Új jogi alapokon az iskolaszövetkezeti diákmunka – 2. rész: megbízás-e a megbízás?

2016. szeptember 1. napjával az iskolaszövetkezeti diákmunka szabályozása a Munka Törvénykönyvéből átkerült a szövetkezeti törvény hatálya alá. A törvénymódosítás részleteiről, indokairól és következményeiről kérdeztük dr. Simon Balázst, a Humánia HRS Group Zrt. jogi igazgatóját.

Munkajog Portál: Cikkünk előző részében áttekintettük az iskolaszövetkezeteket érintő, szeptember 1-én hatályba lépett új szabályozás szabadságra vonatkozó rendelkezéseit. Haladjunk tovább a változásokon, hisz van még néhány nyitottnak tűnő kérdés. A szabályozás szerint az iskolaszövetkezeti tag külső szolgáltatásban történő személyes közreműködésére a Ptk. megbízási szerződésre vonatkozó szabályait, valamint az Mt. egyes konkrét rendelkezéseit kell alkalmazni. A felmerülő kérdés az, hogy miként kell ezt a jogviszonyt minősíteni? Speciális megbízási jogviszony? Atipikus, de az Mt.-n kívül szabályozott munkaviszony? Önálló (sui generis) jogviszony?

Simon Balázs: Célszerű először azt rögzíteni, hogy a feltett kérdés eldöntése miért megkerülhetetlen. E kérdés eldöntése nélkül lehetetlen megítélni, hogy például a munkavédelmi törvény hatálya kiterjed-e a diákok tevékenységére. Nem lehet megválaszolni, hogy hogyan kell megállapítani, és mely jogcímen kell bevallani az e jogviszonyban megkeresett jövedelmek személyi jövedelemadóját. Felmerül annak a kérdése, hogy a választott értelmezés alapján az ellenőrző hatóság jogosult-e, és ha igen, minősítse-e a jogviszonyt munkaviszonnyá, majd a tevékenységet munkaerő-kölcsönzéssé.

Munkajog Portál: Ön hogyan értelmezi? Mi alapján kellene a minősítést elvégezni?

Simon Balázs: Szerintem ebben a kérdésben a forma rendeltetéséből, a tevékenység jellegéből, valamint az ésszerű és célszerű jogalkotói szándékból kell kiindulnunk. Az iskolaszövetkezeti diákmunka társadalmi rendeltetése, hogy a diákok már a tanulmányaik folytatása alatt munkatapasztalathoz, és végzettségük megszerzését elősegítő anyagi forrásokhoz jussanak védett és hatékonyan ellenőrizhető keretek között.

A tevékenység abban áll, hogy az iskolaszövetkezet megbízója – jogi terminus szerint a szolgáltatás fogadója – érdekében a szövetkezet tagjai közreműködnek a szolgáltatás fogadójának tevékenységében. Az esetek többségében nem végeznek önálló tevékenységet, és a szolgáltatásfogadója a megbízás ellátásához szükséges utasításokon túl a tevékenység közvetlen irányításában is részt vesz. A megbízási jogviszony a megbízó által a megbízottra bízott feladat ellátására irányul, ahol a megbízott a megbízó érdekében, annak utasításai szerint, de annak közvetlen irányítása nélkül, önállóan, saját szakmai tudása, és legtöbbször saját munkaeszközei igénybevételével végzi tevékenységét. Ezek alapján nem lehet megbízási jogviszonyként értelmezni.

Munkajog Portál: Így viszont végképp nehéz megérteni, hogy ez miért nem munkaviszony, sőt, miért nem munkaerő-kölcsönzés.

