Közalkalmazottként dolgozom immáron 25 éve egy óvodában pedagógusként. Az iránt érdeklődöm, hogy mik a jubileumi jutalom kifizetésének feltételei. Feltétel-e e kifizetés szempontjából a folyamatos közalkalmazotti jogviszony? Mikor jár először a jubileumi jutalom, illetve hány évet kell közalkalmazotti jogviszonyban állni ahhoz, hogy valaki jogosulttá váljon jutalomra?
Egy olvasónk írta: Közalkalmazottként dolgozom egy önkormányzati intézményben, ahol a felettesem rendszeresen minősíthetetlen hangnemben beszél velem, megaláz a kollegák előtt. Nem szeretnék ilyen körülménye között ezen a munkahelyen dolgozni. Élhetek-e ilyenkor a rendkívüli lemondás jogával? Ha igen, akkor mi a teendőm? Kell-e indokolnom a lemondásom és ha igen, akkor hogyan? Kivel és milyen módon kell közölöm? Mit kell a munkáltatónak ilyenkor kifizetnie részemre?
A munkaügyi perek jelentős része a munkaviszony jogellenes megszüntetése miatt indul, de ne gondoljuk, hogy ebben csak a munkáltatók ludasak. Számos esetben a munkavállalók is megszegik az irányadó szabályokat, az más kérdés, hogy ezt tudatosan teszik-e vagy csupán azért, mert fogalmuk sincs, hogy egy munkaviszonyt miként lehet jogszerűen megszüntetni. Jelen írásomban bemutatom, hogy melyek azok a tipikus esetek, amikor megvalósul a munkaviszony jogellenes megszüntetése a munkavállaló részéről, melyek azok a jogszabályi feltételek, amelyeket munkavállalóként teljesíteni kell ahhoz, hogy szabályosan szabadulhasson a munkáltatójától, és milyen szankciókkal számolhat az, aki fittyet hány a jogszabályi előírásokra és a munkaviszonyát nem az előírtak szerint szünteti meg.
A napokban behívatott a HR vezetőnk az irodájába, ahol rajta kívül jelen volt még a HR két másik munkatársa is. Nem közölték velem előre, hogy miről szeretnének velem beszélni, ezért meglepődtem, amikor azzal fogadtak, hogy a cég nem tud továbbfoglalkoztatni és 11 év után kénytelenek elküldeni. Elém tettek egy közös megegyezést és azt mondták, hogy ha nem írom alá, akkor felmondanak. Megkérdeztem a HR vezetőtől, hogy esetleg haza vihetem-e a közös megegyezést és gondolkodhatok-e holnapig, de erre nem adtak lehetőséget. Végül aláírtam a közös megegyezést és elhagytam az irodát. Utólag nem vagyok már abban biztos, hogy jól döntöttem, ezért az a kérdésem, hogy a közös megegyezést megtámadhatom pl. arra hivatkozva, hogy nem kaptam gondolkodási időt?
Az elmúlt hetekben sok munkáltatónál megszokott jelenséggé váltak az üres irodák és menzák, a Resident Evil című film hangulatát felidéző elhagyatott gyártócsarnokok. A koronavírus járvány számos munkáltatót arra kényszerített, hogy munkavállalóit távol tartsa a székhelyétől, telephelyétől és otthoni munkavégzés keretében, vagyis, ahogyan a német mondaná angolul, home office-ban foglalkoztassa. Bár újabb felmérések szerint akár sikeres trend is lehet az otthoni munkavégzés, ennek ellenére nem kevés foglalkoztató viseli nehezen, hogy nincs szem előtt az alkalmazottja és nehezen ellenőrizhető a napi munka termelékenysége és hatékonysága. A home office-ban munkát végzők ellenőrzéséről és az ezzel kapcsolatos jogi aggályokról, illetve megoldási lehetőségekről kérdeztük Dr. Bartal Iván ügyvédet, az Oppenheim Ügyvédi Iroda partnerét és adatvédelmi szakértőjét.
