Cikkek & interjúk

Elkészült a közigazgatás, védelem ágazat munkaerőpiaci előrejelzéshez kapcsolódó háttértanulmánya

A Hivatásos Tűzoltók Független Szakszervezete (HTFSZ) sikeresen pályázott konzorciumban a Független Büntetés-végrehajtási Szakszervezetek Országos Szövetségével (FBVSZOSZ) a GINOP-5.3.5-18 – Munkerőpiaci alkalmazkodóképesség fejlesztését célzó tematikus projektek című pályázati felhívásra, ennek keretében a „Munkaerőpiaci előrejelzések a közigazgatás, védelem ágazatban” GINOP-5.3.5-18-2018-00058 című projekt megvalósításához 49 996 470 Ft vissza nem térítendő támogatást nyert el.

Cikkek & interjúk

A munkaviszony jogellenes megszüntetése a munkavállaló által – 1. rész

A munkaügyi perek jelentős része a munkaviszony jogellenes megszüntetése miatt indul, de ne gondoljuk, hogy ebben csak a munkáltatók ludasak. Számos esetben a munkavállalók is megszegik az irányadó szabályokat, az más kérdés, hogy ezt tudatosan teszik-e vagy csupán azért, mert fogalmuk sincs, hogy egy munkaviszonyt miként lehet jogszerűen megszüntetni.

Cikkek & interjúk

A munkavédelmi képviselő munkajogi védettsége – 2. rész

Megilleti-e a felmondási védelem a munkavédelmi képviselőt, ha lejárt a megbízatása, és új képviselő választására nem került sor?

Mintegy öt éve, 2016-ban lépett hatályba az a törvénymódosítás, amely a korábbinál szigorúbb feltételeket írt elő a munkavédelmi képviselő(k) megválasztására: 50 fő helyett 20 fős munkavállalói létszámnál húzta meg azt a határt, amely esetében már kötelező munkavédelmi képviselőt választani. Cikksorozatunk 1. részében arról írtunk, hogy miként alakul a munkavédelmi képviselő munkajogi védelme, ha nem szabályosan kerül megválasztásra. Jelen részben azt boncolgatjuk, hogy megilleti-e a munkavédelmi képviselőt a munkajogi védelem, ha lejárt a megbízatása és nem választanak új munkavédelmi képviselőt.

Cikkek & interjúk

A munkavédelmi képviselő munkajogi védettsége – 1. rész

Megilleti-e a felmondási védelem a munkavédelmi képviselőt, ha nem szabályosan került megválasztásra?

Mintegy öt éve, 2016-ban lépett hatályba az a törvénymódosítás, amely a korábbinál szigorúbb feltételeket írt elő a munkavédelmi képviselő(k) megválasztására: 50 fő helyett 20 fős munkavállalói létszámnál húzta meg azt a határt, amely esetében már kötelező munkavédelmi képviselőt választani. (Ld.: munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény, a továbbiakban Mvt.).

Cikkek & interjúk

Minden, amit a munkaközi szünetekről tudnunk kell

Mikor és mennyi ebédszünet jár? Lehet-e dohányozni munkaidőben? És mi vonatkozik a monitor előtti munkavégzésre?

A jó munkához nemcsak idő kell – többek között elegendő pihenésre, regenerálódásra is szükségünk van. Lássuk, mit mondanak minderről a jogszabályok!   Az ebédszünet, a cigarettaszünet vagy épp a szemünk védelmét szolgáló „monitorszünet” kapcsán sok tévhit él a köztudatban. Bár hajlamosak vagyunk a munkaközi szünetekre a szabad választás tárgyaként tekinteni, az igazság az, hogy ahogyan a munkáltatónak kötelessége kiadni a nekünk járó pihenőidőt, úgy nekünk, munkavállalóknak is kötelező szabályszerűen dolgozni munkaidőben, illetve felhagyni a munkavégzéssel a kijelölt munkaközi szünetekben. Arról, hogy mit szabad és mit nem, mai cikkünkben Goda Mark ügyvéddel és munkajogi szakjogásszal beszélgettünk.