Simon Balázs: Ha megengedi, még folytatom, és aztán ezt is igyekszem megválaszolni. Ha feltételezzük az ésszerű jogalkotói szándékot, és csak minimális hozzáértést, akkor lehetetlen arra az eredményre jutni, hogy a tárgyalt jogviszonyt megbízási jogviszonyként kellene értelmeznünk. Egyrészt a fent leírtak szerint a tényleges működés nem feleltethető meg a megbízási jogviszony jogszabály szerinti fogalmi elemeinek, amiből az következik, hogy a jogalkotó gyakorlatilag működésképtelenné tette a támogatni kívánt formát, hiszen a munkaügyi hatóság – bár a teljes folyamat a rendeltetésének és a jogszabályoknak mindenben megfelel – azonnal munkaviszonnyá minősíthetné, holott a jogszabály pont azt rögzíti, hogy ez nem az. A megbízási jogviszonyként történő értelmezés egyéb kérdésekben is rendeltetésellenes állapot kialakulásához vezetne. A munkavédelmi törvénynek a 9. § (2) bekezdése szerinti erősen szűkített hatálya terjedne csak ki e jogviszonyra, azaz a diákok biztonsága és egészségvédelme, mint garanciális elem, kiesne a rendszerből [a hivatkozott szakasz a munkavégzés hatókörében tartózkodókra vonatkozó szabályok meghatározását tartalmazza]. Ez nem lehetett a jogalkotó célja. Az adózási szabályok szerint megbízási jogviszonyban bizonyos összeg felett a diákoknak önálló vállalkozói adószámot kellene kiváltaniuk, számlákkal igazolniuk a költségeiket. Ez sem életszerű.

Munkajog Portál: Tehát Ön szerint nem megbízási jogviszony. De térjünk vissza arra, hogy – eltekintve attól, hogy a törvény most hova sorolta – miért is nem munkaviszony?

Simon Balázs: A speciális alanyi kör és a tevékenység egyedi jellemzői miatt. Az érintett alanyi kör olyan természetes személyekből áll, akiknek rendelkezniük kell egy mögöttes tanulói, hallgatói jogviszonnyal, ami miatt a rendelkezésre állásuk korlátozott, időben előre tervezhetetlen, és legfőképp elsődleges. Az ilyen tulajdonságokkal rendelkező „munkavállaló” semmilyen munkalehetőséget nem kaphat tradicionális munkaviszonyban, hisz nem tudná teljesíteni az abból fakadó, Mt. által előírt kötelezettségeit. A tevékenységből adódó sajátosság, hogy a szövetkezet sem tudja minden tagja számára a folyamatos munkavégzést biztosítani. Ha egyszerre minden tag ráérne heti negyven órában közreműködni, és a szövetkezetnek kötelessége lenne ezt ténylegesen biztosítani, egyébként állásidőt kellene fizetnie, akkor az egész rendszer működése azonnal ellehetetlenülne. Nem tudná betölteni a korábban tisztázott hasznos társadalmi rendeltetését. A szövetkezet, mint társas gazdálkodási forma szerepe pont az, hogy a tagok közösen teremtik meg a gazdálkodás lehetőségeit, és mindenki szabadon vesz részt (működik közre) a tevékenységben, és a szövetkezet a jövedelmét a közreműködésük arányában osztja el a tagjai között.

Azért tartom tehát helyesnek a jogalkotó azon döntését, hogy az iskolaszövetkezeti tag személyes közreműködését kivette a munkaviszonyok köréből, mert a felsorolt nélkülözhetetlen specialitások miatt az Mt.-nek több rendelkezése nem alkalmazható erre a formára, mint amennyi igen. Még az Mt. hatálya alatti időszakban is különös szabályok vonatkoztak a jogviszony létesítésére, megszüntetésére. Alkalmazhatatlan, értelmezhetetlen vagy eredeti céljától eltérő (ha úgy tetszik: rendeltetésellenes) eredményre vezetett a munkaidőre és annak beosztására, valamint a munkabérre vonatkozó szabályok alkalmazásának többsége. A szövetkezeti forma, a szövetkezeti elvek miatt nem értelmezhetőek a kollektív munkajogi rendelkezések.