A 2020. május 1. napján hatályba lépett új, a koronavírus világjárvány gazdasági hatásainak mérséklése érdekében hozott kormányrendelet [171/2020. (IV. 30.)] enyhítést tartalmaz a fejlesztésitartalék-képzés vonatkozásában. Az új rendelet átmeneti szabályként megváltoztatja a lekötött tartatalék képzés korlátjára vonatkozó rendelkezéseket és eltörli az eddigi, legfeljebb az adóévi adózás előtti nyereség 50%-ára vonatkozó korlátozást. Az átmeneti szabály szerint a társasági adóalany adózás előtti eredményét csökkenti az eredménytartaléknak az adóévben lekötött tartalékba átvezetett és az adóév utolsó napján lekötött tartalékként kimutatott összege, de legfeljebb az adózás előtti nyereség összege és legfeljebb adóévenként 10 milliárd forint.
A Kormány 2020. április 21. napján hirdette ki a 140/2020. (IV.21.) és a 141/2020. (IV.21.) Korm. rendeleteket. Szabályozásra került a veszélyhelyzetből eredően fizetés nélküli szabadságon lévő munkavállalók egészségügyi szolgáltatásra való jogosultsága, valamint módosították a korábban kihirdetett 103/2020. (IV.20.) és 105/2020. (IV.20.) Korm. rendeletek, melyek a kutató-fejlesztő tevékenységet végző munkavállalók veszélyhelyzet idején megvalósuló foglalkoztatásával, valamint a csökkentett munkaidős foglalkoztatással kapcsolatos rendelkezéseket tartalmaznak.
Sok ágazatban adódik a kérdés munkavállalók számára, hogy érdemes-e tagja lenni valamelyik érdekképviseleti szervnek, szakszervezetnek. Azonban a tagdíj, a szakszervezeti érdekérvényesítés korlátjai és az aggodalom, mely szerint a munkáltató esetleg rossz szemmel nézheti a munkavállaló szakszervezeti tagságát és aktivitását, elriasztanak sokakat a szakszervezetektől. A tagság lehetséges előnyeiről, a munkavállalók aggályairól, a szakszervezetek érdekérvényesítő feladatairól beszélgetünk a TÁVSZAK T-Systems vállalati szakszervezet elnökével, Hajdu Tímeával.
Nem minden munkavállaló tölti ki a gyermek hároméves koráig a gyermek gondozása céljából igénybe vehető fizetés nélküli szabadságot. Akik visszatérnek aktív állományba, kérhetik a munkáltatójuktól az általános teljes napi munkaidő felének megfelelő tartamú részmunkaidőben történő foglalkoztatásukat, és ennek megfelelően ajánlatot tehetnek a munkaszerződésük módosítására, melyet a munkáltató köteles elfogadni.
Munkavállalóként nap mint nap belekerülhetünk a munkahelyünkön olyan helyzetbe, amikor érdemes egy munkajogásztól, munkajogi ügyvédtől tanácsot kérni. Zaklatják vagy ellehetetlenítik a munkahelyén? A munkáltató nem megfelelően értékelte a teljesítményét és emiatt elmaradt a prémium kifizetése? Megszakítaná a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadságát és visszatérne aktív állományba, de a munkáltatója nem akarja visszavenni? A munkáltatója új munkakört ajánl fel, de nem tudja, hogy elutasíthatja-e az ajánlatot? Kapott egy munkáltatói felmondást és nem ért egyet az indokolásával?
Milyen jogvédelmi célt szolgálnak az ideiglenes intézkedések, mikor terjeszthető elő az ideiglenes intézkedések iránti kérelem és milyen eseteken rendelheti a bíróság? Dr. Bóta Zsuzsanna, a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság titkára ismerteti az ideiglenes intézkedés célját és az elrendelésének törvényi feltételeit.
