A munkavédelmi képviselő jogosult meggyőződni a munkahelyeken az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek érvényesüléséről, így különösen
- a munkahelyek, a munkaeszközök és egyéni védőeszközök biztonságos állapotáról;
- az egészség megóvására, illetőleg a munkabalesetek és foglalkozási megbetegedések megelőzésére tett intézkedések végrehajtásáról;
- a munkavállalóknak az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzésre történő felkészítéséről és felkészültségéről. A munkavédelmi képviselő a fentiekben meghatározott jogának gyakorlása keretében
- működési területén a munkahelyekre munkaidőben beléphet, tájékozódhat az ott dolgozó munkavállalóktól;
- részt vehet a munkáltató azon döntései előkészítésében, amelyek hatással lehetnek a munkavállalók egészségére és biztonságára - ideértve a szakemberek előírt foglalkoztatására [Mvt. 8. és 57-58. §], a munkavédelmi oktatás [55. §] megtervezésére és megszervezésére, az új munkahelyek létesítésére vonatkozó döntéseket is;
- tájékoztatást kérhet a munkáltatótól minden kérdésben, amely érinti az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzést;
- véleményt nyilváníthat, kezdeményezheti a munkáltatónál a szükséges intézkedés megtételét;
- részt vehet a munkabalesetek kivizsgálásában, az arra jogosult kezdeményezésére közreműködhet a foglalkozási megbetegedés körülményeinek feltárásában;
- indokolt esetben a hatáskörrel rendelkező munkavédelmi hatósághoz fordulhat;
- a hatósági ellenőrzés során az ellenőrzést végző személlyel közölheti észrevételeit.
Szakértők, konzultációk, kivizsgálás, javaslat
A munkavédelmi képviselő – ideértve a továbbiakban a bizottságot és a paritásos testületet is – jogosult az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéssel összefüggő kérdésekben a munkáltatóval történő előzetes megállapodás alapján szakértőt igénybe venni, továbbá ilyen kérdésekben megbeszélést folytatni a munkavédelmi hatósággal. Az OMMF Munkavédelmi Információs és Módszertani Osztálya irányításával központi és regionális munkavédelmi tanácsadó szolgálatot működtet, amelynek keretében a munkavédelmi hatósággal való megbeszélések realizálhatók. Amennyiben a munkáltató az életet, egészséget és testi épséget nem veszélyeztető biztonságos munkafeltételek megteremtésével kapcsolatos kötelezettsége teljesítése keretében munkavédelmi szabályzatban határozza meg a követelmények megvalósításának módját, úgy e szabályzat kiadásához a munkavédelmi képviselő egyetértése szükséges. A munkavédelmi képviselőnek a tájékoztatást kérő megkeresésére, vélemény nyilvánítására, munkabaleset és foglalkozási megbetegedés körülményeinek kivizsgálásával kapcsolatos kezdeményezésére a munkáltatónak intézkednie vagy nyolc napon belül válaszolnia kell. Amennyiben a kezdeményezéssel a munkáltató nem ért egyet, álláspontjának indokait - kivéve az azonnali intézkedést követelő esetben - írásban köteles közölni. A munkavédelmi képviselő munkahelyi munkavédelmi program elkészítésére tehet javaslatot a munkáltató részére. Amennyiben a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter rendeletében meghatározott munkáltató ezzel nem ért egyet, a munkavédelmi képviselő (bizottság) a Munka Törvénykönyvében szabályozott kollektív munkaügyi vitát kezdeményezhet. A munkahelyi munkavédelmi program elkészítésére vonatkozó javaslat munkáltató részéről történő elutasítása esetén kollektív munkaügyi vita kezdeményezhető az Mvt. végrehajtásáról szóló 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet 2. számú mellékletében meghatározott I. veszélyességi osztályba tartozó (90 pontban felsorolt munkáltatói kör) és 50 főnél több munkavállalót foglalkoztató, valamint a II. veszélyességi osztályba tartozó (93 pontban felsorolt munkáltatói kör) és 300 főnél több munkavállalót foglalkoztató munkáltatóval szemben.
