Munkabérből való levonás – amikor a bank a munkáltatónál kopogtat

Nem egy munkáltató kapott már levelet valamelyik banktól, melyben arra kéri a bank a munkáltatót, hogy vonja le a munkavállaló bank felé fennálló tartozását a munkabérből. Köteles a munkáltató eleget tenni a bank felhívásának? Van-e jogi akadálya a munkabérből való levonásnak és a tartozás átutalásának a bank számára? Erről beszélgetünk dr. Goda Mark munkajogásszal.

Munkajog Portál: Mit tehet a munkáltató, ha egy bank azzal keresi meg, hogy egy munkavállalója nem tett eleget a bankkal kötött kölcsönszerződésből eredő kötelezettségének, és emiatt a munkáltató a munkavállaló bank felé fennálló tartozását vonja le a munkabéréből és utalja át a banknak?

Goda Mark: Az általam tapasztalt esetekben a bankok többnyire azért keresik meg a munkáltatókat, mert az adós munkavállaló az esedékes törlesztőrészletet a bank többszöri felszólítása ellenére sem egyenlítette ki. Ilyenkor a bank a kölcsönszerződés keretében tett azon munkavállalói nyilatkozatra hivatkozik, amellyel a munkavállaló hozzájárulását adta ahhoz, hogy a munkáltató a bank felhívására levonhatja a bank követelését a munkabéréből és azt átutalhatja a banknak.

Munkajog Portál: Ez így a bank részéről megalapozott eljárásnak tűnik.

Goda Mark: Felvezetőnek csak érintőlegesen jegyzem meg, hogy eddig egyetlen olyan esettel sem találkoztam, amikor a bank hitelt érdemlően – például a munkavállaló bank felé tett nyilatkozat eredeti példányának bemutatásával – igazolta volna a munkáltató felé, hogy a munkavállaló ténylegesen tett-e ilyen nyilatkozatot. Ennek a formai hiányosságnak viszont kevésbé van jelentősége annak fényében, hogy a munkabérből való levonásnak elsődlegesen nem ez jelenti az akadályát, sokkal inkább a munkabér védelméről szóló szigorú törvényi szabályok azok, amelyek kevés mozgásteret biztosítanak a munkáltatók számára.

Az Mt. határozza meg, hogy a munkáltató milyen esetekben és milyen korlátozások figyelembevételével vonhat le a munkavállaló munkabéréből. Így a munkabérből levonni csak jogszabály vagy – a levonásmentes munkabérrészig – végrehajtható határozat alapján lehet. Jogszabály alapján történő levonás tipikusan a munkabért terhelő adók és járulékok, azaz a közterhek levonása. De éppenséggel a szakszervezeti tagdíj levonása a munkabérből is jogszabály alapján történik, hiszen a munkavállaló kérelmére a munkáltató – a munkavállalói érdekképviseleti tagdíjfizetés önkéntességéről szóló 1991. évi XXIX. tv. alapján – köteles a tagdíjat levonni és a szakszervezet részére átutalni.

Jogszabály vagy végrehajtható határozat hiányában pedig vagy a munkavállaló hozzájárulása alapján van helye levonásnak vagy akkor, ha a követelés előlegnyújtásból ered. E két esetben is csak a saját követelését vonhatja le a munkáltató a munkavállaló munkabéréből, és harmadik személy (mint pl. a bank) követelését nem.

Munkajog Portál: Ez értelemszerűen azt jelenti, hogy az Mt.-ben foglalt rendelkezések nem húzhatóak rá ezekre az esetekre, mivel a bank az igényérvényesítés során sem jogszabályra, sem végrehajtható határozatra nem tud támaszkodni, hanem csupán a munkavállaló kölcsönszerződés keretében tett hozzájáruló nyilatkozatára.

Goda Mark: Ez így van. Azonban meglátásom szerint a bank nincs előbbre azzal, ha a munkáltató felé azt igyekszik bizonygatni, hogy a munkavállaló a munkabérből való levonáshoz megadta a hozzájárulását, mert a munkáltató a munkavállaló hozzájárulásával legfeljebb csak a saját, például kártérítési igényből eredő követelését vonhatja le. Az említett törvényi rendelkezés harmadik fél, így akár a bank követelésének munkabérből való levonhatóságáról nem rendelkezik, vagyis arra lehetőséget nem biztosít. Ebből kifolyólag nem látok jogalapot arra, hogy a munkáltató a munkavállalóval szembeni banki követelést – a munkavállaló hozzájáruló nyilatkozata ellenére – a munkabérből levonja és azt a bank részére átutalja.

Munkajog Portál: Vagyis a munkáltató nem jár el jogszerűen, ha a banki követelést a munkavállaló munkabérből levonja és azt a bank felé teljesíti?

Goda Mark: Amennyiben a bank csupán a kölcsönszerződésben tett munkavállalói hozzájáruló nyilatkozatra hivatkozik, akkor ez nem meríti ki a jogszabályi feltételeket. Az pedig egy teljesen másik kérdés lehet, ha a munkavállaló – például az esedékes törlesztőrészlet kiegyenlítése érdekében – a munkáltatóval szembeni bérkövetelését engedményezi a bankra. Pénzkövetelést engedményezni a levonásmentes munkabérrészig lehet. Megjegyzem, hogy az engedményezés jogilag egy teljesen más irány és megoldási lehetőség, melyre viszont az általam tapasztalt esetekben nem hivatkoztak a bankok, azaz a banki követelés alapját nem a munkavállaló és a bank közötti engedményezési szerződés képezte, hanem a munkavállaló és a bank között érvényben lévő kölcsönszerződés keretében tett munkavállalói nyilatkozat a munkabérből való levonáshoz történő hozzájárulásról.

Munkajog Portál: Jelenthet-e bármilyen kockázatot a munkáltató számára, ha a bank követelését, tekintettel a hivatkozott kölcsönszerződésre és a munkavállaló ennek keretében tett hozzájáruló nyilatkozatára, mégis levonja a munkavállaló munkabéréből?

Goda Mark: A munkáltató a munkabérből való levonást érintő törvényi rendelkezések betartásáért kártérítési felelősséggel tartozik. Ha a munkáltató a munkavállaló munkabéréből a jogszabályi rendelkezések megszegésével von le bármilyen összeget, úgy értelemszerűen nem zárható ki, hogy a munkavállaló a munkáltatóval szemben kártérítési igénnyel él.

A munkabérből való levonásról szóló törvényi korlátokon túl véleményem szerint adatvédelmi aggályok is felmerülhetnek az ilyen esetek kapcsán. A munkavállaló hozzájárulása nélkül a munkáltató harmadik személlyel, így akár a bankkal a munkavállaló személyes adatait, például a nevét vagy akár a munkaviszony fennállásának tényét sem közölheti. Ha a munkáltató ezt a bank irányában mégis megteszi, úgy e körben is megállapítható a munkáltató felelőssége.

Munkajog Portál: Köszönjük a beszélgetést.

***

A szerzői jog jogosultja fenntart minden másolással, terjesztéssel, többszörözéssel kapcsolatos jogot. Tilos a cikkek, egyéb tartalmak teljes vagy rövidített formában történő másolása, nyilvánossághoz közvetítése, újraközlése. Tilos továbbá a honlap tartalmát adatbázisba lementeni. A honlapon található tartalom bármely eleme csak a szerzői jog jogosultjának előzetes engedélyével használható fel.