Munkahelyi dohányzás – játék a tűzzel?

A cigaretta nem csak utána esik jól, hanem a munkahelyen is. Mindig akadnak kollegák, akik munkaidőben is szívesen hódolnak a káros szenvedélyüknek. A dohányosok naponta akár több alkalommal is kiosonnak az épület elé elszívni 1-1 cigarettát, miközben megvitatják az élet nagy dolgait.

 

 

Jár a cigiszünet?

A Munka Törvénykönyve szerint a munkavállaló részére, ha a beosztás szerinti napi munkaideje a hat órát meghaladja 20 perc, ha a napi munkaideje a kilenc órát meghaladja, további 25 perc munkaközi szünetet kell biztosítani. Kollektív szerződés ettől a munkavállalók javára eltérhet, illetve a felek is eltérően állapodhatnak meg a munkaszerződésben.

Itt szögezzük le, hogy a dohányzó munkavállalóknak csupán a dohányzásra tekintettel több munkaközi szünet nem jár, vagyis a munkavállaló kizárólag a törvényben, kollektív szerződésben vagy munkaszerződésben meghatározott munkaközi szüneteket veheti igénybe. Ha a munkavállaló a hivatalos munkaközi szüneteken felül is megszakítja a munkavégzést dohányzás céljából, úgy ezzel a munkavégzésre irányuló kötelezettségét megszegi, melynek eredményeképpen a munkáltató a munkavállalót írásban figyelmeztetheti vagy a munkaviszonyt felmondással, de akár azonnali hatályú felmondással megszüntetheti. Utóbbi két opció esetében nyilván alaposan kell mérlegelni és a körülményeket (pl. a cigarettaszünetek hosszát, gyakoriságát és az esetlegesen ezzel összefüggésben már korábban kiadott írásbeli figyelmeztetéseket) megfelelően értékelni.

A munkahelyi béke és a feszültségmentes légkör megőrzése érdekében érdemes a munkáltatónak kompromisszumot kötnie, mellyel egyrészt a nemdohányzó kollegák se érezzék úgy, hogy igazságtalanul dolgoznak többet, mint a dohányos kollegáik, viszont utóbbi csoporthoz tartozóknak is lehetősége nyílik arra, hogy esetleg a hivatalos munkaközi szüneteken túl is megszakítsák a munkájukat naponta néhány alkalommal 1-1 cigaretta kedvéért úgy, hogy az a munkaidőből kiesést nem jelent és ezzel együtt a munkáltatónak többletköltséget nem okoz. Az egyéb cigiszünetek számát, időpontját, maximális időtartamát és a ledolgozandó munkaidővel kapcsolatos kérdéseket célszerű belső munkáltatói szabályzatban vagy a felek közötti megállapodásban rendezni.

Mellőzheti a munkáltató a dohányzóhely kijelölését?

A nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályiról szóló törvény szerint a kijelölt dohányzóhelyek kivételével a munkahelyen tilos a dohányzás. A jogszabály meghatározza azt is, hogy mely esetekben lehet zárt légterű dohányzó helységet és mely esetekben kizárólag nyílt légterű dohányzóhelyet kijelölni.

A munkáltató köteles mellőzni a dohányzóhely kijelölését, ha erre törvényileg egyáltalán nincs lehetőség. A munkáltató azonban saját belátása szerint is dönthet a nemdohányzó munkahellyé nyilvánításról. Ennek feltétele, hogy a kollektív szerződés hatálya alá tartozó munkáltató a nemdohányzó munkahellyé nyilvánításról szóló döntését kollektív szerződésben, illetve kollektív szerződés hatálya alá nem tartozó munkáltató a nemdohányzó munkahellyé nyilvánításról szóló döntését a munkavállalók kezdeményezésére vagy ezek egyetértésével hozta meg. Ehhez a munkavállalók legalább 50%-ának vagy a kollektív szerződés megkötésére jogosult szakszervezet kezdeményezésére, illetve egyetértésére van szükség. Abban az esetben, ha az adott épületben/létesítményben több munkáltató is található, a létesítmény csak abban az esetben minősíthető nemdohányzó munkahellyé, ha erről mindegyik munkáltató egyöntetűen így rendelkezik. 

 

Dr. Goda Mark
Ügyvéd és munkajogi szakjogász
Goda Ügyvédi Iroda

 

 

 

 

***

A szerzői jog jogosultja fenntart minden másolással, terjesztéssel, többszörözéssel kapcsolatos jogot. Tilos a cikkek, egyéb tartalmak teljes vagy rövidített formában történő másolása, nyilvánossághoz közvetítése, újraközlése. Tilos továbbá a honlap tartalmát adatbázisba lementeni. A honlapon található tartalom bármely eleme csak a szerzői jog jogosultjának előzetes engedélyével használható fel.