Ha a munkaviszonyra vonatkozó alapvetések, valamint a rögzített törvényi keretrendszer szabályainak többsége egy adott „munkaviszonyra” alkalmazhatatlan, akkor az nem egy atipikus munkaviszony, hanem az egész egyszerűen nem munkaviszony, hanem valami más.

Munkajog Portál: De mi? Ha az önálló jogviszonyként értelmezés marad, akkor nem kellett volna a jogszabályban ezt rögzíteni, nevet adni a „gyereknek”?

Simon Balázs: De igen. Ha a jogalkotói szándék ennek a speciális formának az egyértelműbbé, minden érintett fél számára világosabbá tétele volt, akkor ezt ki kellett volna mondani, ahogy azt például a szociális szövetkezet tagjának tagi munkavégzése esetében tette a jogalkotó.

Munkajog Portál: A szociális szövetkezeti témakört most ne nyissuk meg, hisz ott még komolyabb aggályok merülnek fel azzal a gordiuszi megoldással, hogy „a tagi munkavégzés más munkavégzésre irányuló jogviszonyt szabályozó törvény hatálya alá nem tartozik”.

Simon Balázs: Igen. Ott a keretrendszer meghatározása hiányzik, itt [iskolaszövetkezet tagja esetében] annak kimondása, hogy ez egy önálló jogviszony.

Munkajog Portál: Tehát Ön szerint nem megbízási jogviszony, nem munkaviszony, hanem egyfajta nem nevesített sui generis jogviszony, amit viszont a jogszabály nem mond ki. Van-e bármilyen egyéb anyagi jogi támpont, amire támaszkodhatunk, ha hajlunk az Ön álláspontjának elfogadására?

Simon Balázs: Azt érzem az egész téma kapcsán, hogy a szakma hajlamos egyes, az életben egyébként hosszú ideje jól működő, az érdekeltek számára egyértelmű, hátrányokat senkinek nem okozó, működő rendszereket „túljogászkodni”, megszokott kapaszkodók igénybevételével ezeréves jogi kategóriákba beleszuszakolni, hogy a komfortzónán belül maradjon értelmezhető. Vállalkozási, megbízási vagy munkaviszony. Több ló nem indul. Azonban a jogfejlődés organikus folyamat, és ez a módosítás ebben a témakörben ennek kezdete: tömegeket érintő jogintézményi átfedésekhez sajátos szabályozást alakít ki. Biztosan nem tökéletes a megoldás, ezt a felmerülő kérdések száma és súlya is jelzi. De kétszáz éve a munkaviszony a maihoz még csak hasonló értelmezésével sem létezett önállóan szabályozott jogviszonyként. Húsz éve még a munkaerő-kölcsönzést is a tradicionális munkaviszony dogmáiban próbálták kezelni. A globális versenyképesség igénye a munkavégzésre irányuló jogviszonyok sajátos formáinak egész sorát hozta létre Európa szerte az elmúlt évtizedekben. Megjelentek a munkaszövetkezetek, a szociális szövetkezetek, az önkéntes munka, újraindultak a szövetkezetek szabályozásának fejlesztését célzó, európai szintű folyamatok.

Munkajog Portál: Ezek az érvek a jog világában azért nemigen válthatók készpénzre.

