Az írásunk első részében („Egy munkavédelmi mulasztás tanulságai”) említett jogesetben a munkáltató mint III. veszélyességi osztályba tartozó gazdálkodó szervezet, a legkevesebb munkavédelmi kötelezettséggel terhelt, ugyanakkor a telephelyenként is az ötven főt meghaladó, nagy létszámú munkavállalót foglalkoztató munkáltatók körébe tartozik. Az ismertetett jogeset kapcsán elgondolkoztató, hogy hazánknak az EU-hoz való csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető 2004. évi XI. törvény hatálybalépésének napjától 2006. októberéig a perbeli, az EU-ban honos és Magyarországra települt vállalatláncnál nem történt semmi a munkavédelmi képviselő választás érdekében.
Elgondolkoztató továbbá, hogy a munkáltatónál működő szakszervezet és üzemi tanács sem tartotta az érdekvédelem körébe tartozónak és a munkáltató előtt felkarolandónak a munkavédelmi képviselő választás ügyét. Ezt a hozzáállást véleményünk szerint nem menti az a körülmény, hogy a munkavédelem nem szakszervezeti feladat. A perbeli eset azért is elgondolkoztató, mert munkavédelmi kötelezettségek teljesítése tekintetében, a hazai tapasztalatok szerint éppen a multinacionális vállalatok járnak elöl - jó példát mutatva a hazai kis- és középvállalkozások számára. A munkavédelem személyi feltételeinek biztosítása körében értékelendő a munkavédelmi képviselő választásban való munkáltatói közreműködés is.
A szabályozás – képviselőválasztás munkáltatói felelősséggel
Az első részben taglalt per rendkívüli jogorvoslattal való lezárása óta eltelt időben a munkavédelmi képviselő választásra vonatkozó jogszabály megváltozott. 2009-től a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény [Mvt.] 70/A. § (1) bekezdése szerint az ötven főnél kevesebb munkavállalót foglalkoztató munkáltatónál is munkavédelmi képviselőt kell választani, ha azt a munkáltatónál működő szakszervezet vagy az üzemi tanács vagy ezek hiányában a munkavállalók többsége kezdeményezi, a választás megtartásával kapcsolatos kötelezettség a munkáltatót terheli. Nemcsak a jogkövető munkáltatói magatartás érdekében érdemes áttekinteni a jogi szabályozást. Fontos, hogy a munkavédelmi képviselő intézményének munkáltatói és munkavállalói oldalon realizálható előnyei tudatosodjanak az Olvasóban.
A szakértő előnye - a képviselteknek és a tárgyalópartnernek
Nemcsak a munkavállalóknak előnyös, ha a munkavédelmi jogok és kötelezettségek gyakorlása során a munkavédelemhez értő személy képviseli őket. A munkáltató előnye a munkavédelmi képviselő választás esetén az, hogy nem valamennyi munkavállalóval kell tanácskoznia, hanem a munkavédelem iránt érdeklődő, a munkáltatóra és a munkavállalóra irányadó munkavédelmi szabályokat ismerő és a szabályozás egyes elemeinek kapcsolódását értő, valóságos tárgyi tudással rendelkező személlyel vagy ilyen személyek által alkotott bizottsággal, testülettel tárgyalhat. Az eredményes érdemi együttműködés biztosítéka, hogy a munkavédelmi szabályok ismerete mindkét oldalon biztosított. Az együttműködés szabályait, a munkáltatót és a munkavédelmi képviseletet illető és terhelő jogokat és kötelezettségeket az Mvt. VI. Fejezete tartalmazza. Az Mvt. 70.-79. §-ok részletes ismertetése nem célunk, de figyelemfelhívásként néhány szabályt kiemelünk. A munkavállalókkal folytatandó tanácskozás és a munkavédelmi képviselő, munkahelyi munkavédelmi bizottság és a paritásos munkavédelmi testület bemutatása után összefoglaljuk, milyen munkavédelmi kérdésekre vonatkoznak a tárgyalt együttműködések.