Feladatlista – szaktevékenységtől az oktatásig
Ha megvizsgáljuk, melyek a munkavédelmi képviselő (bizottság, paritásos testület) által ellátandó feladatok, milyen kérdésekben folytathat tanácskozást, vagy tarthat igényt az információra, bizony hosszú listát kell állítanunk. De megtesszük, hogy a biztonság minden szegmenséről informáljuk az Olvasót. Nos, a lista az ellátandó feladatokról, az igényelhető információkról:
- a munkavédelmi szaktevékenység ellátása, munkavédelmi szakember foglalkoztatása;
- tűzvédelem, műszaki mentés, katasztrófa elhárítás, mentési terv, kiürítés, ehhez szükséges létszám, felszerelés és egyéni védőeszköz biztosítása;
- a munkáltatót terhelő szervezési feltételek és szabályozási kötelezettség;
- munkavégzés személyi feltételeinek biztosítása: előzetes, időszakos, soron kívüli és záró orvosi vizsgálat, munkavédelmi oktatás, egyéni védőeszköz, védőétel és védőital juttatás;
- a munkavégzés tárgyi feltételeinek biztosítása: munkavédelmi üzembe helyezés, időszakos biztonsági felülvizsgálat, az Mvt. felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendeletek előírásainak megfelelő működés;
- a munkavégzéssel kapcsolatos összehangolási kötelezettség teljesítése;
- a veszélyforrások ismertetése (pl. vegyi és rákkeltő anyag, biológiai kóroki tényező, keszon, azbeszt, alpintechnika, beszállással való munkavégzés, robbanásveszélyes tevékenység, zaj- és rezgés expozíció);
- a munkavállalók megfelelő utasításokkal való ellátása;
- részvétel munkavédelmi üzembe helyezésben, időszakos biztonsági felülvizsgálat végzésében, munkabaleset kivizsgálásában, kockázatértékelésben;
- a foglalkozás egészségügyi szolgálattal való együttműködés, felvilágosítás kérés;
- a kockázatértékelés és a munkavédelmi intézkedések tapasztalatairól információkérés,
- a munkabaleset és foglalkozási megbetegedés bejelentéséről információkérés;
- a munkavédelmi hatóság tájékoztatása, a munkavédelmi információs szolgálat igénybevételének lehetősége, munkavédelmi oktatás megtervezése és megszervezése.
Munkáltatói kötelezettségek - a fizetett munkaidő-kedvezménytől a képzésig
A munkáltatónak biztosítania kell a feltételeket annak érdekében, hogy a munkavédelmi képviselő a jogait gyakorolhassa, így különösen:
- a feladatai elvégzéséhez szükséges, átlagkeresettel fizetett munkaidő-kedvezményt, amely a munkavédelmi képviselő, a testület tagja esetében a havi munkaideje legalább tíz százaléka;
- a szükséges eszközöket, így különösen a működési, technikai, anyagi feltételeket, továbbá a vonatkozó szakmai előírásokat;
- egy választási ciklusban, a képviselő megválasztását követő egy éven belül legalább 16 órás képzésben, ezt követően évente legalább 8 órás továbbképzésben való részvétel lehetőségét.
A feltételek biztosításának költségei a munkáltatót terhelik, illetve az utolsó pont szerinti képzés csak rendes munkaidőben történhet, szükség szerint külső helyszínen is megtartható. A munkavédelmi képviselőt (bizottságot) jogai gyakorlása miatt hátrány nem érheti. A működése során tudomására jutott adatok, tények nyilvánosságra hozatala tekintetében az üzemi tanács tagjára (üzemi megbízottra) megállapított titoktartási szabályoknak megfelelően köteles eljárni [Mt. 69. §]. A munkavédelmi képviselő munkajogi védelmére a választott szakszervezeti tisztségviselőre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy a közvetlen felsőbb szakszervezeti szerven a bizottságot, annak hiányában a munkavédelmi képviselőt megválasztó munkavállalókat kell érteni. (A gyakorlatban meglehetősen problematikus lehet, ha a képviselőt érintő munkáltatói rendes felmondáshoz az egyetértés megszerzése érdekében meg kell szavaztatni az éppen őt megválasztó közönséget
Dr. Soproni Katalin
Jogtanácsos
Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Felügyelőség
Forrás: Humán Szaldó
