Mit kell szabályozni az iskolaszövetkezeti tag munkaszerződésében?

Főiskolás vagyok és a tanulmányaim mellett szeretnék dolgozni.

Mivel még nem dolgoztam iskolaszövetkezeten keresztül, szeretném tudni, hogy miként és mennyi időre jön létre a munkaviszony az iskolaszövetkezettel, mint munkáltatóval, illetve milyen kérdésekben kell megállapodnom a munkáltatóval.

Az iskolaszövetkezeti foglalkoztatás munkajogi szabályainak tisztázása előtt célszerű rögzíteni, hogy az iskolaszövetkezet a tagjai számára szervez munkalehetőségeket harmadik félnél, neki megbízást adó gazdálkodó szervezeteknél. Ezt a szolgáltatást azért veszik igénybe e szervezetek, mert a Mt. alapszabályai szerinti foglalkoztatásnál olcsóbb és jóval rugalmasabb. Ugyanakkor rögzíteni kell, hogy ez csak akkor igaz, ha nappali tagozatos tanuló/hallgató tagja vesz részt a szolgáltatás teljesítésében, azaz a diáknak egyidejűleg kell nappali tagozatos diáknak lennie, amit megfelelő módon – érvényes matricával ellátott diákigazolvánnyal, vagy az aktuális félévre szóló iskolalátogatási igazolással – igazolt a szövetkezet felé, valamint belépett a szövetkezetbe, és annak tagjává vált. Ez rendszerint egy részjegy megvásárlásával történik, ami a jelenleg működő iskolaszövetkezetekben 500 és 3.000 Ft között mozog. Ezt az összeget egyszer kell kifizetni – tehát nem tagdíj, amit havonta vagy évente be kell fizetni, és a legtöbb szövetkezet lehetővé teszi, hogy az első fizetésből történő levonással lehessen befizetni –, és kilépéskor az iskolaszövetkezet visszafizeti.

A foglakoztatást a továbbiakban a Munka Törvénykönyve – a XVII. fejezetben – szabályozza. A munkaviszony az általános szabályokkal ellentétben egy speciális „keret-munkaszerződéssel” jön létre, amelyben a szövetkezet és a munkavállaló tagja megállapodnak a munkavállaló által vállalt feladatok körében, az ezekhez tartozó legkisebb alapbérben, valamint a felek kapcsolattartásának módjában. E szerződés megkötése még nem jár a munkavállaló számára munkavégzési kötelezettséggel, ugyanakkor a munkáltató szövetkezet számára sem jár foglalkoztatási kötelezettséggel.

A foglalkoztatás speciális jellege pont abban áll, hogy a munkavégzési és a foglalkoztatási kötelezettség igazodik a munkavállaló diák ráérési idejéhez és a szövetkezet lehetőségeihez, hiszen a diáknak a „főállása” a tanulói/hallgatói jogviszonya, és csak akkor végez munkát, ha éppen ráér, a szövetkezet pedig csak akkor ajánl munkát, ha partnere (az Mt. megfogalmazásában: a szolgáltatás fogadója) éppen adott le az adott időszakra megrendelést.

Amikor a szövetkezet munkát kínál, és a diák is épp ráér, akkor kell egy un. eseti megállapodás megkötésével „kitölteni” az eredetileg megkötött keretszerződést. Az eseti megállapodásban a feleknek rögzíteniük kell a szolgáltatás fogadóját, és a munkavégzés helyét, azaz azt, hogy melyik cégnél és hol kell a munkát végezni, konkretizálni kell a munkakört és az ahhoz kapcsolódó konkrét alapbért, valamint a munkavégzés kezdő napját és a munkavégzés tartamát. Az ebben az eseti megállapodásban szereplő időtartamra azonban már a munkavállalónak munkavégzési kötelezettsége áll fenn, tehát ezen belül azonosak a kötelezettségei és a vele szemben alkalmazható jogkövetkezmények is az általános szabályok szerinti munkaviszonyéval (bérből levonás kötelezettségszegés esetén, felmondási okok, stb.).

Ezen túl persze a szövetkezetnek tájékoztatási kötelezettsége is van a munka egyéb feltételeiről, így az irányadó munkarendről, a bérfizetés napjáról, a munkakörbe tartozó feladatokról és a szolgáltatás fogadója vagy a szövetkezet helyben utasítást adó személyéről. A szolgáltatás fogadója a munkavállalót a munkakörébe tartozó feladatok és a munkaidő beosztás tekintetében a munkavégzés során utasíthatja, továbbá a biztonságos munkafeltételek, munkavédelem és egyenlő bánásmód tekintetében ő minősül munkáltatónak.

Ezen túlmenően a felek megállapodása eltérhet mindazokban a kérdésekben az Mt. általános szabályaitól, ahol ezt a törvény kifejezetten megengedi (pl. bérfizetés napja). Kollektív szerződésről nem nagyon tudunk érdemben megemlékezni, hiszen – bár a törvény nem zárja ki szakszervezet létrehozását iskolaszövetkezetben – nem találunk ilyeneket, mert az iskolaszövetkezet a szövetkezeti törvény (2014. március 15.-től az új Ptk.) szerinti önkormányzattal rendelkező gazdálkodó szervezet, közgyűlésén minden tag azonos döntéshozatali jogkörrel részt vehet, így megvan a lehetőség, hogy a közgyűlésen alapszabályban rögzítsen minden olyan feltételt, amit általában egy szakszervezet a kollektív szerződésben igyekszik rögzíteni.

Fontos megemlíteni, hogy az iskolaszövetkezet tagjaként a szolgáltatás fogadójánál végzett munkájához kapcsolódóan nem jogosult állásidőre – hiszen a munkaidő a törvény által megengedetten igazodik a szövetkezet megrendeléseihez –, és nem jár a munkavállalónak fizetett szabadság sem. Ugyanakkor a munkavégzési kötelezettséggel nem járó időtartamnak legalább annyinak kell lennie, mint a szabadság Mt.-ben rögzített időtartama. Tehát végeredményben jár neki szabadság, csak az nem fizetett.

Összességében tehát a fenti nem kevés specialitásra figyelemmel kell megállapodnia az iskolaszövetkezettel.

 

 

Simon Balázs
Jogi és kommunikációs igazgató
Humánia HRS Group Zrt.