A törvény megalkotásának elsődleges célja az volt, hogy a köztulajdonban álló társaságok vezetőinek javadalmazása átlátható, nyilvános legyen, valamint ezen túlmenően korlátokat állít fel a vezetők juttatásai tekintetében. Korábban már szabályozta ezt a területet jogszabály, a köztulajdonban álló gazdasági társaságok működésének átláthatóbbá tételéről szóló 175/2009. (VIII. 29.) Kormány rendelet, amely előírta, hogy az a gazdasági társaság, amelyben a Magyar Állam, helyi önkormányzat, költségvetési szerv vagy közalapítvány külön-külön vagy együttesen számítva többségi befolyással rendelkezik, meghatározott adatokat köteles a honlapján közzétenni. Ilyen adat a vezető tisztségviselők, a felügyelőbizottsági tagok, a vezető állású munkavállalók, az elkülönült szervezeti egységet vezető munkavállalók, valamint a tartósan egyes munkavállalók tevékenységét irányító munkavállalók neve, tisztsége vagy munkaköre, a részükre nyújtott pénzbeli juttatásokat, a végkielégítés, felmondási idő mértékét, a versenykorlátozási megállapodás időtartamát és a kötelezettség vállalásának ellenértékét stb.

A rendeletet azonban több kritika érte például az adatvédelmi követelményeknek való meg nem felelése miatt. Az adatvédelmi törvény (1992. évi LXIII. törvény a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról) rendelkezései szerint ugyanis kormányrendeletben nem rendelhető el adatkezelés (illetőleg ahhoz szükség van az érintett személy hozzájárulására). A rendeletet 2010. január 1-jével hatályon kívül helyezték.

Köztulajdonban álló társaság

A törvény hatálya a köztulajdonban álló gazdasági társaságokra terjed ki, amelyet a következőképp definiál. Köztulajdonban álló gazdasági társaság az a gazdasági társaság, amelyben a Magyar Állam, helyi önkormányzat, a helyi önkormányzat jogi személyiséggel rendelkező társulása, többcélú kistérségi társulás, fejlesztési tanács, kisebbségi önkormányzat, kisebbségi önkormányzat jogi személyiségű társulása, költségvetési szerv vagy közalapítvány külön-külön vagy együttesen számítva többségi befolyással rendelkezik.

Többségi befolyás alatt az olyan kapcsolatot érti a törvény, amelynek révén a befolyással rendelkező egy jogi személyben a szavazatok több mint ötven százalékával – közvetlenül vagy a jogi személyben szavazati joggal rendelkező más jogi személy (köztes vállalkozás) szavazati jogán keresztül – rendelkezik.

Nyilvános adatok

2009. december 4. napján lépett hatályba a törvény közzétételi kötelezettséget szabályozó rendelkezései. A köztulajdonban álló társaság köteles közzétenni a vezető tisztségviselők, a felügyelőbizottsági tagok, a vezető állású munkavállalók, valamint az önállóan cégjegyzésre vagy a bankszámla feletti rendelkezésre jogosult munkavállalók nevét, tisztségét vagy munkakörét, a munkavállaló részére a munkaviszonya alapján közvetlenül vagy közvetve nyújtott pénzbeli juttatásokat, a munkavállalóra irányadó végkielégítés, illetve felmondási idő időtartamát, a versenytilalmi megállapodás időtartamát és a kötelezettség vállalásának ellenértékét. Amennyiben nem munkaviszony keretében látja el feladatait, a vezető tisztségviselő, illetve a felügyelőbizottsági tagok megbízási díját, az ezen felüli egyéb járandóságokat, a jogviszony megszűnése esetén járó pénzbeli juttatásokat.

A munkavállalók és vezető tisztségviselők adatain túlmenően a társaság – néhány kivételtől eltekintve - közzéteszi a pénzeszközei felhasználásával, a gazdasági társaság vagyonával történő gazdálkodással összefüggő - az egyszerű közbeszerzési eljárás értékhatárát elérő vagy azt meghaladó értékű - árubeszerzésre, építési beruházásra, szolgáltatás megrendelésre, vagyonértékesítésre, vagyonhasznosításra, vagyon vagy vagyoni értékű jog átadására, valamint koncesszióba adásra vonatkozó szerződések adatait. Ezek a szerződés megnevezése, típusa, tárgya, a szerződést kötő felek neve, a szerződés értéke, határozott időre kötött szerződés esetében annak időtartama. A törvény hatályba lépése előtt kötött szerződések vonatkozásában 2010. március 1.-jéig kell a közzétételi kötelezettséget teljesíteni.

