„Ügyvédi Nap” munkavállalók számára

„Ügyvédi Napot” szervezett a munkavállalóknak a Multinacionális Cégek Dolgozóinak Szakszervezete (MCDSz) a múlt héten Oroszlányban egy autóipari beszállítónál. Kíváncsiak voltunk, hogy mitől új, esetleg mitől különleges ez a projekt, kik vettek részt és hogyan fogadták a munkavállalók. Erről beszélgetünk Járási Tamással, az MCDSz elnökével.

Miről szól az „Ügyvédi Nap”, kiknek szól és kik vettek benne részt?

Az Ügyvédi Nap célja, hogy az adott munkáltatónál, ahol az MCDSz képviseletet lát el, ott szakszervezeti tisztségviselők megjelenése mellett ügyvédi jelenlétet biztosít a szakszervezet olyan munkavállalók számára, akiknek munkajogi, illetve munkaügyi kérdésük van és azt szakértővel kívánják megbeszélni. Mindenkinek díjmentes jogi tanácsot kínálunk függetlenül attól, hogy tagja-e az MCDSz-nek vagy sem. A tagok természetesen további díjmentes jogvédelmi előnyöket élvezhetnek, így például a munkáltató, illetve bíróságok előtti képviselet biztosítása. Ehhez kifejezetten munkajogra szakosodott ügyvédet, illetve ügyvédi irodát kerestünk, ezért partnerünk ebben a projektben a Goda Ügyvédi Iroda.

Szeretnénk, ha a munkavállalók azt látják, hogy van olyan érdekvédelmi szervezet, amely valóban foglalkozik a problémájukkal, amelyekkel napjaink rohanó világában nem feltétlenül kell elmenni szakemberekhez, hiszen itt éppen fordítva van, a szakember jön el hozzájuk.

Mennyire van igény ilyen jellegű szakszervezeti szolgáltatásra? A munkavállalónak van valamilyen munkajogi konfliktusa a munkáltatójával?

Nagyon is van erre igény! Ma, a megváltozott munkajogi környezetben, ahol nem vitatottan a munkavállaló az új Mt. hatálybalépésével még kiszolgáltatottabbá vált, felértékelődik a munkavállalói érdekképviseletek jogvédő szerepe, jogvédelmi funkciója. Sajnálatos módon ma egy dolgozó nem minden esetben rendelkezik azzal az anyagi háttérrel, hogy megfelelő szakemberhez forduljon. Az MCDSz-ben a tagság rendkívül szolidáris, mindig oda csoportosítja erőit, ahol a probléma mutatkozik, vagyis odaküldünk szakembereket, ahol a munkavállaló bajba kerül.

Általános tévhit, hogy a Munkavállalók kizárólag akkor sietnek segítségért, ha már nagy a baj. Nem csak akkor keresik – pontosítva keresnék, ha tehetnék – amikor konfliktusuk keletkezik a munkáltatóval. Sok esetben egyszerűen információra éhezve tájékozódni kívánnak az egyéb munkajogi szabályokról, mint például mikor és mennyi munkaközi szünetet kell kiadnia munkáltatónak? A munkáltató levonhat-e a munkabérből egyoldalúan? Meddig kell kiadni az éves szabadságot?  Emiatt is nagyszerű az MCDSz által rendszeresített Ügyvédi Nap, ugyanis ennek keretein belül kötetlenül tájékozódhatnak az érdeklődő munkavállalók.

Miért gondolják, hogy ez a projekt hosszútávon sikeres lehet?

Meggyőződésünk, hogy az lesz. Honnan ez a magabiztosság? A visszajelzések alapján levonhatjuk ezt a következtetést, hiszen ha csak az oroszlányi Ügyvédi Napot vesszük alapul, máris borítékolható a siker, ugyanis ezen a napon alig két óra leforgása alatt több mint 40 munkavállaló érdeklődött. Bár kétségtelen, hogy nyögvenyelősen indult a nap, de ezt be tudjuk annak, hogy először tartottak a munkavállalók, nem mertek odajönni hozzánk félve attól, hogy vajon mit szól majd a munkáltató. Bátorítottuk őket, hogy ehhez joguk van. 

