Praktikus tanácsok a végrehajtási lap kibocsátása iránti kérelemhez

A munkaügyi perekben is számos alkalommal tapasztalhatja azt a jogkereső fél, hogy, a kézbesített bírósági határozat (egyezség, bírósági meghagyás, ítélet, permegszüntető végzés) alapján a marasztalt fél a megállapított határidőben nem fizeti meg a részére a különböző jogcímeken megjelölt összegeket.

Ezekben az esetekben a bíróságok határozatait bírósági végrehajtás útján, a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (a továbbiakban Vht.) szerint kell végrehajtani. Az alábbiakban az önként nem teljesítő, fizetésre kötelezettel szemben benyújtható egyik okiratról, a végrehajtási lap kibocsátása iránti kérelemről lesz szó.

A bíróság jogerős határozatában megjelölt pénzösszegre jogosult fél végrehajtási lap kibocsátása iránti kérelmét (a továbbiakban végrehajtást kérő) a http://www.birosag.hu/ oldalon, a nyomtatványok-űrlapok  végrehajtási nyomtatványok  502. végrehajtási lap pénzkövetelés végrehajtására menüpont alatt letölthető nyomtatványon (a továbbiakban nyomtatvány) terjesztheti elő az alapperben illetékes közigazgatási és munkaügyi bíróságnál. A nyomtatvány használatát a 31/2012. (VI.29.) KIM rendelet tette kötelezővé 2012. augusztus 1. napjától. Amennyiben a végrehajtást kérő a végrehajtási lap kibocsátása iránt előterjesztett kérelmét a korábban használatos nyomtatványon, vagy egyszerű kérelemként nyomtatvány kitöltése nélkül terjeszti elő, úgy a közigazgatási és munkaügyi bíróság azt – elutasítás terhével – hiánypótlásra adja vissza, illetőleg jogi képviselővel eljáró végrehajtást kérő esetében a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) 130. §-a i) pontját alkalmazva a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.

A nyomtatványnak az adós adataira vonatkozó 1.) pontját a legcélszerűbb az adós kérelem benyújtásakor hatályos cégkivonatának adatai alapján kitölteni. A végrehajtás eredményességének elősegítése érdekében szükséges az adós és vagyona minél több adatának feltüntetése. A kérelem benyújtásakor a cégjegyzékbe bejegyzett hatályos székhelynek azért van a különösen nagy jelentősége, mert ez alapján határozható meg a végrehajtási eljárás lefolytatására illetékes önálló bírósági végrehajtó személye. Amennyiben a végrehajtást kérő a nyomtatvány kitöltése során a hatályos cégkivonat adatai alapján azt észleli, hogy az adós – gazdálkodó szervezet esetében – időközben felszámolás alá került, úgy kérelmét a Csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Cstv.) 38. §-ának (3) bekezdése szerint a felszámolás kezdő időpontja után a felszámolás körébe tartozó vagyonnal kapcsolatos pénzkövetelést csak a felszámolási eljárás keretében érvényesítheti, a munkaügyi bírósághoz benyújtott kérelmet pedig a bíróság érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.

A nyomtatvány végrehajtást kérő adataira vonatkozó 2.) pontját a végrehajtást kérő értelem szerűen a saját adatai alapján tölti ki. Amennyiben a kérelmet jogi képviselő terjeszti elő, úgy a bíróság vizsgálja, hogy a meghatalmazás az alapeljárásban csatolásra került-e az iratokhoz. A BH.2000.211. számú eseti döntés értelmében az ügyvédi meghatalmazás – külön kikötés hiányában is – kiterjed a végrehajtási eljárásra is. Ez azonban még nem jogosítja fel az ügyvédet arra, hogy a végrehajtást a saját személyében kérje. Ennek értelmében az ügyvéd végrehajtást kérőként a nyomtatványt nem töltheti ki, hiszen a bíróság alapperben hozott határozata a pervesztes felet (a végrehajtási eljárásban adóst) a pernyertes fél részére kötelezi a fizetési kötelezettségének teljesítésére. Ebben a körben kell kiemelni továbbá, hogy a végrehajtás alapjául szolgáló bírósági határozatban a fél részére megítélt perköltség végrehajtását sem kérheti a fél képviselőjeként eljáró jogi képviselő a saját nevében, a maga javára (EBH 1999.110.), hiszen a végrehajtandó követelés jogosultja ebben az esetben is a peres fél. Abban az esetben, ha a végrehajtást kérő a kérelmet új jogi képviselő útján kívánja előterjeszteni, a nyomtatványhoz csatolnia kell a meghatalmazásának eredeti példányát is.