A fenti adatokat a közzététel időpontjában hatályos állapotban köteles a társaság hozzáférhetővé tenni, az adatokban történt változás esetén pedig ezeket is meg kell jeleníteni. Az ilyen módon közzétett adatok két éven keresztül nem távolíthatóak el. Az adatok közzétételéért, folyamatos hozzáférhetőségéért és hitelességéért a gazdasági társaság vezetője felelős. Amennyiben a gazdasági társaság ne tesz eleget a törvényben meghatározott közzétételi kötelezettségnek, vele szemben törvényességi felügyeleti eljárás kezdeményezhető.

Javadalmazásra vonatkozó szabályok

A törvény szigorú szabályokat állít fel a köztulajdonban álló gazdasági társaságnál foglalkoztatottak jövedelmének, illetve a részükre adható egyéb juttatások tekintetében. A munkavállalók személyi alapbére, illetve díjazása nem haladhatja meg a Nemzeti Bank elnöke tárgyévi összes keresete egytizenkettedének az egynegyedét. Teljesítménybért csak a felügyelőbizottság előzetes véleményezése alapján, csak a törvényben meghatározott vezető tisztségviselők állapíthatnak meg, a teljesítménykövetelmények rögzítése mellett.

Speciális szabályok vonatkoznak az igazgatóság elnöke, illetve az igazgatósági tag, felügyelőbizottság elnöke és tagja vonatkozásában. A részükre maximálisan kifizethető díjazás nem haladhatja meg a minimálbér 7-, 5-, illetve 3-szorosát. Végkielégítésben, egyéb juttatásban a jogviszonyuk megszüntetésére tekintettel nem részesülhetnek. Ezen túlmenően egy természetes személy legfeljebb egy köztulajdonban álló gazdasági társaságnál betöltött vezető tisztségviselői megbízatás, valamint legfeljebb egy köztulajdonban álló gazdasági társaságnál betöltött felügyelőbizottsági tagság után részesülhet javadalmazásban.

A köztulajdonban álló gazdasági társaság legfőbb szervének szabályzatot kell alkotnia a vezető tisztségviselők, felügyelőbizottsági tagok, vezető állású munkavállalók javadalmazása, valamint a jogviszony megszűnése esetére biztosított juttatások módjának, mértékének elveiről és rendszeréről.

Egy személy legfeljebb egy köztulajdonban álló gazdasági társaságnál betöltött vezető tisztségviselői megbízatás, valamint legfeljebb egy köztulajdonban álló gazdasági társaságnál betöltött felügyelőbizottsági tagság után részesülhet javadalmazásban.

A munkavállalóknak fizethető végkielégítésére is sajátos szabályok vonatkoznak, amellyel összefüggésben a Munka Törvénykönyve (a továbbiakban: „Mt.”) is módosításra került. Az Mt. szabályaitól ugyanis kizárólag akkor van lehetőség eltérni, amennyiben az a munkavállalóra kedvezőbb, illetve az Mt. nem tiltja az eltérést. A törvény ezt kiegészítette azzal, hogy a 2009. évi CXXII. törvény is állapíthat meg olyan eseteket, amikor a munkavállaló javára sem lehet eltérni. Ilyen eltérést nem engedő rendelkezés található például a végkielégítésre és a felmondási idő mértékére vonatkozóan.

A törvény hatálya alá tartozó társaságoknál a végkielégítés mértéke, feltétele vagy az ott érvényben lévő kollektív szerződés rendelkezéseitől, vagy ennek hiányában az Mt. rendelkezéseitől nem térhet el – tehát nem állapítható meg az egyes személyek vonatkozásában kivétel, speciális szabály. További szigorítást jelent, hogy a munkavállaló nem jogosult végkielégítésre, ha a munkáltató rendes felmondásának indoka a munkavállaló képességeivel vagy munkaviszonnyal kapcsolatos magatartásával függ össze.

Az igazgatósága elnökének és tagjának, továbbá felügyelőbizottsága elnökének vagy tagjának e jogviszonyára tekintettel a megbízatás megszűnése esetére juttatás nem biztosítható.