A nagyon pozitív visszajelzések alapján a jövőben ezen tevékenységünket valamennyi munkáltatónál rendszeresíteni fogjuk, ahol az MCDSz képviseletet lát el. Már csak amiatt is, mert azt tapasztaljuk, hogy az ilyen jellegű „szolgáltatás” egyáltalán nincs elterjedve Magyarországon. Úgy gondolom, ennek az az oka, hogy a szakszervezetek még többnyire „hagyományos” struktúrákban gondolkodnak, vagyis kiharcolják akár kollektív szerződésben a nőnapi virágot, a temetkezési hozzájárulást és a kondibérletet, de ez véleményünk szerint elég szerény szálon kapcsolódik a valós érdekvédelemhez. Szerintem alapjaiban kell új identitást teremteni a szakszervezeteknek. Az MCDSz célja a valódi partnerségen, a szolidaritáson, a szakértelmen és a függetlenségen alapuló érdekvédelem megvalósítása.

A szakszervezetek amúgy sincsenek könnyű helyzetben Magyarországon. És itt elsősorban nem a szakszervezeti tisztségviselőket és a szakszervezetek mozgásterét korlátozó törvényi rendelkezésekre gondolunk, amelyek másfél éve léptek hatályba az új Munka Törvénykönyvével. Egyre több munkavállaló fordít hátat a szakszervezeteknek kiábrándulva, pedig azt gondolnánk, hogy éppen a gazdasági válságban lett volna lehetőségük megerősödni a szakszervezeteknek és bizonyítani, hogy kiállnak a munkavállalók érdekeiért.

Sajnos, az elmúlt huszonöt évben nemhogy megerősödött volna a szakszervezeti mozgalom, hanem a megosztottság miatt szinte minden olyan képességét elveszítette, amely szükséges a hatékony érdekvédelemhez. A szakszervezeti pluralizmus miatt kialakult versenyben a munkavállalók mást sem hallottak szakszervezeti vezetőktől, hogy miért rossz a többi szakszervezet. A munkavállalók felé mutatott kép rosszabb, mint a valóság. Hiszen ott ahol ma még működnek szakszervezetek, érdemiek a munkaügyi kapcsolatok, ott egyértelműen jobb a munkavállalók helyzete. Hosszú távon ez az állapot a munkáltatók számára is hasznos. Ezt bizonyítják azok az országok, ahol erős, egységes szakszervezetek mellett magas a termelékenység és az életszínvonal is.

A legtöbb szakszervezet esetében a tagdíjak felhasználása sem hatékony, mert azok többségét még mindig a tagoknak osztják vissza a munkahelyi szervezetek ahelyett, hogy minden forintot a szakértelemre, a kollektív szerződések megkötésére, képzésekre és a tagok érdekvédelmére fordítanák. A szakszervezeti mozgalom megerősítéséhez számos rossz gyakorlatot kell átalakítani. A munkavállalóknak szüksége van valódi érdekvédelemre. Ezt bizonyítja az MCDSz megalakulása is.

A gazdasági válság miatt megnőtt a munkavállalók kiszolgáltatottsága, ezért nagyobb az igény az érdekvédelemre. Az új kihívások sikeres kezelése érdekében az elmúlt huszonöt évben folytatott szakszervezeti gyakorlattal szakítani kell. Ezt felismerve alapítottuk meg az MCDSz-t. Független szakszervezetként egyesítjük erőforrásainkat és azt maradéktalanul az érdekvédelemre és az ahhoz elengedhetetlen szervezetfejlesztésre koncentráljuk. Eddigi fejlődésünk igazolja, hogy jó úton járunk.

Ön a szakszervezetek jövőjét tehát többek között a megújulásban látja?

Kizárólag abban. Más alternatíva nincs. Ha nem lesz gyors és hatékony megújulás, akkor a magyarországi szakszervezeti mozgalom, mint olyan, meg fog szűnni. A megújulás alapja egy új és tudatos gondolkodásmód, filozófia megteremtése, amely alapján a munkavállaló, mint egyén a munkaviszonyban nem alattvalóként vagy rabszolgaként tekint saját magára, hanem mint saját munkaereje tulajdonosaként, amely felett tudatosan rendelkezik és azt kollektívan a lehető legjobb áron (munkabér) értékesíti a munkaerőpiacon.

Olyan szervezetekre van szükség, amelynek aktív tagjai és tisztségviselői nem a „Mit ad a szakszervezet”, hanem „Mit tudunk közösen elérni” kérdésre közösségbe szerveződve adják meg a választ. A szervezet forrásait kizárólag a tagok közösségi és egyéni érdekvédelmét szolgáló célokra kell fordítani, így például a tagok és tisztségviselők felkészítésére, a munkáltatókkal történő egyenrangú partnerviszonyt biztosító szakértelem és nyomásgyakorló képesség megteremtésére, a szervezet gazdasági függetlenségére, valamint a szolidaritás elvét követve és az összefogás adta előnyök alapján szolgáltatások biztosítására.

Köszönjük a beszélgetést.