Felhasználható-e munkaügyi perben a másik fél hozzájárulása és tudomása nélkül készült hangfelvétel, fénykép vagy video?
A 2014. március 15. napjától hatályos új Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény rendelkezései értelmében Képmás vagy hangfelvétel elkészítéséhez és felhasználásához az érintett személy hozzájárulása szükséges. Nincs szükség az érintett hozzájárulására a felvétel elkészítéséhez és az elkészített felvétel felhasználásához tömegfelvétel és nyilvános közéleti szereplésről készült felvétel esetén (új Ptk. 2:48.§).
A korábbi és az újabb törvényi szabályozás értelmében a képmás és a hangfelvétel – mint az ember külső megjelenésének ábrázolásai – a törvény védelme alatt állnak, azzal kapcsolatban bármiféle visszaélés tilos. Ez nemcsak a képmás- illetve a hangfelvétel engedély nélküli nyilvánosságra hozatal útján valósulhat meg, de – egyebek mellett – a felvétel készítésével is, ha valaki az érintett engedélye nélkül, illetéktelenül hatol be a személyiségi érdekkörbe (BH1985. 57.).
A Munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 9. §-a érelmében mind a munkáltató, mind pedig a munkavállaló személyhez fűződő jogait tiszteletben kell tartani. (Mt. 9.§).
A bíróságnak az előtte folyamatban lévő perben a feleknek a jogviták elbírásához, a perek tisztességes lefolytatásához és ésszerű időn belül történő befejezéséhez való jogát kell érvényesítenie. A bizonyítási eljárás során a bizonyítás tárgyát azok a tények alkotják, amelyre a felperes a kereseti követelését, az alperes pedig a védekezését alapítja. A bizonyítás – különösen egy munkaviszony, illetve egyéb jogviszony jogellenes megszüntetésének megállapítására irányuló peres eljárásban – már korábban megtörtént, azaz múltbeli tény megállapítására irányul. A magyar polgári perrendtartás a szabad bizonyítás elvét rögzíti. Ennek megfelelően a bíróság bármilyen bizonyítási eszközt igénybe vehet a tényállás felderítése érdekében, vagyis a jogszabály csak példálózó jelleggel sorolja fel a bizonyítás eszközeit.
Mindezeket előrevetítve jutunk el a jelen cikk témájához, a titkos kép- és hangfelvételek felhasználásához a polgári, különösen a munkaügyi jogviták során. A mai modern technikai eszközöknek köszönhetően egyetlen mozdulattal aktiválható például a mobiltelefon készülék hangrögzítő funkciója és felvehető ezáltal egy jogviszony megszüntetésével kapcsolatban lefolytatott megbeszélés a kommunikációban résztvevő fél, vagy felek hozzájárulása nélkül.
Képzeljük el például azt az esetet, amikor a munkavállaló konfliktusba keveredik valamelyik munkahelyi vezetőjével, majd ezt követően a munkáltatói jogkör gyakorlója az irodájába hívatja és a részére egy felmondást ad át. Az intézkedésnek van indokolása, azonban a felmondás átadása közben a felek között kommunikáció is zajlik, amelyet a munkavállaló a nála lévő technikai eszközzel rögzít. Vagy például vegyünk egy olyan fordított esetet, amikor a munkáltató feltételezi a munkavállalóról, hogy üzleti titok körébe tartozó információkat szolgáltat 3. személyek részére és annak érdekében, hogy erről megbizonyosodjon, rögzíti a munkavállaló telefonbeszélgetéseit, majd később erre alapoz egy azonnali hatályú felmondást.
