Munkajog Portál: Például, hogy a terhes munkavállalót évekre nélkülöznie kell a munkáltatónak?
Kártyás Gábor: Pontosan. Már a terhesség megállapításától csak az állapotának megfelelő munkakörülmények között lehet foglalkoztatni a terhes munkavállalót. A legtöbb nő már a szülést megelőző hetekben szülési szabadságra megy, és akár gyermeke 3 éves koráig távol maradhat a munkahelyéről. Ezek a szabályok azt hivatottak biztosítani, hogy a gyermek számára a legfontosabb első években az édesanya a gyermeke mellett maradhasson. Erre az időre a munkáltató természetesen nem fizet bért, de meg kell oldania a munkavállaló helyettesítését, illetve ha vissza kíván térni a munkahelyére, úgy köteles eredeti munkakörében tovább foglalkoztatni.
Munkajog Portál: Mi a helyzet akkor, ha ez a munkakör idő közben megszűnt, vagy már az egész cég teljesen mással foglalkozik?
Kártyás Gábor: Igen, ilyen helyzetek előfordulhatnak, hiszen míg a kisgyermekes szülők távol vannak a munkáltatójuktól, ott akár alapvető változások is végbemehetnek, így olykor lehetetlen az eredeti munkakörbe visszahelyezni az alkalmazottat. Ekkor alapvetően két lehetőség van. A munkavállaló beleegyezésével tovább lehet foglalkoztatni egy másik munkakörben, a munkaszerződés módosításával. Ha erre nincs lehetőség, vagy ebbe a munkavállaló nem egyezik bele, úgy rendes felmondással, esetleg közös megegyezéssel meg kell szüntetni a munkaviszonyt.
Munkajog Portál: Ami viszont már komoly anyagi terhekkel is járhat.
Kártyás Gábor: Ez igaz, de ha a munkáltató határozatlan időre létesít munkaviszonyt egy munkavállalóval, úgy ebbe az is benne van, hogy esetleg ez a munkavállaló évekre kiesik majd a munkából, nem feltétlen gyermekvállalás, hanem például egy hosszabb tartamú betegség miatt. Ezt lehet kockázatnak tekinteni, de szerintem helyesebb az a megközelítés, hogy a munkaviszony egy olyan egzisztenciális jelentőségű jogviszony a munkavállaló számára, ahol a munkáltató nem csak a bérfizetéssel, hanem egyfajta gondoskodási kötelezettséggel is tartozik felé. Ennek része az is, hogy a terhesség és a gyermekgondozási szabadság idejére köteles szüneteltetni a munkaviszonyt, és annak lejártakor visszavenni alkalmazottját.
Munkajog Portál: Még a legjobb munkaszervezés és a leggondosabb hozzáállás mellett is többletfeladatokat jelenthet egy terhes, vagy kisgyermekes munkavállaló foglalkoztatása. Megteheti egy munkáltató, hogy erre tekintettel kerüli e személyek alkalmazását?
Kártyás Gábor: Egyértelműen nem. Ez nyílt diszkrimináció lenne, ami szigorúan tilos. Ennek az elgondolásnak az az alapja, hogy a munkáltató csak olyan szempontokat mérlegelhet a munkaviszony létesítésekor, amelyek magával a munkaviszonnyal tárgyilagosan, ésszerűen összefüggnek. Nincs köze a teljesítőképességhez, vagy a szakértelemhez annak, hogy a munkavállaló tervez-e gyermeket vállalni. Ha a munkáltató csak ezért nem alkalmaz valakit, úgy súlyosan megszegi az egyenlő bánásmód követelményét.
Munkajog Portál: Mit tehet az állásra jelentkező akkor, ha az állásinterjún a munkáltató mégis nyíltan neki szegezi a kérdést, hogy akar-e gyermeket vállalni a következő három évben? Fel lehet tenni ilyen kérdést?
Kártyás Gábor: A kérdés feltétele önmagában nem tilos. Az egyenlő bánásmód sérelme ugyanis csak akkor állapítható meg, ha a sérelmet szenvedett felet valamilyen hátrány éri. Tehát, nem a kérdés tilos, hanem a válasz alapján való hátrányokozás. Akár mit is válaszol a jelentkező, az negatív irányban nem befolyásolhatja az állásinterjú kimenetelét.
Munkajog Portál: Van olyan nyugati ország, ahol ilyen kérdés esetén a munkavállaló akár hazudhat is. Mi a helyzet a magyar jogban?
Kártyás Gábor: A hazudás jogát a magyar szabályok nem ismerik. A válaszadást meg lehet tagadni, vagy lehet válaszolni, de a lényeg az, hogy akárhogy is jár el a jelentkező, emiatt nem érheti hátrány. Ennyiből tehát felesleges feltenni a kérdést, mert a válasz nem befolyásolhatja a felvételiztető döntését.
Munkajog Portál: Hogyan bizonyíthatom, ha megítélésem szerint azért nem engem választottak a 15 jelentkező közül, mert bevallottam, hogy jövőre szülni szeretnék?
Kártyás Gábor: Ez nagyon nehéz lenne. Éppen erre tekintettel az egyenlő bánásmód megsértését panaszoló félnek csak azt kell valószínűsítenie, hogy egy bizonyos tulajdonsága miatt valamilyen hátrány érte. Tehát, jelen esetben elesett egy álláslehetőségtől, mert gyermeket akar vállalni. Ezt követően a másik félnek kell bizonyítania, hogy eljárása nem volt diszkriminatív, azaz például nem a családalapítási tervei miatt nem vette fel a munkavállalót, hanem azért, mert szakmailag volt nála jobb jelölt.
Munkajog Portál: A munkáltató ezt hogyan tudja bizonyítani?
Kártyás Gábor: Egy pontosan dokumentált kiválasztási folyamatnál ez nem lehet gond. Ha részletes jegyzőkönyvek mutatják, hogy milyen 8-10 szempont figyelembevételével született meg a döntés az állás betöltéséről, úgy a munkáltató biztonságos helyzetben van. Az is mellette szólhat, ha egyébként több kisgyermekes szülőt foglalkoztat.
Munkajog Portál: Összességében tehát a munkáltatóknak tudomásul kell venni, hogy ha a munkavállaló gyermeket vállal, úgy az rá nézvést is többletterhet jelent?
Kártyás Gábor: Alapvető társadalmi érdek, hogy gyermekek szülessenek, és hogy őket az első években szüleik a legnagyobb gondossággal neveljék. Ez a munkáltatókra is ró bizonyos terheket, amelyek persze jó munkaszervezéssel kezelhetőek. A jog feladata biztosítani, hogy önmagában a gyermekvállalás miatt soha ne érhesse hátrány a munkavállalót a munkahelyén.
Kártyás úr, köszönjük a beszélgetést.
Forrás: munkajogportal.hu