A felmondási idő nem haladhatja meg a három hónapot, kivéve, ha a kollektív szerződés másként rendelkezik. Abban az esetben, ha a munkáltatói felmondás indoka a munkavállaló képességeivel vagy a munkaviszonyával kapcsolatos magatartásával függ össze, a felmondási idő 30 nap.

Úgynevezett versenytilalmi megállapodás pedig kizárólag olyan esetben köthető, ha a társaság főtevékenysége körében a társaságnak van versenytársa. A megállapodás legfeljebb egy éves időtartamra szólhat, az ellenértéke pedig maximum a kikötött idő felére járó átlagkereset összege lehet, ez csak a munkaviszony megszűnésekor fizethető ki a munkavállaló részére. A megállapodás megkötéséhez a felügyelőbizottság előzetes véleménye és a társaság legfőbb szervének előzetes jóváhagyása szükséges.

A már megkötött munkaszerződéseket azonban nem kell minden esetben módosítani: a munkavállalók, illetve a megbízási jogviszony keretében alkalmazott vezető tisztségviselő személyi alapbérére vonatkozó, illetve a végkielégítésre, felmondási időre és versenytilalmi megállapodásra vonatkozó rendelkezések csak a hatályba lépést követően kötött vagy a javadalmazás körében módosított szerződésekre vonatkoznak.

Szervezeti előírások

A köztulajdonban álló zártkörűen működő részvénytársaság esetében egyszemélyi vezetéssel, vezérigazgató irányításával működik, igazgatóság választására csak abban az esetben kerül sor, ha ezt a társaság jelentősége, mérete, működésének jellege indokolja. Azoknál a társaságoknál pedig, ahol indokolt az igazgatótanács működése, a tanács tagjainak száma korlátozott – a gazdasági társaságokról rendelkező törvény alapján 3-11 fős igazgatótanácsot lehet létrehozni, a köztulajdonban álló Zrt-k esetében azonban 3-5 tagja lehet, illetve nemzetgazdasági szempontból kiemelkedő jelentőségű gazdasági társaság esetében legfeljebb hét tagból állhat.

A köztulajdonban álló gazdasági társaságnál felügyelőbizottság létrehozása kötelező, amely három tagból áll, kétszáz millió forintot meghaladó jegyzett tőkéjű gazdasági társaság esetében pedig három - hat tagja lehet. Ez utóbbi társaság felügyelőbizottsága elnökének személyére 2011. január 1-jét követően az Állami Számvevőszék tesz javaslatot.

A társaságok szervezetére vonatkozó előírások 2010. január 1-jén léptek hatályba, a (a társaság működését, szervezetét pedig az első taggyűlés vagy közgyűlés napjáig, de legkésőbb 2010. január 31-ig kell összhangba hozni a fenti rendelkezésekkel.

Az Mt. speciális szabályokat tartalmaz a vezető állású munkavállaló (a munkáltató vezetője, valamint helyettese) vonatkozásában, így például nem terjed ki rájuk a kollektív szerződés hatálya sem. A törvény ezt úgy módosította, hogy a kollektív szerződés hatálya alól kivette azokat a munkavállalókat, akik olyan munkakört töltenek be, amelyet a tulajdonos, a munkáltató működése szempontjából meghatározó jelentőségűnek minősített. Fontos megemlíteni, hogy ez a módosulás azonban nem csak a köztulajdonban álló gazdasági társaságokra vonatkozik, hanem minden munkáltatóra.

A díjazás, illetve egyes szervezeti szabályok tekintetében a törvény mentesíti a társaságok egy körét, amelyekben nem a Magyar Állam, helyi önkormányzat, a helyi önkormányzat jogi személyiséggel rendelkező társulása, többcélú kistérségi társulás, fejlesztési tanács, kisebbségi önkormányzat, kisebbségi önkormányzat jogi személyiségű társulása, költségvetési szerv vagy közalapítvány vagy ezek többségi befolyása alatt álló gazdasági társaság jogosult a vezető tisztségviselők többségének megválasztására, illetve visszahívására. Ezekre a társaságokra nem irányadóak például a javadalmazásra, végkielégítésre stb. előírt korlátok, illetve az igazgatóságra, felügyelőbizottságra megfogalmazott létszámkorlát.

Forrás: munkajogportal.hu