Jogászok közvetítése Magyarországon - keresik a jogtanácsost

2010-08-31
Jogászok közvetítése Magyarországon - keresik a jogtanácsost

Az Egyesült Államokban és Nyugat-Európában a nagyobb cégek a jogi feladatok megoldását egyre kevésbé bízzák külsős ügyvédi irodákra, hanem sokkal inkább házon belül jogtanácsosokat alkalmaznak a jogi feladatok megoldására. A Hudson Legal jogtanácsosok közvetítéséért felelős tanácsadóját, Zentai Beatrixet kérdeztük az aktuális piaci tendenciákról, a jogtanácsosok szerepéről.

Munkajog-portál: Mióta létezik jogászokra specializálódott munkaerő-közvetítés nálunk és a világban?
 
Zentai Beatrix: Valóban különbséget kell tenni a közép-kelet-európai és a nyugati világ gyakorlata között. A nyugati világban ugyanis már több mint 25 éve vannak kizárólag jogi munkaerőtoborzók. Magyarországon (és Romániában) pedig a Hudson Legal franchise jogával rendelkező Legal Talent Kft. volt az első 2002-ben, aki nyújtotta ezt a szolgáltatást, majd később kiterjesztette a többi régióbeli országra is. A fogadtatása ennek megfelelően a mai napig elég vegyes, hiszen nincs még kialakult kultúrája. Néha az ügyvédi irodák ellenségként tekintenek ránk, amiért piaci „rendelésre” levadásszuk a legjobb szakembereiket. Pedig szövetségesükként őket is nagyobb sikerre tudnánk vinni. Ugyanígy néha a jelöltek is bizonytalanok, hogy érdemese-e hozzánk fordulni segítségért, vagy inkább a személyes kapcsolatfelvételt és -tartást (networking) válasszák. Persze akik már sikerrel jártak nálunk, belátják, hogy sok időt és energiát takaríthatunk meg nekik, valamint a legtöbb esetben jobban tudjuk képviselni az érdekeiket, mintha saját maguk tennék ugyanezt. Az interjúra felkészülten mennek, így kevesebb kellemetlen megelepetés érheti az ügyfelünket és a jelöltjeinket is.
 
Munkajog-portál: Ön jogtanácsosok közvetítésére szakosodott tanácsadó. Hogyan változott Ön szerint a jogtanácsosi pozíció megítélése, illetve hogyan alakulnak az álláslehetőségek ezen a területen a még tartó gazdasági válság hatására?
 
Zentai Beatrix: A jogtanácsosi pozíció felértékelődött a jogászok körében, de azt kell hogy mondjam, nem csak a régióban, hanem világszerte. Az USA-ban végzett kutatások szerint a nagy vállalatok 1/3-a gondolkodik azon, hogy az eddig kiszervezett ügyvédi tevékenységek nagyrészét ismét házon belül láttassák el („insourcing”), elsősorban a költséghatékonyság miatt. A multiknál már itthon is észrevettük ezt a tendenciát. Ez azt jelenti, hogy a válságot túlélő nagy nemzetközi vállalatok körében egyre inkább jellemző mostanában a jogtanácsosok keresése. Mivel a tapasztalt szakemberek kínálata is ugrásszerűen megnőtt, így a cégek megengedhetik maguknak, hogy minőségibb munkaerőt válasszanak ki, olyanokat, akik két évvel ezelőtt még nem gondolkodtak volna váltáson. Természetesen az angol szaknyelv ismerete szinte mindenhol alapfeltétel, de néha elvárás a további nyugati nyelvek ismerete is. Ezen kívül az adott iparág/szektor ismerete is nagyon fontos, de észrevettük, hogy egyre jellemzőbb elvárás az üzleti gondolkodás, az azonosulni tudás a cég alapelveivel, hogy a jogász hiteles képviselője lehessen a cégnek, ne csak „egyszerű munkavállalója”.
 
Munkajog-portál: Milyen előnyöket nyújthat egy jogász számára a jogtanácsosi munka?
 
Zentai Beatrix: Munkavállalói oldalról sokan vándorolnának ügyvédi irodából az ügyfél oldalra („in-house”-ba), mivel megnőtt az anyagi biztonság fontossága, mint szempont, illetve az ügyvédi irodák a szeniorabb pozíciókban egyre inkább az ügyvédektől várják el az üzletfejlesztést, és jobban érvényesül az „eat what you kill” elve. Sokan tudják magukról, hogy bár nagyon jó szakemberek, nem rendelkeznek az ehhez szükséges képességekkel, vagy csak egyszerűen nem kívánnak az üzletfejlesztéssel foglalkozni. Sokan nem akarják a kockázatot vállalni az üzleti terv esetleges nemteljesítése esetén, így a biztosabb jogtanácsosi pozíció felé tendálnak, ahol kvázi egy (biztos) ügyfél igényeit kell folyamatosan kiszolgálni.
 
