Több jogérvényesítési lehetőség van – választani kell! A diszkriminációból eredő sérelmek miatt több szerv előtt is lehet igényt érvényesíteni. Ezek az alábbiak:
- a munkaügyi, vagy polgári bíróság,
- a munkaügyi felügyelőség,
- az Egyenlő Bánásmód Hatóság (továbbiakban: EBH),
- az állampolgári jogok országgyűlési biztosa.
Az egyes szervek előtti eljárások lényegesen különböznek, például az érvényesíthető követelések szempontjából. Így az ombudsman a sérelmet szenvedett fél panasza alapján csak tájékozódhat, felhívhatja a munkáltató figyelmét a jogértésre, vagy a megfelelő szervek előtt eljárást kezdeményezhet az ügyben. A munkaügyi felügyelőség és az EBH közigazgatási eljárásban jár el, az általuk alkalmazott szankciók is ehhez igazodnak, így e szervek előtt kártérítési igény nem érvényesíthető. A sérelemmel okozott vagyoni és nem vagyoni károk megtérítése csak bíróság előtt kérhető, peres eljárásban, amely azonban meglehetősen hosszú és költséges igényérvényesítést is jelenthet.
Mindig a sérelmet szenvedett fél választásán múlik, hogy melyik szervhez fordul panaszával, ám egy jogsértés miatt mindig csak egy szerv járhat el. Az alábbiakban áttekintjük az egyes igényérvényesítési lehetőségek főbb jellemzőit, segítségül a megfelelő fórum kiválasztásához.
Eljárás az Egyenlő Bánásmód Hatóság előtt
Az EBH országos hatáskörű szerv. Közigazgatási hatósági eljárásban jár el, általában a sérelmet szenvedett fél kérelme alapján. Az eljárás előnye, hogy nem jelent költséget a kérelmező számára. Az eljárási költségeket a kérelem elutasítása esetén is csak akkor kell viselnie, ha a hatóság megállapította, hogy rosszhiszemű volt (pl. minden alap nélkül vádolt valakit diszkriminációval).
Emellett az EBH előtti eljárás viszonylag gyors, a jogszabály 75 napos ügyintézési határidőt szab meg. A hatóság határozata ellen közigazgatási úton nincs helye további jogorvoslatnak, az csak a Fővárosi Bíróság előtt támadható meg. A diszkriminációs ügyek jellegére tekintettel ebben a közigazgatási eljárásban a hatóság általában tárgyalást is tart, ahol – hasonlóan egy bírósági eljáráshoz – meghallgatja mindkét fél álláspontját.
Az EBH előtti jogérvényesítés hátránya ugyanakkor, hogy a hatóság kártérítésre nem kötelezheti a sérelmet okozó felet. Ehelyett csak pénzbírságot szabadhat ki, amelynek legmagasabb összege 6 millió forint lehet. A bírság azonban állami bevétel, és nem a sértett kompenzációjára szolgál.
Az EBH előtti eljárás megindítására szolgáló kérelem-minta letölthető a hatóság honlapján (www.egyenlobanasmod.hu).
A munkaügyi hatósági eljárás
A munkaügyi felügyelőségek hatásköre is kiterjed az egyenlő bánásmód követelményének vizsgálatára. A munkaügyi felügyelők hivatalból nem, kizárólag kérelemre vizsgálhatják, hogy a munkáltató megsértette-e ezeket a szabályokat. Különbség az EBH előtti eljáráshoz képest, hogy az elsőfokú munkaügyi hatósági határozattal szemben közigazgatási úton is lehet fellebbezni, és csak a másodfokú határozattal szemben kérhető bírósági felülvizsgálat. Ezért az eljárás hosszabb lehet, bár az eljárási határidő rövidebb, 30 nap.
Szemben az EBH határozatának megtámadásával, a munkaügyi hatósági határozatokat nem kizárólagosan a Fővárosi Bíróság, hanem a munkaügyi bíróságok vizsgálják felül. Érdekesség, hogy munkaügyi hatósági eljárásban akár 20 millió forintos bírság is kiszabható, ismételt jogsértés esetén. A gyakorlatban igen kevés diszkriminációs panasz érkezik a munkaügyi hatósághoz, ám a hatályos szabályozás egyelőre fenntartja az EBH-val párhuzamos hatáskörüket.
Jogérvényesítés bírói úton
Diszkriminációs ügyekben mind a polgári, mind a munkaügyi bíróságok eljárhatnak. Mindkét esetben érvényesíthető a kártérítés iránti igény is. Fontos különbség a költségviselési szabályokban van. Munkaügyi perekben ugyanis a munkavállaló ún. munkavállalói költségkedvezményre lehet jogosult. Ennek feltétele, hogy havi átlagkeresete a két évvel korábbi nemzetgazdasági bruttó havi átlagkereset kétszerese alatt maradjon (ez most kb. 400.000 Ft.) Ilyen esetben a munkavállalót az eljárás során teljes költségmentesség illeti meg. Jogosultság esetén ezért a két fórum közül mindenképpen érdemes a munkaügyi bíróságot választani. A munkavállalói költségkedvezményre való jogosultságot már a keresetlevélben kell jelezni, és csatolni az azt alátámasztó dokumentumokat.
A bírói út közismert hátránya, hogy a legtöbb esetben igen időigényes. A keresetlevél beadása után általában csak hónapokkal később kerül sor az első tárgyalás kitűzésére. Az elsőfokú eljárás lezárása után mód van fellebbezésre is, a másodfokú eljárás a nagy ügyteher miatt pedig még lassabb. Nem ritka, hogy a fővárosban a fellebbezés beérkezéséhez képest egy évvel későbbi időpontra tűzi ki a bíróság az első másodfokú tárgyalást.
Ha egyszerre több eljárás is indul – a bírói út elsőbbsége
Előfordulhat, hogy a párhuzamos hatósági hatáskörök miatt egy konkrét esetben több hatóság is eljár. Fontos, hogy ugyanazon személyt érintően ugyanazon jogsértés miatt csak egy szervnél folyhat eljárást. Ha valaki több hatóságnál is eljárást indít, úgy az a szerv jogosult az eljárás lefolytatására, aki előtt az eljárás korábban indult meg.
Olyan eset is lehetséges, hogy egy jogsértés több személyt is érint. Ha ilyenkor e személyek különböző hatóságok előtt indítanak eljárást, úgy a korábban megindult eljárást lehet lefolytatni, és annak befejezéséig a további eljárásokat fel kell függeszteni. Ha a korábban indult eljárásban már határozat is született, úgy a folyamatban lévő eljárásban is az abban megállapított tényállást kell alapul venni.
Ha egy hatóság és egy bíróság előtt is eljárás indul, úgy mindig a bírósági eljárásnak van elsőbbsége. Ez azt jelenti, hogy ha az adott jogsérelem miatt bírósági eljárás van folyamatban, úgy annak jogerős elbírálásáig a hatósági eljárást fel kell függeszteni, illetve a bíróság jogerős döntésében foglalt tényállás a hatóságokat köti.
Dr. Kártyás Gábor
Munkajogász, Opus Simplex
Forrás: munkajogportal.hu
