HR munkatársként az egyik oldalon és munkavállalóként a másik oldalon megannyiszor kerülünk munkahelyünkön olyan helyzetbe, melynek munkajogi megítélése, az üggyel vagy tervezet intézkedéssel kapcsolatos jogszabályi rendelkezések értelmezése komoly kihívást jelent. Portálunkon izgalmas ősz elé nézünk, cikk- és interjúsorozatot indítunk munkajogi
…
Nem egy munkáltató kapott már levelet valamelyik banktól, melyben arra kéri a bank a munkáltatót, hogy vonja le a munkavállaló bank felé fennálló tartozását a munkabérből. Köteles a munkáltató eleget tenni a bank felhívásának? Van-e jogi akadálya a munkabérből való levonásnak és a tartozás átutalásának a bank számára? Erről beszélgetünk dr. Goda Mark munkajogásszal.
Reggel 5:00 órakor kezdődik a munkaidőnk és az ebédszünetet is figyelembe véve 13:30-kor végzünk a munkánkkal. A munkáltató a reggel 5:00 órakor kezdődő munkaidő ellenére nem fizeti meg részünkre az éjszakai pótlékot azzal érvelve, hogy az éjszakai pótlék csak annak a munkavállalónak jár, aki a 22:00 óra és reggel 6:00 óra közötti időszakban legalább egy órát meghaladóan végez munkát. Kollégáimmal tisztán szeretnénk látni, hogy az éjszakai pótlékra ki és milyen esetben jogosult, illetve mennyi a pótlék mértéke.
A munkáltatónk három műszakos munkarendet vezetett be néhány hónappal ezelőtt. Vannak olyan kollegák, akiknek változó a műszakbeosztásuk, és vannak olyanok is, akik például csak a délutáni műszakban dolgoznak. A munkáltató nem minden műszakban dolgozó munkavállalónak fizet műszakpótlékot. Ezt azzal magyarázták, hogy a több műszakos munkarend ellenére nem minden munkavállaló esetében állnak fenn a műszakpótlékra vonatkozó törvényi feltételek. Milyen esetekben jár a műszakban dolgozó munkavállalónak műszakpótlék?
A munkavállaló irányítását, ellenőrzését végző vezető sok esetben csak akkor kér segítséget a hr-estől vagy éppen munkajogásztól, amikor számára már tarthatatlan a helyzet és a munkavállaló munkaviszonyát szeretné megszüntetni. Mit tehet a munkáltató, ha nem elégedett a munkavállaló munkavégzésével, a munkaviszonnyal összefüggő magatartásával? Milyen intézkedéseket tehet a munkaviszony fenntartása, vagy éppen a munkaviszony megszüntetésének előkészítése érdekében?
Idén január 13. napján hatályba lépett a 4/2023 (I.12.) számú kormányrendelet, mellyel a Kormány lényegében meghosszabbította a köznevelési intézmények számára a rendkívüli felmentés, illetve az azonnali hatályú felmondás közlésére nyitva álló szubjektív határidőt. Mit jelent ez a köznevelési intézményekben foglalkoztatott közalkalmazottak és munkavállalók számára? A kormányrendeletben foglalt határidő megtartása ellenére jelenthet-e munkajogi kockázatot az akár hetekkel vagy hónapokkal később közölt rendkívüli felmentés vagy azonnali hatályú felmondás?
Napok óta egyre több és hangosabb kritika éri a Munka Törvénykönyve várhatóan 2023. január 1-jén hatályba lépő módosításait. Különösen szakszervezeti oldalról érkeznek vészjósló elemzések, melyek szerint a jogalkotó nem megfelelően emeli át a Munka Törvénykönyvébe az átlátható és kiszámítható munkafeltételekről szóló 2019/1152 EU irányelvben, valamint a munka és a magánélet közötti egyensúlyról szóló 2019/1158 EU irányelvben előirányzott újításokat.
Korábban már olvashattuk Dr. Bóta Zsuzsanna munkaügyi bíró írását a munkaviszonyból eredő igény érvényesítéséről fizetési felszólítás útján. Átfogó képet kaptunk arról, hogy a munkavállalóval szembeni fizetési felszólítás milyen feltételekkel bocsátható ki, hogyan hajtható be a követelés a munkavállalóval szemben, illetve miként védekezhet a munkavállaló a fizetési felszólítás ellen. Újfent felkértük a bírónőt, hogy az igényérvényesítés egyéb lehetőségét, a fizetési meghagyásos eljárást, annak feltételeit, valamint a fizetési meghagyással kapcsolatos eltérő jogértelmezési kérdéseket mutassa be olvasóink számára.
2022. január 1. napjától ismét emelkedik a minimálbér és a garantált bérminimum. Az erre vonatkozó rendelkezéseket a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról szóló 703/2021. (I. 28.) Korm. rendelet határozza meg.
Nap mint nap előállhat olyan helyzet a munkahelyünkön, amikor jól jöhet a munkajogi iránymutatás, egy jó tanács. Zaklatják vagy ellehetetlenítik a munkahelyén? A munkáltató nem megfelelően értékelte a teljesítményét és emiatt nem fizet prémiumot? Megszakítaná a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadságát és visszatérne aktív állományba, de a munkáltatója nem akarja visszavenni?
Nem minden munkavállaló tölti ki a gyermek hároméves koráig a gyermek gondozása céljából igénybe vehető fizetés nélküli szabadságot. Akik visszatérnek aktív állományba, kérhetik a munkáltatójuktól az általános teljes napi munkaidő felének megfelelő tartamú részmunkaidőben történő foglalkoztatásukat, és ennek megfelelően ajánlatot tehetnek a munkaszerződésük módosítására, melyet a munkáltató köteles elfogadni.