Amennyiben az alapperben pernyertes fél a határozat meghozatalát követően az adóssal szemben fennálló, még meg nem fizetett követelését 3. személyre engedményezi, úgy a bíróság az iratokhoz csatolt engedményezési szerződés, az engedményező nyilatkozata alapján megállapítja a végrehajtást kérő személyében bekövetkezett jogutódlást, és ennek alapján a kérelmet az engedményezett követelés jogosultja, mint végrehajtást kérő kérelmére is kibocsátja az egyéb feltételek teljesülése esetén.

A nyomtatványnak a határozat adataira vonatkozó 3.) pontjánál a bíróság azt vizsgálja, hogy a végrehajtást kérő a végrehajtási lap kibocsátása iránt előterjesztett kérelmét a követelés alapjául szolgáló végrehajtandó határozatnak megfelelően állította-e ki, ugyanis a végrehajtási lap csak a jogerős határozat rendelkező részében foglaltak alapján állítható ki, illetőleg végrehajtás ennek alapján foganatosítható (BH 1992.275.). A nyomtatvány ezen pontjánál a végrehajtás alapjául szolgáló határozatot hozó bíróságot a 3.) a) pontnál szükséges megjelölni. Amennyiben a határozat első fokon jogerőre emelkedett, úgy csak az elsőfokú közigazgatási és munkaügyi bíróságot, amennyiben az eljárás tovább folytatódott, úgy a másodfokon eljárt Törvényszéket is fel kell tüntetni. Abban az esetben, ha a jogerős határozat ellen benyújtott felülvizsgálati kérelem alapján a Kúria a másodfokú határozat végrehajtását felfüggesztette és végrehajtható döntés csak ezen eljárást követően született az ügyben, vagy a végrehajtási lap kibocsátását a végrehajtást kérő a Kúria által lefolytatott felülvizsgálati eljárás lefolytatását követően kéri, úgy a kérelmen a Kúria feltüntetése is szükséges. Ezt követően a végrehajtást kérőnek a nyomtatvány 3.) b) pontjánál kell feltüntetnie az előző pontnál megjelölt bíróságok által hozott határozatok pontos ügyszámát. A 3.) c) pontnál a fentiek alapján megjelölt határozatban, illetve határozatokban foglalt, az adós által meg nem fizetett összeget kell a végrehajtást kérőnek feltüntetnie. A követelt összeg a bíróság(ok) határozatában foglalt összegnél kevesebb abban az esetben lehet, ha az adós valamely követelés tekintetében már teljesített a végrehajtást kérő részére. Ezt a végrehajtási lap kibocsátása iránti kérelmet kibocsátó munkaügyi bíróság nem vizsgálja, abban az esetben viszont, ha a nyomtatványon megjelölt összeg magasabb annál az összegnél, mint ami a végrehajtás alapjául szolgáló határozat(ok)ban szerepel, a végrehajtási lapot eltérő tartalommal – egy megfellebbezhető végzés alapján – állítja ki.

