Idén január 13. napján hatályba lépett a 4/2023 (I.12.) számú kormányrendelet, mellyel a Kormány lényegében meghosszabbította a köznevelési intézmények számára a rendkívüli felmentés, illetve az azonnali hatályú felmondás közlésére nyitva álló szubjektív határidőt. Mit jelent ez a köznevelési intézményekben foglalkoztatott közalkalmazottak és munkavállalók számára? A kormányrendeletben foglalt határidő megtartása ellenére jelenthet-e munkajogi kockázatot az akár hetekkel vagy hónapokkal később közölt rendkívüli felmentés vagy azonnali hatályú felmondás?
Cikkek & interjúk kategória bejegyzései
Nagyító alatt a Munka Törvénykönyve tervezett módosítása
Napok óta egyre több és hangosabb kritika éri a Munka Törvénykönyve várhatóan 2023. január 1-jén hatályba lépő módosításait. Különösen szakszervezeti oldalról érkeznek vészjósló elemzések, melyek szerint a jogalkotó nem megfelelően emeli át a Munka Törvénykönyvébe az átlátható és kiszámítható munkafeltételekről szóló 2019/1152 EU irányelvben, valamint a munka és a magánélet közötti egyensúlyról szóló 2019/1158 EU irányelvben előirányzott újításokat.
Munkajogi gondolatok a menstruációs szabadságról
Bizonyára már többen találkoztak a sajtóban, médiában olyan hírekkel, hogy bizonyos országokban ún. menstruációs szabadságot vezettek be az ezen periódusban fájdalommal küzdő nők segítése és tehermentesítése céljából. Jelen írásomban tisztázom, hogy mi az alapja a szabadság e formájának, milyen célt szolgál és vajon milyen aggályok foglalkoztatják az ellenzőket.
Elkészült a közigazgatás, védelem ágazat munkaerőpiaci előrejelzéshez kapcsolódó háttértanulmánya
A Hivatásos Tűzoltók Független Szakszervezete (HTFSZ) sikeresen pályázott konzorciumban a Független Büntetés-végrehajtási Szakszervezetek Országos Szövetségével (FBVSZOSZ) a GINOP-5.3.5-18 – Munkerőpiaci alkalmazkodóképesség fejlesztését célzó tematikus projektek című pályázati felhívásra, ennek keretében a „Munkaerőpiaci előrejelzések a közigazgatás, védelem ágazatban” GINOP-5.3.5-18-2018-00058 című projekt megvalósításához 49 996 470 Ft vissza nem térítendő támogatást nyert el.
A munkaviszony jogellenes megszüntetése a munkavállaló által – 1. rész
A munkaügyi perek jelentős része a munkaviszony jogellenes megszüntetése miatt indul, de ne gondoljuk, hogy ebben csak a munkáltatók ludasak. Számos esetben a munkavállalók is megszegik az irányadó szabályokat, az más kérdés, hogy ezt tudatosan teszik-e vagy csupán azért, mert fogalmuk sincs, hogy egy munkaviszonyt miként lehet jogszerűen megszüntetni.
A munkavédelmi képviselő munkajogi védettsége – 2. rész
Megilleti-e a felmondási védelem a munkavédelmi képviselőt, ha lejárt a megbízatása, és új képviselő választására nem került sor?
Mintegy öt éve, 2016-ban lépett hatályba az a törvénymódosítás, amely a korábbinál szigorúbb feltételeket írt elő a munkavédelmi képviselő(k) megválasztására: 50 fő helyett 20 fős munkavállalói létszámnál húzta meg azt a határt, amely esetében már kötelező munkavédelmi képviselőt választani. Cikksorozatunk 1. részében arról írtunk, hogy miként alakul a munkavédelmi képviselő munkajogi védelme, ha nem szabályosan kerül megválasztásra. Jelen részben azt boncolgatjuk, hogy megilleti-e a munkavédelmi képviselőt a munkajogi védelem, ha lejárt a megbízatása és nem választanak új munkavédelmi képviselőt.
