Az önálló munkajogi státusz elnyerése után az iskolaszövetkezetek nappali tagozatos tagjai munkavégzéséhez kapcsolódó kedvezményrendszer jogosultjainak körét is tisztábbá tette a jogalkotó a 2013.08.29.-én hatályba lépő 321/2013. (VIII. 28.) Kormány rendelettel.
A diákok munkavégzésének legjelentősebb munkavállalói létszámot foglalkoztató formája, az iskolaszövetkezet a munkaerő-kölcsönzés első szabályozásának hatályba lépését (2001. július 01.) követően sokáig szinte az életben maradásért küzdött. Foglalkoztatáspolitikai szempontból a szerepe, munkajogi szempontból a jogállása maradt tisztázatlan. A 2011. évi CV. tv. mindkettőt rendezte, majd a Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. tv. („új Mt.”) az említett törvény rendelkezéseit megtartva rögzítette az iskolaszövetkezeti munkavégzés sajátos jellegét messzemenőkig figyelembe vevő szabályozást.
A legfontosabb, e szervezetek létezését is veszélyeztető probléma ezzel megoldódott, ugyanakkor maradtak még nyitott kérdések, amelyek közül a legsúlyosabbnak az iskolaszövetkezetben dolgozó diákok nappali tagozatos státuszának értelmezése bizonyult.
Az iskolaszövetkezetek azért létezhetnek, és lehetnek sikeresek, mert olyan rugalmassággal tudnak szolgáltatni szinte bármilyen tevékenységi/foglalkozási körben, amelyre más típusú szolgáltatás nem képes, és mindezt úgy, hogy a szervezési és működési költségeik nem rakódnak rá a foglalkoztatás költségeire, hiszen e szervezési és működési költségeket ki tudják gazdálkodni a rendszer fenntarthatósága érdekében számukra jogszabály által biztosított járulékkedvezményből.
A zavar e kedvezmény jogosultjainak meghatározása, és a jogosultság igazolása körül jelentkezett, és a NAV-nak az egyes iskolaszövetkezeteknél tartott ellenőrzései kapcsán került reflektorfénybe az érintettek körében. Ez önmagában nem igényelt volna jogalkotást, sokszor láttunk már olyat, hogy a gazdálkodó szervezet máshogyan értelmez egy jogszabályt, mint a hatóság. A konkrét esetben azonban az ellenőrzések megállapításait az iskolaszövetkezetek érdekképviseleti szerveinek állásfoglalás-kérései követték, amiből kiderült, hogy mind az oktatásért felelős NEFMI, mind a foglalkoztatás-politikáért felelős NGM a NAV álláspontjával ellentétes értelmezést vélelmez alkalmazandónak. Nézzük a tartalmi részleteket.
A NAV álláspontja szerint a 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.) 5. § (1) bek. b) pontja szerint iskolaszövetkezetben nem foglalkoztathatóak kedvezményezetten sem a végzős tanulók, sem a végzős hallgatók a tanév végét követően (a pontos és részletes megszűnési eseteket és azokból következő időpontokat ehelyütt felesleges felsorolni, azokat a 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről és a 2011. évi CCIV. törvény a nemzeti felsőoktatásról tartalmazza), valamint a passzív státuszú (hallgatói jogviszonyukat szüneteltető, de az oktatási intézménnyel hallgatói jogviszonyban álló) hallgatók egyáltalán.
Az iskolaszövetkezetek álláspontja szerint a 362/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet az oktatási igazolványokról 15. § (1) bek. a) és b) pontja rögzíti, hogy a diákigazolvány a tanulói, hallgatói jogviszonynak a diákigazolványon jelölt oktatási intézménnyel való fennállását, és a jogszabályban meghatározott utazási, kulturális és egyéb kedvezmények igénybevételére való jogosultságot igazolja. E kedvezmények igénybevételére a diákigazolványra való jogosultság fennállása alatt jogosult, ami e rendelet 13. § (4) bekezdése értelmében első féléves érvényesség esetén március 31. II. féléves érvényesség esetén október 31., azaz túlmutat a Tbj. vonatkozó szakaszának szűk értelmezésén.
Fentiekből következően a tanuló illetve hallgató bizonyos időszakokban a diákigazolványával minden, a diákok számára nevesített kedvezményt igénybe vehet a kedvezményes tömegközlekedési bérlettől a kulturális rendezvények kedvezményes látogatásán keresztül a kedvezményes konstrukciójú bankszámlákig, csak éppen munkát nem vállalhatott iskolaszövetkezetben.
Ez a végeredmény azért is állhatott távol a jogalkotó eredeti szándékától, mert mind oktatáspolitikai, mind foglalkoztatáspolitikai szempontból elhibázott lenne az a szabályozás, ami megtiltaná a végzős, a munkaerő-piacra éppen kilépő fiataloknak (közel 30%-os korosztályos munkanélküliség mellett), hogy az utolsó nyáron még védett körülmények között szerezhessenek az elhelyezkedésüket nagyban segítő munkatapasztalatot.
A 321/2013. (VIII. 28.) Korm. rendelet ezt az értelmezési vitát zárja le, amikor a Tbj. végrehajtásáról szóló 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet módosításával kimondja:
„A járulékok és a foglalkoztatói kötelezettségek tekintetében a Tbj. 5. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott tanulmányokat folytató tanulónak, hallgatónak az a személy minősül, aki
- nappali rendszerű oktatás keretében a nemzeti köznevelésről szóló törvény szerinti tanulói jogviszonnyal rendelkezik,
- nappali rendszerű oktatás keretében a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény szerinti nem szünetelő (aktív) hallgatói jogviszonnyal rendelkezik, vagy
- az a) vagy b) pont szerinti jogviszonya megszűnését követően diákigazolványra jogosult, a diákigazolványra való jogosultsága lejártáig.
Azaz a végzősök tekintetében egyértelműen lehetővé teszi a munkavégzést egészen október 31-ig, ugyanakkor a passzív státusz esetére egyértelmű tiltást vezet be.
A változás eredményeképpen annyi bizonyos, hogy mostantól még több fiatal számára válik elérhetővé tanulmányaik mellett a pénzkereset lehetősége és a munkatapasztalat-szerzés.
Simon Balázs
Jogi és kommunikációs igazgató
Humánia HRS Group Zrt.