A végrehajtandó határozat a különböző jogcímen megítélt összegek tekintetében az adós terhére sok esetben nem állapít meg késedelmi kamatot. A Legfelsőbb Bíróság Polgári Kollégiuma a 226. számú állásfoglalásában azonban olyan iránymutatást adott, amely értelmében a késedelmi kamat a hitelezőt a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 301. §-ának (1) bekezdése alapján akkor is megilleti, ha a bíróság határozata az adóst annak fizetésére kifejezetten nem kötelezte. A bíróság határozatában megszabott teljesítési határidő lejártát követő naptól esedékes késedelmi kamatot tehát – a végrehajtást kérő kérelmére – akkor is fel kell tüntetni a végrehajtási lapon, ha erről az ítélet nem rendelkezett (BH 1999.205.) A késedelmi kamatra a bírói gyakorlat értelmében új végrehajtási lap is kiállítható, ha a végrehajtást kérő eredetileg arra nem kérte a végrehajtást (BH 1990.217.).

A végrehajtás alapjául szolgáló határozat jogerejének napja – a nyomtatvány 3.) d) pontjánál az alábbiak szerint állapítható meg. A felek által kötött egyezség a meghozatala napján jogerőre emelkedhet, ha a felek a tárgyaláson bejelentették, hogy a fellebbezési jogukról lemondtak. Az első fokon eljárt közigazgatási és munkaügyi bíróság által meghozott bírósági meghagyás, ítélet, vagy a permegszüntető végzésben megítélt perköltség tekintetében a bíróság értesíti a feleket a végrehajtás alapjául szolgáló határozata – törvény erejénél fogva beállt – jogerőre emelkedésének napjáról. A másodfokú bíróság, valamint a Kúria által meghozott határozatok a meghozataluk napján emelkednek jogerőre. Mindezektől eltérően az elsőfokú bíróság rendelkezhet egyes követelések tekintetében azok előzetes végrehajthatóságáról is. Ebben az esetben a nyomtatvány ezen pontjánál elegendő az „előzetesen végrehajtható” rovatát kell megjelölni. A pénzkövetelés jogcímeként a végrehajtás alapjául szolgáló határozatokban megjelölt jogcímet kell feltüntetni, úgy mint például elmaradt munkabér, végkielégítés, szabadságmegváltás, nem vagyoni kártérítés, túlóra ellenértéke, perköltség. A nyomtatvány 3.) f) pontjánál a teljesítési határidő utolsó napját a végrehajtást kérő annak alapján tudja meghatározni helyesen, ha a bírósági iratoknál, a végrehajtás alapjául szolgáló jogerős határozathoz csatolt tértivevényen az adós részére történt kézbesítést követő 15. napot jelöli meg annak figyelembevételével, hogy a teljesítési határidő utolsó napja nem eshet munkaszüneti napra.

A nyomtatvány 4.) pontjánál a bírósági gyakorlatban előfordul, hogy az adós tartozásáért felelős személyként a végrehajtást kérő feltünteti jogi személy adós esetében a Kft. ügyvezetőjét, azonban ennek a pontnak a kitöltésére csak abban az esetben kerülhet sor, ha végrehajtás alapjául szolgáló jogerős határozatában a bíróság kifejezetten egyetemlegesen kötelezte a feleket (például perköltség megfizetésére), vagy rendelkezett az adós betéti társaság esetén a beltag II.r. (általában) alperes vagyonából történő másodlagos kielégítésről. Amennyiben a végrehajtást kérő nem igazolja, hogy az említett pontnál feltüntetett adós is felelősséggel tartozik a követelés kiegyenlítéséért, a bíróság a nyomtatvány ezen részét javítja akként, hogy mellőzi a megjelölt adós feltüntetését.

A nyomtatvány költségkedvezményekre vonatkozó 5.) pontjánál a végrehajtást kérő – természetes személy esetén – megjelöli, hogy az alapeljárásban a bíróság megállapította-e a részére a munkavállalói költségkedvezményre jogosultságát, amely esetben a tejes költségmentesség költségkedvezménye illeti meg. Ezen kedvezmény az adósnál is feltüntethető. Jogi személy esetén mind végrehajtást kérőként, mind adósként illetékfeljegyzési jog kedvezménye jelölhető meg, míg a munkaügyi perekből származó perekben az eljárás minden esetben tárgyi költségfeljegyzési jogos.

