Munkajogportál: Pontosan kiket és mit képvisel az MMOSZ?

Dr. Varga Péter: Az MMOSZ egy éve, 2010 nyarán alakult. A szövetség fő feladatának tekinti, hogy a versenyszféra szereplőiben és persze a jogalkotóban tudatosítsa a munkaerő-kölcsönzés mint szolgáltatás értékét. Szeretnénk elérni, hogy a hazai jogi szabályozás figyelembe vegye a magyar foglalkoztatási sajátosságokat és ne pusztán az uniós szabályok tükörfordítása legyen. Jelenleg egyébként huszonkét tagszervezetünk van, amelyek 2010-ben 21.300 főt foglalkoztattak, 23,2 milliárd éves nettó árbevétel mellett.

Munkajogportál: Csak hazai cégeket fogadnak be a szervezetükbe?

Dr. Varga Péter: Nincs ilyen jellegű kirekesztés. Minden törvényesen működő kölcsönző céget várunk sorainkba, de az kétségtelen, hogy elsődlegesen a hazai érdekeket képviseljük, ezáltal tagjaink döntő többsége magyar többségi tulajdonú társaság, adótartozások és off-shore kapcsolatok nélkül.

Munkajogportál: Kik a segítői a hazai érdekvédelemnek?

Dr. Varga Péter: A generalista munkáltatói szervezetekkel együttműködve lobbizunk, illetve minden olyan érdekképviseleti szervezettel kapcsolatban állunk, amelyek az atipikus foglalkoztatási formák társadalmi-gazdasági elfogadottságát segítik.

Munkajogportál: Úgy értettem, hogy személyesen…

Dr. Varga Péter: A szférából ismert nevekkel, Dénes Rajmund kommunikációs alelnökkel, valamint Ottó Csaba alelnökkel vezetjük a szervezetet. Mindketten nagy tapasztalattal rendelkező szakemberek. Látrányi Bea kolléganőnk statisztikai adatokkal és elemzésekkel támogatja munkánk. Holub Kati felel a közönségkapcsolataink, azaz a társadalmi és médiakapcsolataink ápolásáért. Lelkes, fiatal csapat, hiszünk a szféra mennybemenetelében.

Munkajogportál: Az Országgyűlés a napokban egy munkaügyi salátatörvényben számos ponton módosította a foglalkoztatási szabályokat. Érinti ez a munkaerő-kölcsönzést?

Dr. Varga Péter: Igen. A munkavállalói szféra kapott egy kis ajándékcsomagot, ha viccelni akarnék azt mondanám belga csokit. Ugyanis egy uniós irányelvből következően, brüsszeli elvárásra kellett belenyúlni a szabályrendszerbe, ennek egyik lényege, hogy az ekvivalencia elv a munkaba lépés napjától alkalmazandó, illetve öt évben korlátozták a kölcsönzés időbeli terjedelmét. Ez azt gondolom mindenképpen kedvező a munkavállalóknak, azaz garanciális jogaikat erősíti.

Munkajogportál: Az új szabályrendszerben megjelenik a sokat hangoztatott rugalmasság, azaz a versenyképesség érdekében fellazított és adminisztrációs terhekkel könnyített foglalkoztatási lehetőségek megjelentek a magyar jogban?

Dr. Varga Péter: Ez még várat magára, de bizakodóak vagyunk. Politikai szándék, hogy rövidesen elkészüljön az új magyar Munka Törvénykönyve, ha meghallgatnak minket, elmondjuk a javaslatainkat. Azt gondolom, hogy a munkavállalók helyzetének uniós elvekre épülő rendezését követően a kölcsönbe adói azaz munkáltatói oldal helyzetét kell megerősíteni ahhoz, hogy valóban rugalmasan tudjuk kiszolgálni a vállalatokat.

Munkajogportál: Milyen szabályozási javaslataik vannak?

Dr. Varga Péter: A cél hogy nőjön a foglalkoztatás. Ehhez önmagában elég lenne ha a gazdaság növekedne, de ha ezt gerjeszteni szeretnénk, akkor ahhoz eszközöket kell rendelni. Azaz “fogyaszthatóvá” kell tenni a különböző atipikus foglalkoztatási formákat, így a munkaerő kölcsönzést is. Rugalmasabbá, olcsóbbá. Javaslataink anyagi és adminisztrációs jellegűek, ez utóbbinak is anyagi jelentősége van végső soron. Mi nem kedvezményeket kérünk, hanem a többletterheink lazítását. Méltánytalan, hogy úgy kell rehabilitációs hozzájárulást fizetnie a munkaerő-kölcsönző cégeknek, hogy közben nincs módunk beemelni az állományba az ezt a terhet kiváltani hivatott megváltozott munkaképességű embereket. Szintén teher, így szolgáltatási árainkat növelő tényező aza a tény, hogy iparűzési adónkat a teljes árbevétel alapján fizetjük. A vállalatok az eszközeik beszerzési értékeit ebből levonhatják, de mivel a bér nem tartozik ide, mi pedig az árbevételeink 80-90%-át bérként kifizetjük a kikölcsönzött munkavállalóknak, így olyan tétel után is adót fizetünk, ami után a nem munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó cégek nem. Olyan ez, mintha külön adónem terhelné a vállunk. A másik elképzelés, hogy az adminisztratív terhek csökkenthetőek legyenek. De ez generálisan számítana minden foglalkoztatónál. A versenyszféra adminisztrációs terhei az uniós 3,5 % átlag helyett hazánkban elérik a 10 százalékot. Gondolok itt a például a kettős (kölcsönbe adói és kölcsönbe vevői) adminisztrációra, a dolgozók különböző nyilatkozataira az adóelőleggel, adókedvezményekkel és juttatásokkal kapcsolatban. Az Európai Bizottság megalkotta már korábban a "felesleges adminisztratív terhek" fogalmat, na most mi ezt a gyakorlatból ismerjük. Az évi KSH adatszolgáltatás formanyomtatványa például köszönőviszonyban sincs a szféra szakmai terminológiájával és kategorizálási rendszerével. A telekommunikáció az okostelefonok térnyerésével igazi robbanás előtt áll, de már jelen, hogy a munkavállalókkal kapcsolatos irányítási és igazgatási teendők okostelefon alkalmazások és szociális hálózatok révén megvalósíthatók. Mindehhez rövidesen jogszabályi ágyazást kell teremteni.

