Varga Mihály Pénzügyminiszter már korábban bejelentette, hogy a gyermeket nevelő szülőknek visszajár a 2021-ben befizetett személyi jövedelem adójuk (SZJA), aminek felső határa az átlagbér éves adótartalma. Azt korábban is lehetett tudni, hogy több, mint 1,9 millió érintett összesen 600 milliárd forint visszatérítésre lesz jogosult, az alábbiakban azt foglaljuk össze, hogy pontosan miként.
Korábban már olvashattuk Dr. Bóta Zsuzsanna munkaügyi bíró írását a munkaviszonyból eredő igény érvényesítéséről fizetési felszólítás útján. Átfogó képet kaptunk arról, hogy a munkavállalóval szembeni fizetési felszólítás milyen feltételekkel bocsátható ki, hogyan hajtható be a követelés a munkavállalóval szemben, illetve miként védekezhet a munkavállaló a fizetési felszólítás ellen. Újfent felkértük a bírónőt, hogy az igényérvényesítés egyéb lehetőségét, a fizetési meghagyásos eljárást, annak feltételeit, valamint a fizetési meghagyással kapcsolatos eltérő jogértelmezési kérdéseket mutassa be olvasóink számára.
Felmondtam a munkaviszonyomat, de még tartozásom van a munkáltatóm felé, ami miatt nem hajlandó kiadni az igazolásaimat. A volt főnököm arról tájékoztatott, hogy csak abban az esetben kaphatom meg az igazolásokat, ha a cég felé fennálló tartozást rendezem. Valóban visszatarthatják az igazolásaimat? Szükségem lenne az iratokra, mert új munkahelyen kezdek hamarosan.
Ha egy munkáltató átszervezésre vagy létszámleépítésre hivatkozással mond fel munkavállalójának, majd ezzel egy időben vagy ezt követően álláshirdetést ad fel azonos vagy hasonló munkakörre, mint amiben a munkavállaló dolgozott, a felmondás jogellenesnek tekinthető-e önmagában ezért? Számít-e, hogy az álláshirdetést mikor adja fel, esetleg, hogy országos működési területű munkáltató másik megyében keres-e ugyanolyan munkakörre dolgozót? Érdemes-e bírósághoz fordulnia a munkavállalónak, ha munkakeresés közben szembe találja magát volt munkahelye által meghirdetett betöltetlen munkakörrel? Ezekre a kérdésekre keressük a válaszokat.
A munkaügyi perek jelentős része a munkaviszony jogellenes megszüntetése miatt indul, de ne gondoljuk, hogy ebben csak a munkáltatók ludasak. Számos esetben a munkavállalók is megszegik az irányadó szabályokat, az más kérdés, hogy ezt tudatosan teszik-e vagy csupán azért, mert fogalmuk sincs, hogy egy munkaviszonyt miként lehet jogszerűen megszüntetni.
A mediáció, vagy más néven közvetítés egy konfliktuskezelési módszer, melynek folyamán egy pártatlan, semleges fél segíti a feleket abban, hogy egymással megállapodásra jussanak. A mediáció egy peren kívüli, permegelőző, perbefejezést elősegítő eljárás, amely azokban az esetekben alkalmazható hatékonyan, amikor a feleket a jövőben is összeköti valami, ami miatt együtt kell működniük. Általában a felek tartós személyes, hosszú távú kapcsolataiban keletkezett konfliktusok megoldására nyújthat a mediáció segítséget.
2020. január 1. napjától ismét emelkedik a minimálbér és a garantált bérminimum. Az erre vonatkozó rendelkezéseket a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról szóló 20/2021. (I. 28.) Korm. rendelet határozza meg.
Nap mint nap előállhat olyan helyzet a munkahelyünkön, amikor jól jöhet a munkajogi iránymutatás, egy jó tanács. Zaklatják vagy ellehetetlenítik a munkahelyén? A munkáltató nem megfelelően értékelte a teljesítményét és emiatt nem fizet prémiumot? Megszakítaná a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadságát és visszatérne aktív állományba, de a munkáltatója nem akarja visszavenni?
Nem minden munkavállaló tölti ki a gyermek hároméves koráig a gyermek gondozása céljából igénybe vehető fizetés nélküli szabadságot. Akik visszatérnek aktív állományba, kérhetik a munkáltatójuktól az általános teljes napi munkaidő felének megfelelő tartamú részmunkaidőben történő foglalkoztatásukat, és ennek megfelelően ajánlatot tehetnek a munkaszerződésük módosítására, melyet a munkáltató köteles elfogadni.
