a juttatásra jogosultak körét a belső szabályzat nem egyénileg, hanem a munkakör, a beosztás, a munkaviszonyban eltöltött idő, az életkor vagy más – munkaköri feladattal kapcsolatos teljesítménytől nem függő – közös ismérv alapján határozza meg;

Tehát ha nem bérként szeretnénk adózni a béren kívül adott termékek, szolgáltatások után (ami nem szerepel nevesítve az adótörvényekben, pl. tavaly használt étkezési utalványok), akkor az alábbi lehetőségek állnak rendelkezésünkre (a példákat a tavalyi étkezési utalványokra írom le, de értelmezhető ajándékutalványra stb.).

1. Mindenkinek ugyanannyi tavalyi étkezési utalványt adunk.
   
2. Mindenkinek ugyanakkora keretösszeget adunk, amit elkölthetnek választható elemekre, és a választható elemek közt szerepel a tavalyi étkezési utalvány.
   
3. Létrehozunk egy szabályozást, amit megismerhet mindenki, és ebben olyan csoportokat alkotunk, melyek tagjai különböző értékben kapnak 2011-es utalványt. A csoportalakításnál munkaköri feladattal kapcsolatos teljesítménytől nem függő jellemzőket használhatunk.
   
4. Létrehozunk egy szabályozást, amit megismerhet mindenki, és ebben olyan csoportokat alkotunk, melyek tagjai különböző keretösszeget kapnak, amit elkölthetnek választható elemekre, és a választható elemek közt szerepel a tavalyi étkezési utalvány. A csoportalakításnál munkaköri feladattal kapcsolatos teljesítménytől nem függő jellemzőket használhatunk.

A felsorolt esetekben 51,17% közteherrel adhatjuk a 2011-ben használt, de idén nem kedvező adózású juttatásokat.

Fata László
Cafeteriatrend