Munkajog-portál: Tehát inkább az a tendencia, hogy ügyvédi irodából vált valaki a jogtanácsosi pozícióba, fordítva nem?
 
Zentai Beatrix: Ez a szakmai egyirányúság (vagyis, hogy ügyvédből válhat jogtanácsos, de jogtanácsosból nem válhat ügyvéd pl. egy nemzetközi ügyvédi irodánál) is kezd feloldódni, az ügyvédi irodák elfogadóbbak a „kívülről” jövőkkel szemben, főleg, ha korábbról már van pár éves nemzetközi ügyvédi irodai tapsztalata az illetőnek. Az irodák is felismerték ugyanis a jogtanácsosi pozíció előnyeit, és igyekeznek a legjobb szakembereket visszacsábítani a saját oldalukra.
 
Munkajog-portál: Ezek szerint nem olyan könnyű találni és megszerezni egy jogtanácsosi pozíciót?
 
Zentai Beatrix: Egyáltalán nem. Ugyanúgy, mint a jó nevű ügyvédi irodáknál, a cégeknél is sokkal elővigyázatosabbak a döntéshozók, egy-egy kiválasztást nagyon megalapoznak, sok esetben 3-4, vagy ennél is több fordulón, ill. interjúkörön kell átesnie a jelölteknek. Így is előfordul néha, hogy nem tudják pontosan a cégek, hogy mit is akarnak, mire is keresnek embert, és a 3. vagy 4. kör után módosítják a keresési feltételeket, vagy egyszerűen felfüggesztik az egész folyamatot. Ennek a kockázata egyébként jelentősen lecsökken, ha tanácsadó cég vesz részt a keresésben. Egyrészt azért, mert mi segítünk az ügyfélnek felmérni a pontos igényeit, ismertetjük vele az aktuális piaci helyzetet, illetve meg tudjuk állapitani, hogy mennyire reális az elképzelése. Másrészt csak ha meggyőződtünk az ügyfél komoly szándékáról – amely a tárgyalások során már kiderül – és elkötelezettségéről, akkor indítjuk el a testreszabott keresést, ajánlást.
 
Munkajog-portál: Az álláskeresők tehát jobban járnak, ha tanácsadó céghez fordulnak, és nem közvetlenül a munkáltatónál jelentkeznek egy meghirdetett állásra?
 
Zentai Beatrix: Az esetek többségében igen. Olyan szempontból jobb nekik, hogy az ő számukra is szolgálhatunk piaci információkkal, illetve egy interjú keretében felmérjük a képességeiket, az erősségeiket illetve a hiányosságokat, és meg tudjuk állapítani, hogy az ő elképzelésük nagyjából találkozik-e az ügyfélével, érdemes-e alávetniük magukat egy többkörös, sokszor több órás személyiségi tesztet is magában foglaló interjúsorozatnak. Ezen kívül azt is meg tudjuk állapítani, hogy az ő elvárásaik mennyire reálisak, nem túlzottak-e, esetleg alulmaradnak-e a piacon elvárhatótól. Őszinte visszajelzést adunk, akkor is, ha valakit nem tartunk megfelelőnek egy pozícióra. Ezzel sok időt és energiát spórolunk az álláskeresőknek, akik nem válnak hiteltelenné azáltal, hogy mindenhova beküldözgetik az önéletrajzukat. Tapasztalatunk szerint a jogászok – mint általában az álláskeresők többsége – nagyobb bizalommal érdeklődnek a fejvadászuknál az ügyfél visszajelzéséről, mint a potenciális munkáltatójuknál. Ettől függetlenül előfordult már, hogy valaki nem fogadta meg a tanácsunkat, majd egy pár hónappal később visszajött hozzánk, minket igazolva. Természetesen mindenki maga dönt arról, hogy megszívleli-e a tanácsunkat, de fontos megjegyezni, hogy a jogászokra ugyanúgy igaz, mint bárki másra, hogy nem néz ki túl jól az önéletrajzban, ha gyakran váltott munkahelyet az illető. A tanácsom tehát, hogy a munkavállalónak is megfontoltan kell döntenie!
 
Közvetlenül egy munkáltató hirdetésére pedig akkor érdemes jelentkezni, ha tisztában vagyunk a pontos elvárásokkal, és saját képességeinkkel, piaci értékünkkel, illetve ha olyan speciális területről van szó, amelyen a tanácsadó cégek szerepvállalása nem jellemző (gondolok itt például a közigazgatásra, non-profit szervezetekre, EU-s intézményekre).
 
Munkajog-portál: Milyen formában foglalkoztatják a jogászokat a vállalatok?
 
Zentai Beatrix: Jellemzően alkalmazotti státuszban foglalkoztatják szívesen a jogtanácsost, ezzel is biztosítva a lojalitást/kizárólagosságot, hiszen a jogtanácsos nem képviselhet egyszerre több különböző ügyfelet, amit ügyvédként viszont megtehet.
 
Munkajog-portál: Kinek érdemes tehát jogtanácsosi pozícióra jelentkeznie?
 
