Mit tehet a munkáltató, ha a munkavállaló „eltűnik”; nem jelenik meg a munkahelyén, munkát nem végez, nem tájékoztatja a munkáltatót távollétének okáról? Milyen eszközei vannak a munkáltatónak ilyen helyzetben? Megszüntetheti-e a munkaviszonyt és milyen feltételekkel? A munkavállaló munkaviszonyból eredő fő
…
Mintegy öt éve, 2016-ban lépett hatályba az a törvénymódosítás, amely a korábbinál szigorúbb feltételeket írt elő a munkavédelmi képviselő(k) megválasztására: 50 fő helyett 20 fős munkavállalói létszámnál húzta meg azt a határt, amely esetében már kötelező munkavédelmi képviselőt választani. (Ld.: munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény, a továbbiakban Mvt.).
A jó munkához nemcsak idő kell – többek között elegendő pihenésre, regenerálódásra is szükségünk van. Lássuk, mit mondanak minderről a jogszabályok! Az ebédszünet, a cigarettaszünet vagy épp a szemünk védelmét szolgáló „monitorszünet” kapcsán sok tévhit él a köztudatban. Bár hajlamosak vagyunk a munkaközi szünetekre a szabad választás tárgyaként tekinteni, az igazság az, hogy ahogyan a munkáltatónak kötelessége kiadni a nekünk járó pihenőidőt, úgy nekünk, munkavállalóknak is kötelező szabályszerűen dolgozni munkaidőben, illetve felhagyni a munkavégzéssel a kijelölt munkaközi szünetekben. Arról, hogy mit szabad és mit nem, mai cikkünkben Goda Mark ügyvéddel és munkajogi szakjogásszal beszélgettünk.
Időközönként előfordul, hogy valamely munkavállaló orvosi vizsgálatra hivatkozva nem jelenik meg dolgozni, vagy emiatt korábban fejezi be a munkát és elhagyja a munkahelyét. Milyen orvosi vizsgálatokra kell a munkavállalót elengedni? Mit tehetünk munkáltatóként, ha a munkavállaló a távollétéről előzetesen nem egyeztet velünk?
Nem egy munkáltató kapott már levelet valamelyik banktól, melyben arra kéri a bank a munkáltatót, hogy vonja le a munkavállaló bank felé fennálló tartozását a munkabérből. Köteles a munkáltató eleget tenni a bank felhívásának? Van-e jogi akadálya a munkabérből való levonásnak és a tartozás átutalásának a bank számára? Erről beszélgetünk dr. Goda Mark munkajogásszal.
Ha egy munkáltató átszervezésre vagy létszámleépítésre hivatkozással mond fel munkavállalójának, majd ezzel egy időben vagy ezt követően álláshirdetést ad fel azonos vagy hasonló munkakörre, mint amiben a munkavállaló dolgozott, a felmondás jogellenesnek tekinthető-e önmagában ezért? Számít-e, hogy az álláshirdetést mikor adja fel, esetleg, hogy országos működési területű munkáltató másik megyében keres-e ugyanolyan munkakörre dolgozót? Érdemes-e bírósághoz fordulnia a munkavállalónak, ha munkakeresés közben szembe találja magát volt munkahelye által meghirdetett betöltetlen munkakörrel? Ezekre a kérdésekre keressük a válaszokat.
2020. január 1. napjától ismét emelkedik a minimálbér és a garantált bérminimum. Az erre vonatkozó rendelkezéseket a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról szóló 20/2021. (I. 28.) Korm. rendelet határozza meg.
Nap mint nap előállhat olyan helyzet a munkahelyünkön, amikor jól jöhet a munkajogi iránymutatás, egy jó tanács. Zaklatják vagy ellehetetlenítik a munkahelyén? A munkáltató nem megfelelően értékelte a teljesítményét és emiatt nem fizet prémiumot? Megszakítaná a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadságát és visszatérne aktív állományba, de a munkáltatója nem akarja visszavenni?
Nem minden munkavállaló tölti ki a gyermek hároméves koráig a gyermek gondozása céljából igénybe vehető fizetés nélküli szabadságot. Akik visszatérnek aktív állományba, kérhetik a munkáltatójuktól az általános teljes napi munkaidő felének megfelelő tartamú részmunkaidőben történő foglalkoztatásukat, és ennek megfelelően ajánlatot tehetnek a munkaszerződésük módosítására, melyet a munkáltató köteles elfogadni.