Munkajogportál: Mit eredményeznének ezek?

Dr. Varga Péter: Okos jogalkotással elképesztő eredményeket valószínűsítek. Meggyőződésem hogy újabb rakétafokozatba léphetne az iparág. Ez nem jelentkezhetne másban mint a foglalkoztatás bővülésében, elképesztően nagy az igény a rugalmas, költséghatékony foglalkoztatásra. Egyértelműen azokat lehet beemelni így a munka világába, aki álláskereső vagy éppen az állam számára nem látható keretek között dolgozik, és mi más lehet a cél, ha nem ez. Nézze, a társaságok szeretnek számlát kapni a teljesítésről, persze csak akkor, ha az nem generál óriási többletköltségeket. Ez a lényeg a közvetlen foglalkoztatáshoz vagy az illegális foglalkoztatáshoz képest. Csak becsülni tudjuk, egy másfél eves távlatban ez 30-50 ezres bővülést jelenthet.

Munkajogportál: Mire alapozzák ezt a kalkulációt?

Dr. Varga Péter: A trendek nyugat-európából ismertek, a hazai statisztikáink pedig már most egészen pontosnak mondhatóak.

Munkajogportál: Honnan az adatok, a központi statisztikai bázisból?

Dr. Varga Péter: Bár intenzív az eggyüttműködés a KSH-val, az adatok a mindenki számára elérhető cégnyilvántartásból származnak. Csak a kölcsönzési főtevékenységből származó adatokat rögzítettük. Torzította volna a képet más cégek adatainak rögzítése, hiszen ott a munkaerő-kölcsönzésből származó bevétel nem elkülönülten jelentkezik.

Munkajogportál: Mikor várhatóak a 2010-es gazdasági év adatai?

Dr. Varga Péter: Óriási adatbázist kell szintetizálni, a munka folyik. Várhatóan nyár derekára tudunk számokat mondani. Az eddigi feldolgozottságra tekintettel stagnálás, esetleg gyenge emelkedés prognosztizálható. De összességében nagyon bizakodó vagyok. A legfontosabb, hogy a hazai cégeket a hazai és helyi sajátosságokat ismerő hazai kölcsönbe adói oldal tudja olcsón de mégis professzionálisan kiszolgálni. A multi cégeknél a vállalati kultúra része ez a foglalkoztatási mód. Különösen lényegesnek tartom, hogy a magyar kkv szektorba betörjön ez a kedvező konstrukció. A hazai multi cégeknél az ilyen típusú megjelenés 30%, a magyar tulajdonú cégeknél alig éri el az 5%-ot. Egyébként a 150 Mrd forintos piac egyharmadát a legynagyobb három multinacionális adja. A maradékon a kisebb külföldi cégek és a magyar vállalkozások osztoznak. Tipikusan a sok kicsi sokra megy elvet követi a trend és ez jelen helyzetben egészséges. Egy-egy vidéki cég az adott régióban erős, számítanak a személyes kapcsolatok, a helyi jellegzetességek és az emberek ismerete. Ne felejtsük el, nem anyacsavart árulunk, hanem emberek munkavégzését szervezzük.

Munkajogportál: És mit szólnak mindezekhez a munkavállalók?

Dr. Varga Péter: A munkavállalók nagy része elfogadja, kis része, és ezt tessék elhinni hogy így van, szereti a kölcsönzést, de csak abban az esetben, ha azt profi szolgáltató végzi. A kölcsönző cég egyben plusz érdekvédelem is, neki feltétlen célja, hogy az adott munkavállalót a kölcsönbe vevő foglalkoztassa, hiszen csak az aktív munkában töltött idő hoz profitot, illeve az állandó csere vagy magas fluktuáció többletköltségeket (előszűrés, fogl. eü. viszg. stb) generál. Nem csak a vállalatoknak, ma már a munkavállaóknak is igénye a rugalmas foglalkoztatás, ez a jövő, mindenkinek az ideje a legdrágább, az emberek dolgozni akarnak, hatékonyan, aztán kiszabadulni és értelmesen eltölteni a szabadidőt. A fiatal munkavállalói állományok tudatossága nagyon előremutató. Ez engem plusz bizakodással tölt el.

Munkajogportál: Köszönjük a beszélgetést.

Dr. Varga Péter: Mi is köszönjük hogy itt lehettünk.

Dr. Varga Péter, az MMOSZ elnöke