Zentai Beatrix: Néhány alapfeltételt már említettem, azokon túlmenően a kereskedelmi és társasági jogban, a munkajogban való jártasságot szokták elvárni, de a jó kommunikációs és alkalmazkodó készség, a csapatszellem megléte is legalább ilyen fontos általában. Nemzetközi ügyvédi irodából azok vándorolnak az ügyfél oldalra, akik vagy nem akarnak üzletszerzéssel foglalkozni, vagy szeretnének egészségesebb egyensúlyt a magánélet és a munka között. Ez utóbbi kétségtelenül az esetek túlnyomó többségében teljesül is, bár hozzáfűzném, hogy a hagyományos „láblógatós” napi 8 órás munka az in-house területen is egyre inkább eltűnőben van. A projektorientáltság, a problémamegoldó attitűd, a szigorú határidők betartása immár itt is követelmény. Ha ezek a tulajdonságok lelkesedéssel, vagy még inkább elhivatottsággal is párosulnak az adott iparág/szektor irányában, akkor jó eséllyel pályázunk az állásra!
 
Munkajog-portál: Zentai Beatrix, köszönjük a beszélgetést.
 
 
Hudson Legal
1036 Budapest
Lajos u. 74-76
Tel: +36-1-430 5400
 

További cikkek a rovatban

Célkeresztben az új Munka Törvénykönyve tervezete (II. rész)

2011-08-05
Célkeresztben az új Munka Törvénykönyve tervezete (II. rész)

Interjúnk II. részében beszélgetünk Dr. Cselédi Zsolt ügyvéddel, az Oppenheim Ügyvédi Iroda partnerével és munkajogi csoportjának vezetőjével, valamint Dr. Göndös Gábor ügyvéddel, az Ormai és Társai CMS Cameron McKenna LLP Ügyvédi Iroda munkajogi csoportjának vezetőjével, a nyilvánosságra hozott Mt. tervezetről. (Vissza az interjú I. részéhez).

Célkeresztben az új Munka Törvénykönyve tervezete (I. rész)

2011-08-03
Célkeresztben az új Munka Törvénykönyve tervezete (I. rész)

A 2011. júliusban elfogadott Munka Törvénykönyvének („Mt.”) novellája után, még ebben az évben egy teljesen új Mt. koncepcióját terjesztenének az Országgyűlés elé. Az új Mt. tervezetét a kormány 2011. július 22-én tette közzé a kormány honlapján. A minisztérium a tervezet tudományos megalapozottsága érdekében véleményezésre kérte fel az egyetemi tanszékek munkatársait, a munkaügyi bíróságokat és legfelsőbb bírósági bírókat. A tervezet eljutott a szakszervezetekhez és a munkáltatói érdekképviseletekhez is.

Az aranytojást tojó tyúk, avagy a kreatív munkavállaló

2010-08-18
Az aranytojást tojó tyúk, avagy a kreatív munkavállaló

A kreatív iparágak lendületes fejlődésével párhuzamosan, illetve a piaci verseny miatt egyre nagyobb jelentősége van a különböző céges újításoknak, az egyedi külsővel ellátott termékeknek, vagy akár a titkos recepteknek. Sajnos azonban hazánkban még ma is általánosnak mondható a tájékozatlanság, bizonytalanság abban a kérdésben, hogy a munkavállalók (köztisztviselők, közalkalmazottak) által a munkájuk során létrehozott szellemi alkotások kit illetnek meg, milyen jogai vannak a munkáltatónak és a munkavállalónak. Ezzel kapcsolatban kérdeztük Dr. Tivadar Krisztián ügyvédet.

Ki hiányzik ma? Avagy a jelenléthez kötött díjazás, a jelenléti prémium kérdései

2010-08-12
Ki hiányzik ma? Avagy a jelenléthez kötött díjazás, a jelenléti prémium kérdései

Egyre elterjedtebb a gyakorlatban, hogy a munkáltató egyes juttatásokat csak azoknak a munkavállalóknak biztosít, akik egy adott időszakban a munkanapok egészét, vagy legalábbis a túlnyomó részüket ledolgozzák.

Áldott állapot

2010-05-22
Gyakori tapasztalat, hogy a gyermekvállalást tervező munkavállalók csak nehezebben jutnak munkához, a munkáltatók nem preferálják, ha alkalmazottaiknak ilyen terveik vannak. Mi ennek az alapja?
 
Interjú Dr. Kártyás Gáborral. A Szociális és Munkaügyi Minisztérium Jogi Főosztályán jogi főreferensként dolgozik, valamint meghívott előadőként az ELTE Állam és Jogtudományi Karának Munkajog Tanszékén munkajogot tanít.

Cafeteria az ügyvezetőnek

2010-03-12

Sokan foglalkoznak azzal, hogy a céggel munkaviszonyban álló munkavállalói milyen juttatásokat kaphatnak, de vajon a tagi jogviszonyban álló ügyvezetőnek is lehet pl. étkezési utalványt adni?