A nyomtatvány 6.) pontjánál a végrehajtást kérőnek arról kell nyilatkoznia, hogy az adós mely vagyontárgyaira kéri a végrehajtás elrendelését. Az ezen ponthoz fűzött magyarázat értelmében az ismert vagyontárgyakra vonatkozó adatokat akkor is ki kell kitölteni, ha bárhol fellelhető vagyontárgyra kéri a végrehajtást. Gépjármű esetében továbbá meg kell jelölni a felsorolt adatok közül (gyártmány, típus, rendszám, szín, kategória, alvázszám, motorszám, gyártás éve) a lehető legtöbbet. A végrehajtást kérő szempontjából a legcélszerűbb megoldás lehet a 6.) e) pontnál a „bárhol fellelhető összes vagyontárgy” megjelölése, amennyiben az adós konkrét vagyontárgyairól nem rendelkezik információval.

A nyomtatvány 3.) f-j) pontjai a végrehajtást kérő részére opcionálisan felkínált lehetőségeket sorolja fel, amelyeket a végrehajtás foganatosítása során kér figyelembe venni.

A nyomtatvány végrehajtással felmerült költségekre vonatkozó 7.) pontjánál az állam részére behajtandó illeték összegét a bíróság határozza meg az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 42. § (1) bekezdésének d) pontja alapján, amelynek értelmében a végrehajtási eljárásban az illeték mértéke a nyomtatvány 3.) c) pontjában megjelölt követelés értékének 1 %-a, de legalább 5.000,- Ft, legfeljebb 350.000,- Ft.

Abban az esetben, ha a végrehajtást kérő a végrehajtási lap kibocsátása iránt előterjesztett kérelmén a tárgyi költségfeljegyzési jog költségkedvezménye ellenére illetéket ró le a nyomtatványon, a bíróság a 7.) b) pontnál rendelkezik a végrehajtást kérő részére behajtandó illeték visszatérítéséről.

A végrehajtást kérő részére behajtandó ügyvédi költség tekintetében a bírósági végrehajtási eljárásban a közreműködő jogi képviselő díjazásáról szóló 12/1994. (IX.8.) IM rendeletet (a továbbiakban IM rendelet) kell alkalmazni, illetőleg amennyiben a nyomtatványt előterjesztő jogi képviselő ezen jogszabálytól eltérő összegben kéri az ügyvédi költség megállapítását, csatolnia kell az erre vonatkozó díjmegállapodást is. Az IM rendelet 2. §-ának (1) bekezdése értelmében, ha a végrehajtást kérő az ügyvéd díjaként a díjmegállapodásban foglalt összeget kívánja az adósra áthárítani, az adóst terhelő ügyvédi díj összege a díjmegállapodásban foglalt összeg. A bíróság az ügyvédi díj összegét indokolt esetben mérsékelheti, ha az nem áll arányban a végrehajtási kérelemben foglalt, illetőleg a végrehajtható okiratban feltüntetett főkövetelést, járulékot és költséget magában foglaló együttes összeggel. Díjmegállapodás hiányában a jogi képviselő munkadíja az IM rendelet 3. §-a alapján a végrehajtás elrendelése (a végrehajtható okirat kiállítása) iránti kérelem munkadíja a végrehajtási ügyérték 1%-a, de legalább 4.000,- Ft. Az IM rendelet 8. §-ának (1) bekezdése szerint az ügyvédet költségátalányként megilleti a munkadíj 30%-a, de legalább 1.500,- Ft.

Mind a nyomtatvány ezen 7.) c) pontját, mind a végrehajtást kérő részére behajtandó, a végrehajtás elrendelésével kapcsolatban felmerült költséget érvényesíthető 7.) d) pontját a végrehajtást kérő tölti ki, de azt a bíróság hagyja jóvá.

A végrehajtási lap kibocsátása iránti kérelem 3. oldalán a végrehajtást kérőnek nyilatkoznia kell a kitöltött végrehajtási lap kiállítása iránti kérelméről. Ennek megfelelően a kérelmet keltezéssel és eredeti aláírással – jogi képviselő esetén szabályszerű ellenjegyzéssel, azaz eredeti aláírással és bélyegzőlenyomattal – kell ellátnia, továbbá személyesen eljáró végrehajtást kérő esetén a nyomtatvány alján két tanú aláírásának is szerepelnie kell.

