Cikkek & interjúk

Fizetett besúgók vagy értékes informátorok?

Elindult hazánkban is a munkavállalói visszaélés-bejelentés!

Majdnem két évig íróasztalfiókban volt a jogszabály a minisztériumban, aztán idén tavasszal uniós nyomásra kiszabadult a szellem a palackból és a megjelenésétől számított két hónapon belül hatályba lépett az új Panasztörvényként hivatkozott, visszaélés-bejelentésekről szóló törvény.

Cikkek & interjúk

Munkabérből való levonás – amikor a bank a munkáltatónál kopogtat

Nem egy munkáltató kapott már levelet valamelyik banktól, melyben arra kéri a bank a munkáltatót, hogy vonja le a munkavállaló bank felé fennálló tartozását a munkabérből. Köteles a munkáltató eleget tenni a bank felhívásának? Van-e jogi akadálya a munkabérből való levonásnak és a tartozás átutalásának a bank számára? Erről beszélgetünk dr. Goda Mark munkajogásszal.

Cikkek & interjúk

A köznevelési intézményeknek hosszabb idejük van azonnali hatállyal megszüntetni az alkalmazottak jogviszonyát

A polgári engedetlenséget akár hetekkel vagy hónapokkal később is szankcionálhatja a munkáltató

Idén január 13. napján hatályba lépett a 4/2023 (I.12.) számú kormányrendelet, mellyel a Kormány lényegében meghosszabbította a köznevelési intézmények számára a rendkívüli felmentés, illetve az azonnali hatályú felmondás közlésére nyitva álló szubjektív határidőt. Mit jelent ez a köznevelési intézményekben foglalkoztatott közalkalmazottak és munkavállalók számára? A kormányrendeletben foglalt határidő megtartása ellenére jelenthet-e munkajogi kockázatot az akár hetekkel vagy hónapokkal később közölt rendkívüli felmentés vagy azonnali hatályú felmondás?

Cikkek & interjúk

Nagyító alatt a Munka Törvénykönyve tervezett módosítása

Napok óta egyre több és hangosabb kritika éri a Munka Törvénykönyve várhatóan 2023. január 1-jén hatályba lépő módosításait. Különösen szakszervezeti oldalról érkeznek vészjósló elemzések, melyek szerint a jogalkotó nem megfelelően emeli át a Munka Törvénykönyvébe az átlátható és kiszámítható munkafeltételekről szóló 2019/1152 EU irányelvben, valamint a munka és a magánélet közötti egyensúlyról szóló 2019/1158 EU irányelvben előirányzott újításokat.