Simon Balázs: Rendben, hagyjuk az elmélkedést, nézzük a szikár tényeket. Először is azt gondolom, hogy a jogszabályi megfogalmazás már önmagában erős hivatkozási alapot teremtett arra, hogy önálló jogviszonynak tekintsük. Az Sztv. 10/B § (2) bekezdése szerint „Az iskolaszövetkezet és az iskolaszövetkezet nappali tagozatos tanuló, hallgató tagja közötti külső szolgáltatásra vonatkozó tagsági megállapodásra a Ptk. megbízásra vonatkozó, valamint a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) e törvényben megjelölt szabályait kell megfelelően alkalmazni.” Bár a szöveg nem mondja, hogy önálló jogviszony, de azt sem mondja, hogy megbízási jogviszony. Egy jogviszony, amelyre a megbízás törvényi szabályait, valamint a munkaviszony egyes meghatározott törvényi szabályait alkalmazni kell. Ha megvizsgáljuk, hogy a jelenleg hatályos szabályozás a kapcsolódó jogterületeken ismer-e a tárgyalt jogviszonynak megfeleltethető megfogalmazást, akkor a legfontosabb területeken találunk ilyeneket. A jogrendszerünk tehát felkészült fogadni a sablonokból kilógó „leágazásokat”.

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 24. § (1) bekezdés c) pontja szerint létező kategória a társas vállalkozás magánszemély tagjának személyes közreműködése, mint nem önálló tevékenység. Kiemelném, hogy „társas vállalkozás”, nem „gazdasági társaság”, tehát a szövetkezeti formát egyértelműen magában foglalja. Tartalma alapján ez a tárgyalt jogviszony tökéletes megfogalmazása. Ha a vállalkozás-megbízás-munkaviszony szentháromság tagadhatatlanságában gondolkodunk, ilyen kategória nem létezik. Lehet, hogy eretnekség, de ahogy látjuk, mégis létezik.

A munkavédelemről szóló 1993. évi XCII. törvény 87. § fogalom-meghatározása szerint „Szervezett munkavégzés: … szövetkezeti tagság esetén a munkaviszony jellegű jogviszonyban … végzett munka …”. Ez a megfogalmazás is helyet hagy a munkaviszony és a munkavégzésre irányuló önálló jogviszonyok között. A munkaviszony „jellegű” megfogalmazás csak arra utalhat, hogy nem munkaviszony, de mégis valami, ami nem önálló, van benne valami „munkaviszonyszerű”. Ezzel azt a még fel nem tett kérdést is megválaszoltam, hogy szerintem a munkavédelmi törvény hatálya teljes egészében kiterjed az iskolaszövetkezet tagjának külső szolgáltatás teljesítésében történő személyes közreműködésére.

Munkajog Portál: Ön szerint szükség van a jogszabály módosítására, vagy a gyakorlat ki fogja alakítani a megfelelő értelmezést?

Simon Balázs: Nem nagyon szeretem azt a hozzáállást, hogy ha valamire nincs azonnali válasz, gondolkodni, értelmezni, a konkrét tényeket részletesen megvizsgálni kell, akkor szabályozásért kiáltunk. A konkrét esetben azonban én is szükségét érzem a pontosításnak, hiszen itt olyan ügyekben születhetnek hatósági vagy bírósági határozatok, amelyek akár több mint százezer fiatal érdekeit csorbíthatják, csupán az eltérő értelmezés lehetősége miatt.

Munkajog Portál: Ön mit pontosítana?

Simon Balázs: Konkrét kimondását a következőknek: szakmai gyakorlat teljesítése milyen jogviszonyban lehetséges iskolaszövetkezeten keresztül (személyes közreműködés, hallgatói munkaszerződés, vagy mindkettő); az iskolaszövetkezeti tag külső szolgáltatásban történő személyes közreműködése önálló jogviszony; a szolgáltatás fogadója a szövetkezet tagját a teljesítés során utasíthatja; a munkavédelmi törvény hatálya kiterjed e jogviszonyra is. Az egyéb kérdések rendezését a gyakorlatra bíznám.

Munkajog Portál: Még maradt néhány kérdés a diákok munkavégzésével kapcsolatos garanciák körében, például a munkaidő és a díjazás garanciális szabályai kérdéskörében, valamint a szakmai gyakorlat teljesíthetőségére vonatkozóan. A beszélgetés ezeket a kérdéseket feszegető részéről cikksorozatunk befejező részében tudósítunk.