Kölcsönzött munkavállalóknak máshol kell perelni?

Kölcsönzött munkavállaló vagyok, ügyvédem tanácsára és a polgári perrendtartás irányadó rendelkezése alapján pert indítottam a munkáltatómmal szemben a munkavégzés helye szerint illetékes munkaügyi bíróságon.

A keresetet befogadó munkaügyi bíróság azonban a pert áttette a munkáltatóm székhelye szerinti munkaügyi bíróságra. Szeretném tudni, hogy ez szabályos volt-e és az áttételnek mi az alapja?

Valóban első hallásra különösnek tűnhet  a kérdésben vázolt szituáció. A bírói gyakorlat korábban nem volt egységes ebben a kérdésben.  Előfordult, hogy a munkavállalók, illetve jogi képviselőik a  tényleges munkavégzés helye szerint illetékes bíróságok előtt indították meg a kölcsönzött munkavállalók által a munkaviszonyukkal kapcsolatban a kölcsönbevevő ellen indított eljárásokat, a bíróságok pedig le is folytatták azokat. Erre a kölcsönbeadó és a kölcsönbevevő egyetemleges felelőssége miatt van lehetőség, vagyis a kölcsönzött munkavállaló szabadon dönthet arról, hogy eseteleges kárigényét a tényleges munkáltatója – a kölcsönbeadó, vagy foglalkoztatója – a kölcsönbevevő – ellen indítja meg.

Ugyanakkor a jogszabályi háttér elég egyértelmű és az volt korábban is. Eszerint a munkaügyi perre kizárólag a munkáltató székhelye szerinti, illetőleg a munkáltató azon telephelye szerinti munkaügyi bíróság az illetékes, ahol a munkavállaló munkaszerződése alapján munkát végez, vagy végzett. A kölcsönzött munkavállaló munkáltatója pedig a kölcsönbeadó, ezért annak székhelye, illetve telephelye alapozza meg az illetékességet.

Megjegyzendő, hogy a fent vázolt gyakorlat nem tűnt ésszerűtlennek, hiszen maga a munka törvénykönyve is az egyenlő bánásmódot követeli meg a kölcsönzött munkavállalók vonatkozásában számos kérdésben, ez indokolhatta a kölcsönbevevő saját munkavállalóira irányadó eljárási szabályok alkalmazását a kölcsönzött munkavállalókra is.

Azonban, a polgári perrendtartás vonatkozó rendelkezése szerint a bíróság illetékességének hiányát hivatalból veszi figyelembe. Amennyiben az a keresetlevélből, vagy annak mellékleteiből nyilvánvaló, hogy a perre más bíróság illetékes, a bíróság ilyen tartalmú végzésével elrendeli a pernek az illetékes bírósághoz történő áttételét és a feleket erről értesíti.

A korábban nem egységes gyakorlatot – több legfelsőbb bírósági döntés után – a 2013.M.22 számú elvi bírósági döntés tette egységessé, amely egyértelműen rögzítette, hogy kölcsönzésre irányuló munkaviszony esetében az illetékességet a kölcsönbeadó munkáltató székhelye, illetve telephelye alapozza meg. A döntés alapján a kölcsönzött munkavállalók által a munkaviszonyukkal kapcsolatban indított pereket a bíróságok átteszik a kölcsönbeadók székhelye szerinti bíróságokhoz.

A hivatkozott döntés szerint csak a munkáltató vonatkozásában alapozhat meg a telephely illetékességet, a kölcsönbevevő vonatkozásában nem. Ezen értelmezés alapján  tehát, ha egy munkavállaló olyan munkaerő-kölcsönző cégnél létesít munkaviszonyt, amelynek a székhelye Budapesten van, azonban a cég az országban több helyen kölcsönöz munkavállalókat a kölcsönbevevők számára, a munkavégzés helye viszont a kölcsönbeadó cég székhelyétől több megyényire van, a munkavállaló a munkajogviszonyából fakadó igénye esetén a pert a  kölcsönbeadó székhelyén, vagyis a Budapesten illetékes bíróság előtt kell, hogy megindítsa.

Amint az korábban említésre került, a nem megfelelő helyen benyújtott keresetlevél az illetékes bírósághoz kerül áttételre. Az áttétel nyilvánvalóan az eljárás meghosszabbodását eredményezi.  Figyelembe véve, hogy a kölcsönzött munkavállalók, jellemzően nem jól fizetett vezetői pozíciókat töltenek be, nem igényel különösebb érvelést, hogy egy vidéken foglalkoztatott kölcsönzött munkavállaló számára lényeges nehézséget okoz, ha a munkaviszonyával kapcsolatos igényét nem a munkavégzés helye szerint illetékes munkaügyi bíróságon, hanem például Budapesten kell megindítania és folytatnia. A jogi képviselő munkadíja, az utazási költségek, az eseteleges tanúk előállításának nehézségei jelentős mértékű többletterhet jelenthetnek.

A fentiek alapján tehát látható, hogy adott esetben a kölcsönzött munkavállalók nem ugyanolyan feltételek mellett indíthatnak pert munkaviszonyukból fakadó igényeik esetén, mint a kölcsönbevevő saját munkavállalói.

 

Dr. Fábián Zsolt
Ügyvéd és munkajogi szakjogász
Erős Ügyvédi Iroda Squire Patton Boggs (US) LLP

 

 

 

 

 

***

A szerzői jog jogosultja fenntart minden másolással, terjesztéssel, többszörözéssel kapcsolatos jogot. Tilos a cikkek, egyéb tartalmak teljes vagy rövidített formában történő másolása, nyilvánossághoz közvetítése, újraközlése. Tilos továbbá a honlap tartalmát adatbázisba lementeni. A honlapon található tartalom bármely eleme csak a szerzői jog jogosultjának előzetes engedélyével használható fel (ÁSZF).