A próbaidő alatti azonnali hatályú munkaviszony megszüntetésre irányuló jognyilatkozatot a próbaidő tartama alatt közölni kell. Nem elegendő, ha a munkáltató a próbaidő utolsó napján intézkedik a dokumentum postára adása iránt.
A Felek a munkaviszony létesítésekor a munkaszerződésben jogosultak próbaidőt meghatározni, a Munka Törvénykönyve (Mt.) 45. §-ának (5) bekezdése szerint.
Bár a nyár részben a pihenésről szól, sokak számára a meleg hónapok sem jelentenek megállást. Amikor a hőmérő higanyszála búcsút int a még kellemesnek aposztrofált 25 foknak, és közelíteni kezd a 30 felé, esetleg túl is szárnyalja azt, valószínűleg a legtöbbünk tapasztalja, hogy nehezebb a feladatainkra koncentrálnunk, a teljesítményünk valamelyest csökken, és mintha gyengébbek is lennénk a szokásosnál. A kérdés tehát jogos: milyen feltételeket kell biztosítania munkaadónknak nyáron? A válaszokat dr. Goda Mark, munkajogi szakjogász adta meg.
Többször találkozhatunk azzal a téves elképzeléssel, hogy a munkáltató a munkavállaló munkaviszonyból eredő tartozását a kifizetendő munkabérből egyoldalú intézkedésével levonhatja. A munkabérből történő levonásra azonban csak törvényben meghatározott szabályok szerint van jogszerű lehetőség. A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (továbbiakban: Mt.) 161. §-a szabályozza azokat az eseteket, amikor a munkáltató a munkavállaló munkabéréből levonást teljesíthet.
Munkaszerződést vagy megbízási szerződést kössünk? Egyes munkakörök, munkafeladatok esetében nem ritkán választják a munkaadók azt a megoldást, hogy a „klasszikus” munkaviszony helyett inkább megbízási szerződést (ritkábban vállalkozási vagy egyéb szerződést) kötnek az elvégzendő feladatok ellátására. A munkaviszony ugyanis lényegesen több költséggel és kötöttséggel jár, mint egy megbízás: gondoljunk csak a felmondás indokolására, a felmondási idő, a végkielégítés szabályaira vagy éppen a kártérítési felelősség korlátaira.
Munkavállalóként nap mint nap belekerülhetünk a munkahelyünkön olyan helyzetbe, amikor érdemes egy munkajogásztól, munkajogi ügyvédtől tanácsot kérni. Zaklatják vagy ellehetetlenítik a munkahelyén? A munkáltató nem megfelelően értékelte a teljesítményét és emiatt elmaradt a prémium kifizetése? Megszakítaná a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadságát és visszatérne aktív állományba, de a munkáltatója nem akarja visszavenni? A munkáltatója új munkakört ajánl fel, de nem tudja, hogy elutasíthatja-e az ajánlatot? Kapott egy munkáltatói felmondást és nem ért egyet az indokolásával?
A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XII. törvény (továbbiakban: 1992-es Mt.) 136.§ (2) bekezdése tételesen rögzítette, hogy ha a munkavállaló a munkaviszonya megszűnéséig több szabadságot vett igénybe annál, mint ami a munkáltatónál töltött időre megilletné, a különbözetre kifizetett munkabért köteles visszafizetni. Ezzel szemben a hatályos Munka Törvénykönyve (továbbiakban: Mt.) ilyen rendelkezést nem tartalmaz.
Milyen jogvédelmi célt szolgálnak az ideiglenes intézkedések, mikor terjeszthető elő az ideiglenes intézkedések iránti kérelem és milyen eseteken rendelheti a bíróság? Dr. Bóta Zsuzsanna, a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság titkára ismerteti az ideiglenes intézkedés célját és az elrendelésének törvényi feltételeit.
Gyermeket várni hatalmas öröm egy nő életében, azonban számtalan kérdést is felvet, ha a munkáról van szó. Mikor kell szólnunk a felettesünknek a várandósságunkról? Mi történik, ha még azelőtt mondanak fel nekünk, hogy a hírt közöltük volna? Meddig kell dolgoznunk? Mikor térhetünk vissza aktív állományba és hogyan? Mire számíthatunk akkor, ha megszűnt a munkakörünk? Csak néhány dilemma, amivel kismamaként találkozhatunk. Az eligazodásban Dr. Goda Mark munkajogász segít.
Nem kell feltétlenül készpénznek venni, amikor a főnök a beosztottainak azt hangoztatja, hogy „bárkit ki lehet rúgni és bármikor találnak legalább 10 másik jelentkezőt a helyére”. De vajon milyen garanciákat nyújt az új Munka Törvénykönyve a munkavállalók számára és milyen mozgástere van a munkáltatóknak valójában?