A munkavállalókkal folytatott tanácskozás
Az Mvt. 70. §-a szerint a munkáltató az egészséges és biztonságos munkavégzés érdekében köteles a munkavállalókkal, illetve munkavédelmi képviselőikkel tanácskozni, valamint biztosítani részükre a lehetőséget, hogy részt vehessenek az egészségre és biztonságra vonatkozó munkáltatói intézkedés kellő időben történő előzetes megvitatásában. Ez a kötelezettség akkor is terheli a munkáltatót, ha nem választottak munkavédelmi képviselőt. A tanácskozás során biztosítani kell a kiegyensúlyozott részvételt, a munkavállalók, illetve munkavédelmi képviselőik javaslattételi jogát. A kiegyensúlyozott részvétel érdekében a munkáltató köteles a munkavédelmi kérdésben intézkedési jogkörrel rendelkező személlyel képviseltetni magát a tanácskozáson. Véleményünk szerint az intézkedési jogkörrel bíró képviselőjeként szóba jöhető személy a munkáltatói hierarchiában legalább középvezetőként dolgozik. A munkáltatónak is érdeke, hogy ha már a munkavédelmi kérdésekben intézkedési jogkörrel bíró személlyel képviselteti magát, akkor az illető minél eredményesebben folytathassa a tanácskozást.
Munkavédelem - képviselő, munkahelyi bizottság, a paritásos testület
Az Mvt. 70/A. § szerint a munkavállalók az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéssel összefüggő jogaik és érdekeik képviseletére jogosultak maguk közül - a következők szerint - képviselőt vagy képviselőket (a továbbiakban: munkavédelmi képviselő) választani:
- munkavédelmi képviselő választást kell tartani minden olyan munkáltatónál, ahol a Munka Törvénykönyve [Mt.] hatálya alá tartozó munkavállalók létszáma legalább ötven fő, a választás megtartásának lebonyolítása, a feltételek biztosítása a munkáltató kötelezettsége;
- amennyiben az ötven főnél kevesebb munkavállalót foglalkoztató munkáltatónál a munkavédelmi képviselő választást a munkáltatónál működő szakszervezet, üzemi tanács vagy ezek hiányában a munkavállalók többsége kezdeményezi, a választás megtartásával kapcsolatos, az előző pontban meghatározott kötelezettség a munkáltatót terheli;
- az ötven főnél kevesebb munkavállalót foglalkoztató munkáltatónál - amennyiben nem kerül sor munkavédelmi képviselő választásra - a munkáltatónak a 70. §-ban meghatározottak szerint kell a munkavállalókkal tanácskoznia;
- a munkáltató önálló telephelyén, részlegénél akkor lehet munkavédelmi képviselőt választani, ha a munkáltatói munkavédelmi jogosítványok az önálló telephely, részleg vezetőjét részben vagy egészben megilletik.
Munkavédelmi képviselővé az a cselekvőképes munkavállaló választható, aki legalább hat hónapja a munkáltatóval szervezett munkavégzésre irányuló jogviszonyban áll. Az újonnan alakult munkáltatónál a munkavédelmi képviselő ilyen jogviszonya időtartamát feltételként nem kell figyelembe venni. A munkavédelmi képviselőt egyenlő, titkos és közvetlen szavazással négy évre választják. A megválasztott munkavédelmi képviselők személyéről a munkavállalókat tájékoztatni kell. A munkavédelmi képviselők megválasztásának, megbízatása megszűnésének, visszahívásának rendjére, működési területére az Mt. üzemi tanács tagjaira, illetve az üzemi megbízottra vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni, ideértve a központi munkavédelmi bizottság megalakításának lehetőségét is.