A munkaügyi perekben egyre gyakrabban fordul elő, hogy a volt munkavállaló az eljárás során, vagy akár perújítási okként egyszer csak azt adja elő, hogy egyébként a fentiekben leírtak alapján – akár azon hivatkozással, hogy ez szándékosan történt, akár véletlenül történt felvételkészítésre hivatkozással – rögzítette a feleknek a jogviszony megszüntetésekor lefolytatott tárgyalásait, melyet CD formájában, illetve a felvételen elhangzottakat írott formában csatolni kívánja bizonyítékként az iratokhoz. A rögzítettek alapján ugyanis a bíróság megállapíthatja a jogviszony megszüntetésének jogellenességét, mivel a felvétel alapján egyéb, a felmondás indokolásában nem rögzített, illetve a közös megegyezéses munkaviszony megszüntetésére irányuló megállapodásban nem szereplő – kényszer, jogellenes fenyegetés alkalmazását alátámasztó – körülmények nyerhetnek igazolást. Ezáltal egy formálisan jogszerű jogviszony megszüntetésnél a rendeltetésellenességre hivatkozással (azokban az esetekben tehát amikor a jogviszony megszüntetésének látszólag van egy, az indokolásban is feltüntetett világos és valós indoka, amelyből okszerűen következett a jogviszony megszüntetése, mint például egy átszervezés, azonban a jogviszony megszüntetésének hátterében valójában egy más körülmény – például egy felettes való konfliktus, vagy nemi hovatartozás helytelenítése – közrehatása állapítható meg) a jogviszonyt megszüntető intézkedés megtámadható, illetve egy közös megegyezéses jogviszony megszüntetéséről kiállított okirattal a kényszer, vagy jogellenes fenyegetés, avagy megtévesztés igazolható.
Az ilyen titkos (eltitkolt) módon készített felvételek felhasználásával kapcsolatban egyértelmű bírói gyakorlatra nem lehet hivatkozni. Tekintettel arra, hogy minden egyes eset más és más, körültekintően kell vizsgálni, hogy mennyiben mozdítja elő az ilyen módon megszerzett bizonyíték felhasználása a pernyertességet. Ekkor az igazságszolgáltatáshoz fűződő közérdeket kell ütköztetni a személyhez fűződő jogok védelmével. Figyelemmel kell továbbá lenni arra is, hogy a perbeli jogokat jóhiszeműen kell gyakorolni. Mindezeket mérlegelve kell döntenie a bíróságnak az ilyen bizonyíték felhasználásáról. Amennyiben a felvételt készítő más módon – okiratok felhasználásával, tanúbizonyítással – nem tudja bizonyítani az állítását, az igazságszolgáltatáshoz fűződő közérdek, valamint a peres fél jogos magánérdeke miatt indokolt az ilyen felvétel felhasználása. A felhasználásnak azonban a szükséges mértékre kell korlátozódnia. Ez azt jelenti, hogy például egy hosszabb felvételre történő hivatkozás esetében a személyiségi jogok védelme érdekében a felvételt készítő felet fel kell hívni arra, hogy jelölje meg a felvétel azon szakaszát, amelyen a releváns körülmények elhangzanak.
Természetesen az ellenérdekű fél az eljárás során vitathatja a felvétel valódiságát. Ebben az esetben szakérő kirendelésére kerülhet sor a felvételen rögzített személyek, illetve az elhangzottak eredetiségének megállapítása érdekében.
Egy ilyen módon megszerzett bizonyíték felhasználásával kapcsolatban a későbbiekben a személyiségi jogi sérelmet elszenvedett fél által utóbb indított perben a Pécsi Ítélőtábla az alábbi, a későbbiekben a bírói gyakorlatban irányadó, egyben a jelen cikk összegzéseként is tekinthető megállapításokat tette.
Az eset összes körülményeinek gondos mérlegelésére van szükség, amelyből az is következik, hogy önmagában a felvételkészítés csak nyilvánosságra kerülés esetén minősíthető, hiszen addig az kideríthetetlen, így nyilvánvalóan szankció sem fűzhető hozzá. Nyilvánosságra kerülés esetén pedig nem mellőzhető a körülmények vizsgálata. Rögzítette továbbá a bíróság, hogy nem hivatkozhat alanyi jogsértésre a fél, ha azzal egy hamis tényállást kíván érvényre juttatni (Pécsi Ítélőtábla Pf.I.20.081/2009/3.).
Dr. Csondor Katalin
A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság bírósági titkára
***