Kölcsönzött munkaerőt szeretnénk igénybe venni. Kapcsolatba léptünk több munkaerő-kölcsönzővel. Mit kell és mit érdemes szabályozni a kölcsönzési szerződésben (a kölcsönbeadó és a kölcsönvevő között)?

A kölcsönbeadó és a kölcsönvevő közötti megállapodás tartalmazza a kölcsönzés lényeges feltételeit (pl.: mennyi nappal előtte kell megrendelni a szolgáltatást, mennyivel munkakezdés előtt lehet azt visszamondani, valamint meg kell állapodni az árban, illetve abban, hogy a munkakörök tekintetében minek kell megfelelnie a kölcsönzöttnek, munkavállaló által okozott károkért való felelősség, munkavállalóval szembeni kártérítés hogyan alakul), a munkáltatói jogkör gyakorlása megosztását.

A munkaviszony megszüntetésének jogát kizárólag a kölcsönbeadó gyakorolhatja. A megállapodást írásba kell foglalni. Mindenképp fontos, hogy semmis a kölcsönbeadó és a kölcsönvevő között létrejött megállapodás, ha a cégek között tulajdonosi kapcsolat áll fenn valamilyen módon (tiltott vállalatcsoporton belüli kölcsönzés).

A fentiek mellett kölcsönbeadó és a kölcsönvevő megállapodhatnak, hogy a munkabéren kívüli juttatást a munkavállaló közvetlenül a kölcsönvevőtől kapja. Érdemes megállapodni továbbá abban is, hogy a szabadság kiadását melyik fél végzi. Emellett az új Mt. rendelkezései a kölcsönzött dolgozók által okozott károk tekintetében – szakítva a korábbi szabályokkal – főszabályként úgy rendelkeznek, hogy a kártérítés szabályai és mértéke tekintetében úgy kell eljárni, mintha a dolgozó a kölcsönvevő saját dolgozója lenne (az eddigi főszabály az volt, hogy a kölcsönbeadó cég teljes mértékben felelt a dolgozója által a kölcsönvevőnek, illetve harmadik személyeknek okozott károkért is.). Ettől a szabálytól a felek azonban – akár a régi szabályok alkalmazásával is – eltérhetnek a kölcsönzési szerződésben.

Dr. Lórodi László
Ügyvéd és munkajogi szakjogász
Dr. Lórodi László Ügyvédi Iroda / Székesfehérvár