Munkavédelmi bizottság – három képviselő felett
Amennyiben a munkavédelmi képviselők száma eléri a hármat, úgy munkahelyi munkavédelmi bizottságot (bizottság) hozhatnak létre. Ennek létrehozása esetén a munkavédelmi képviselőt megillető jogokat - ha azok a munkavállalók összességét érintik - a bizottság gyakorolja. Tárgyalásán - a bizottság kezdeményezésére - a munkáltató vagy hatáskörrel rendelkező megbízottja köteles részt venni. A munkavállalók közvetlenül vagy munkavédelmi képviselőik útján különösen a következő munkáltatói kötelezettségek tekintetében jogosultak tanácskozást folytatni:
- a munkavédelmi feladatok elvégzésében érintett személyek kijelölése, foglalkoztatása, tevékenysége1
- a munkavédelmi tartalmú információk biztosítása2
- a munkavédelmi oktatás megtervezése és megszervezése3.
1Mvt. 8. §, 54/A. §, 57-58. §
2különösen az Mvt. 40. § (2) bekezdésében, a 42. § a) pontjában, a 45. § (2) bekezdésében, az 54. § (1) bekezdése i) pontjában, az 54. § (7) bekezdése a) pontjában, az 58. § (3) bekezdésében, az 59. § (2) bekezdésében, a 81. § bekezdésében foglaltak alapján
3[1] Mvt. 55. §
Paritásos munkavédelmi testület – képviselők mindkét oldalról
Annál a munkáltatónál, ahol a foglalkoztatottak száma legalább 50 fő, és munkavédelmi képviselők működnek, munkáltatói szinten paritásos munkavédelmi testületet kell létrehozni, amelyben egyenlő részben vesznek részt a munkavállalók és a munkáltató képviselői. A testületbe a munkavállalók képviselőit (rendes és póttagot) a megválasztott munkavédelmi képviselők maguk közül titkos szavazás útján jelölik [70/A. § (1) bek. a) pont]. A munkáltató kezdeményezi a testület létrehozását, biztosítja a szavazás lebonyolításának feltételeit.
A munkáltató köteles a testületbe döntésre jogosult vezető állású munkavállalót [Mt. 188. §], továbbá munkáltatói munkavédelmi feladatokat részben vagy egészben ellátó személyt (intézkedésre jogosult munkairányítót, illetve a munkáltatóval szervezett munkavégzésre irányuló jogviszonyban lévő munkavédelmi szakembert) kijelölni. A munkáltató számára rendszeres munkavédelmi szolgáltatást nyújtó szakemberek meghívottként vesznek részt a testület munkájában. A testület rendes és póttagjainak megbízatása négy évre szól. Az elnöki tisztet a munkavállalók, illetve a munkáltatók képviselői felváltva gyakorolják. A testület rendes és póttagjainak számában, a tagok megbízatásának megszűnése, valamint a visszahívás feltételeiben, elnöklési és működési rendjében, ügyrendjében, egyéb, a testület tevékenységével összefüggő eljárási kérdésekben a munkavállalók képviselői és a munkáltató állapodnak meg. A testület működésének feltételeit a munkáltató biztosítja.
Miért ül a testület? A testület az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzésre vonatkozó érdekegyeztető tevékenysége keretében:
- rendszeresen, de évente legalább egy alkalommal értékeli a munkahelyi munkavédelmi helyzet és tevékenység alakulását, és az ezzel összefüggő lehetséges intézkedéseket;
- megvitatja a munkahelyi munkavédelmi programot, figyelemmel kíséri annak megvalósítását;
- állást foglal a munkavédelmet érintő belső szabályok tervezetéről.
A testület működése nem érinti a munkavédelmi képviselő, a munkahelyi munkavédelmi bizottság jogállását, valamint a munkáltatónak a munkavédelmi követelmények megvalósításáért e törvényben meghatározott felelősségét. A munkavállalónak, az említett képviselőknek és testületnek, valamint a munkáltatónak az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés érdekében együtt kell működniük, jogaikat és kötelezettségeiket rendeltetésüknek megfelelően kell gyakorolniuk, illetve teljesíteniük, így különösen a szükséges információt (tájékoztatást) a kellő időben egymás részére megadniuk. Az első részben hivatkozott perbeli munkáltatónál paritásos munkavédelmi testület létrehozására volt szükség. (Folytatjuk!)
Dr. Soproni Jolán Katalin
Jogtanácsos
Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség
Forrás: Humán Szaldó