A nyomtatványt 6 példányban kell előterjeszteni, amelyet a bíróság 15 napon belül megvizsgál és a jogszabályok által meghatározott feltételek fennállása esetén elrendeli a végrehajtási eljárás lefolytatását, az iratokat megküldi az illetékes végrehajtónak, amelyről a végrehajtást kérőt is értesíti.

Mindezen eljárási cselekményeket követően az illetékes önálló bírósági végrehajtó megkezdi a végrehajtás foganatosítását. A végrehajtási eljárás további szakaszában már az adós lakóhelye szerint illetékes általános hatáskörű járásbíróság jár el, mint foganatosító bíróság. Ennek megfelelően amennyiben a közigazgatási és munkaügyi bíróság jogerős marasztaló határozata alapján kiállított végrehajtási lappal megindított végrehajtás megszüntetése és korlátozása iránti per az adós lakóhelye szerint illetékes általános hatáskörű bíróság hatáskörébe tartozik (BH 1989.292.).

Előfordulhat továbbá az is, hogy az alapeljárásban valamelyik fél perújítás iránti kérelmet terjeszt elő. A kialakult bírói gyakorlat szerint ez önmagában nem rendelkezik halasztó hatállyal a végrehajtásra. A végrehajtás felfüggesztésének a feltétele, hogy a perújítás sikere valószínűnek mutatkozzék. A siker valószínűsége pedig azt jelenti, hogy a rendelkezésre álló adatok valószínűsítik, hogy a perújítási kérelem nem lesz eredménytelen. (BDT 2000.258.).

A végrehajtási lap kibocsátása iránti kérelem előterjesztésének határideje tekintetében az alábbiakra kell figyelemmel lennie a végrehajtást kérőnek. A Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 286. §-ának (1) bekezdése értelmében a munkajogi igény három év alatt évül el.

A (2) bekezdés alapján a bűncselekménnyel okozott kár megtérítésére irányuló igény esetén öt év; ha a büntethetőség elévülési ideje ennél hosszabb, ennek megfelelő idő alatt évül el.

A (3) bekezdés szerint az igény elévülését hivatalból kell figyelembe venni.

A (4) bekezdés értelmében az elévülésre egyebekben a polgári jogi szabályokat kell alkalmazni azzal, hogy a munkavállaló igényének érvényesítésével kapcsolatos elévülési időt a felek nem rövidíthetik le.

A Vht. 57. §-ának (1) bekezdése értelmében a végrehajtási jog a végrehajtandó követeléssel együtt évül el.

A Vht. 57. § (2) bekezdése szerint a végrehajtási jog elévülését általában kérelemre kell figyelembe venni; hivatalból akkor vehető figyelembe, ha az alapjául szolgáló követelés elévülését is hivatalból kell figyelembe venni.

A fentiekre tekintettel, amennyiben a bíróság megállapítja, hogy a végrehajtás kérő követelése elévült, a végrehajtási lap kibocsátása iránt előterjesztett kérelmét érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.

A fentiekben leírtakon túl még további kérdések is felmerülhetnek a kérelem előterjesztésével kapcsolatban, azonban remélhetőleg így is hasznos mankóként szolgál a jelen összefoglaló, elősegítve a végrehajtási lapok eredményes benyújtását.

 

Dr. Csondor Katalin
Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság titkára

***

A szerzői jog jogosultja fenntart minden másolással, terjesztéssel, többszörözéssel kapcsolatos jogot. Tilos a cikkek, egyéb tartalmak teljes vagy rövidített formában történő másolása, nyilvánossághoz közvetítése, újraközlése. Tilos továbbá a honlap tartalmát adatbázisba lementeni. A honlapon található tartalom bármely eleme csak a szerzői jog jogosultjának előzetes engedélyével használható fel (ÁSZF).