A munkáltatónk három műszakos munkarendet vezetett be néhány hónappal ezelőtt. Vannak olyan kollegák, akiknek változó a műszakbeosztásuk, és vannak olyanok is, akik például csak a délutáni műszakban dolgoznak. A munkáltató nem minden műszakban dolgozó munkavállalónak fizet műszakpótlékot. Ezt azzal magyarázták,
…
A mediáció, vagy más néven közvetítés egy konfliktuskezelési módszer, melynek folyamán egy pártatlan, semleges fél segíti a feleket abban, hogy egymással megállapodásra jussanak. A mediáció egy peren kívüli, permegelőző, perbefejezést elősegítő eljárás, amely azokban az esetekben alkalmazható hatékonyan, amikor a feleket a jövőben is összeköti valami, ami miatt együtt kell működniük. Általában a felek tartós személyes, hosszú távú kapcsolataiban keletkezett konfliktusok megoldására nyújthat a mediáció segítséget.
Azt már megszokhattuk, hogy a minimálbér és a garantált bérminimum összege évről évre emelkedik. A 2021-es minimálbér elfogadásának folyamata azonban a korábbi évektől eltérően folyt: egyrészt – bár a KSH adatai alapján a bérdinamika 2020-ban sem csökkent – a koronavírus gazdasági hatásaira (is) tekintettel egy óvatosabb emelés született: a minimálbér 4 százalékkal, a garantált bérminimum pedig 3,8 százalékkal növekszik. Másrészt, a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról szóló 20/2021. (I. 28.) Kormányrendelet (továbbiakban: Kormányrendelet) 2021. január 28-án került kihirdetésre, és az csak 2021. február 1-jével lép hatályba és az először márciusban, a februári bér kifizetésekor lesz érezhető.
Reggel 5:00 órakor kezdődik a munkaidőnk és az ebédszünetet is figyelembe véve 13:30-kor végzünk a munkánkkal. A munkáltató a reggel 5:00 órakor kezdődő munkaidő ellenére nem fizeti meg részünkre az éjszakai pótlékot azzal érvelve, hogy az éjszakai pótlék csak annak a munkavállalónak jár, aki a 22:00 óra és reggel 6:00 óra közötti időszakban legalább egy órát meghaladóan végez munkát. Kollégáimmal tisztán szeretnénk látni, hogy az éjszakai pótlékra ki és milyen esetben jogosult, illetve mennyi a pótlék mértéke.
Társaságunknál gyakran áll elő olyan helyzet, melynek következtében módosulnak a foglalkoztatás feltételei. Évente változik a minimálbér és a garantált bérminimum, egyes munkavállalókat időközönként a munkaszerződéstől eltérően, pl. más munkakörben vagy más munkavégzési helyen foglalkoztatunk évente legfeljebb 44 beosztás szerinti munkanap erejéig.
A home office sokunk számára vált mindennapossá, de legalábbis rendszeressé az idei évben, és bár egyre nagyobb gyakorlatunk van a munkavégzés ezen formájában, mégis érdemes tisztán látnunk, mekkora rugalmasságot jelenthet számunkra az otthoni iroda, jogunk van-e nemet mondani az otthoni munkavégzésre, és be kell-e kapcsolnunk a kameránkat, ha a főnökünk erre kér minket. Munkajogászt kérdeztünk arról, hogy milyen lehetőségeink és kötelezettségeink vannak az otthoni munkavégzés során. Dr. Goda Mark, ügyvéd és munkajogi szakjogász segít eligazodnunk a témában.
Nap mint nap előállhat olyan helyzet a munkahelyünkön, amikor jól jöhet a munkajogi iránymutatás, egy jó tanács. Zaklatják vagy ellehetetlenítik a munkahelyén? A munkáltató nem megfelelően értékelte a teljesítményét és emiatt nem fizet prémiumot? Megszakítaná a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadságát és visszatérne aktív állományba, de a munkáltatója nem akarja visszavenni?
A Kormány 2020. április 21. napján hirdette ki a 140/2020. (IV.21.) és a 141/2020. (IV.21.) Korm. rendeleteket. Szabályozásra került a veszélyhelyzetből eredően fizetés nélküli szabadságon lévő munkavállalók egészségügyi szolgáltatásra való jogosultsága, valamint módosították a korábban kihirdetett 103/2020. (IV.20.) és 105/2020. (IV.20.) Korm. rendeletek, melyek a kutató-fejlesztő tevékenységet végző munkavállalók veszélyhelyzet idején megvalósuló foglalkoztatásával, valamint a csökkentett munkaidős foglalkoztatással kapcsolatos rendelkezéseket tartalmaznak.
Nem minden munkavállaló tölti ki a gyermek hároméves koráig a gyermek gondozása céljából igénybe vehető fizetés nélküli szabadságot. Akik visszatérnek aktív állományba, kérhetik a munkáltatójuktól az általános teljes napi munkaidő felének megfelelő tartamú részmunkaidőben történő foglalkoztatásukat, és ennek megfelelően ajánlatot tehetnek a munkaszerződésük módosítására, melyet a munkáltató köteles elfogadni.
Milyen jogvédelmi célt szolgálnak az ideiglenes intézkedések, mikor terjeszthető elő az ideiglenes intézkedések iránti kérelem és milyen eseteken rendelheti a bíróság? Dr. Bóta Zsuzsanna, a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság titkára ismerteti az ideiglenes intézkedés célját és az elrendelésének törvényi feltételeit.
