Jelenleg 11 éve dolgozom közalkalmazottként egy óvodában óvónőként. Nem szeretnék viszont a jövőben ezen a területen tevékenykedni, ezért megpályáztam több álláslehetőséget. A napokban jelezte egy cég, hogy akár a jövő héten kezdhetnék náluk az új munkakörben. Milyen korlátjai lehetnek annak, hogy egyik pillanatról a másikra megszüntessem a közalkalmazotti jogviszonyomat, illetve milyen következményekkel jár, ha nem dolgozom le a lemondási időmet?
Bár az átfogó távmunka újraszabályozás még várat magára, a Kormány az újabb veszélyhelyzetre tekintettel a távmunkavégzésre vonatkozó rugalmasabb szabályokat vezetett be a 487/2020 (XI. 11.) Korm. rendelet kihirdetésével. A kormányrendelet értelmében távmunkavégzés esetén nem kell alkalmazni a munkavédelmi törvény távmunkára vonatkozó szabályait, a veszélyhelyzet ideje alatt a munkáltató és a munkavállaló megállapodásban eltérhet a Munka Törvénykönyve távmunkára vonatkozó 196. §-ában rögzített szabályoktól, valamint körülhatárolták, hogy milyen mértékű lehet a munkáltató távmunkához való adómentes hozzájárulása.
A hálapénz napjaink egyik legnagyobb reflektorfényt kapott témája. A COVID-19 vírussal összefüggésben kialakult gazdasági és társadalmi helyzet minden eddiginél sürgetőbb módon hozta előtérbe a már hosszú évtizedek óta szabályozásért kiáltó problémát, a paraszolvenciát. A szabályozási törekvések tekintetében 2020 októbere jelentős fordulatot hozott, az Országgyűlés ugyanis elfogadta a T/13174. számú törvényjavaslatot az egészségügyi szolgálati jogviszonyról.
Egy olvasónk kérdezi: A munkáltatóm a jövő hónaptól ujjlenyomatolvasót szeretne felszereltetni, mellyel egyrészt rögzíteni kívánja a munkavállalók érkezését és távozását, valamint egyes helységekbe biztonsági megfontolásból kizárólag így lehetne belépni. Több kollegám is aggályosnak tartja a tervezett intézkedést, mert nem tudjuk, hogy megvannak-e ehhez a törvényes feltételek. Kötelezhet minket a munkáltató az ujjlenyomatolvasó használatára?
Közalkalmazottként dolgozom immáron 25 éve egy óvodában pedagógusként. Az iránt érdeklődöm, hogy mik a jubileumi jutalom kifizetésének feltételei. Feltétel-e e kifizetés szempontjából a folyamatos közalkalmazotti jogviszony? Mikor jár először a jubileumi jutalom, illetve hány évet kell közalkalmazotti jogviszonyban állni ahhoz, hogy valaki jogosulttá váljon jutalomra?
Egy olvasónk írta: Közalkalmazottként dolgozom egy önkormányzati intézményben, ahol a felettesem rendszeresen minősíthetetlen hangnemben beszél velem, megaláz a kollegák előtt. Nem szeretnék ilyen körülménye között ezen a munkahelyen dolgozni. Élhetek-e ilyenkor a rendkívüli lemondás jogával? Ha igen, akkor mi a teendőm? Kell-e indokolnom a lemondásom és ha igen, akkor hogyan? Kivel és milyen módon kell közölöm? Mit kell a munkáltatónak ilyenkor kifizetnie részemre?
A munkaügyi perek jelentős része a munkaviszony jogellenes megszüntetése miatt indul, de ne gondoljuk, hogy ebben csak a munkáltatók ludasak. Számos esetben a munkavállalók is megszegik az irányadó szabályokat, az más kérdés, hogy ezt tudatosan teszik-e vagy csupán azért, mert fogalmuk sincs, hogy egy munkaviszonyt miként lehet jogszerűen megszüntetni. Jelen írásomban bemutatom, hogy melyek azok a tipikus esetek, amikor megvalósul a munkaviszony jogellenes megszüntetése a munkavállaló részéről, melyek azok a jogszabályi feltételek, amelyeket munkavállalóként teljesíteni kell ahhoz, hogy szabályosan szabadulhasson a munkáltatójától, és milyen szankciókkal számolhat az, aki fittyet hány a jogszabályi előírásokra és a munkaviszonyát nem az előírtak szerint szünteti meg.
A Kormány 2020. április 21. napján hirdette ki a 140/2020. (IV.21.) és a 141/2020. (IV.21.) Korm. rendeleteket. Szabályozásra került a veszélyhelyzetből eredően fizetés nélküli szabadságon lévő munkavállalók egészségügyi szolgáltatásra való jogosultsága, valamint módosították a korábban kihirdetett 103/2020. (IV.20.) és 105/2020. (IV.20.) Korm. rendeletek, melyek a kutató-fejlesztő tevékenységet végző munkavállalók veszélyhelyzet idején megvalósuló foglalkoztatásával, valamint a csökkentett munkaidős foglalkoztatással kapcsolatos rendelkezéseket tartalmaznak.
Nem minden munkavállaló tölti ki a gyermek hároméves koráig a gyermek gondozása céljából igénybe vehető fizetés nélküli szabadságot. Akik visszatérnek aktív állományba, kérhetik a munkáltatójuktól az általános teljes napi munkaidő felének megfelelő tartamú részmunkaidőben történő foglalkoztatásukat, és ennek megfelelően ajánlatot tehetnek a munkaszerződésük módosítására, melyet a munkáltató köteles elfogadni.
Munkavállalóként nap mint nap belekerülhetünk a munkahelyünkön olyan helyzetbe, amikor érdemes egy munkajogásztól, munkajogi ügyvédtől tanácsot kérni. Zaklatják vagy ellehetetlenítik a munkahelyén? A munkáltató nem megfelelően értékelte a teljesítményét és emiatt elmaradt a prémium kifizetése? Megszakítaná a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadságát és visszatérne aktív állományba, de a munkáltatója nem akarja visszavenni? A munkáltatója új munkakört ajánl fel, de nem tudja, hogy elutasíthatja-e az ajánlatot? Kapott egy munkáltatói felmondást és nem ért egyet az indokolásával?
Milyen jogvédelmi célt szolgálnak az ideiglenes intézkedések, mikor terjeszthető elő az ideiglenes intézkedések iránti kérelem és milyen eseteken rendelheti a bíróság? Dr. Bóta Zsuzsanna, a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság titkára ismerteti az ideiglenes intézkedés célját és az elrendelésének törvényi feltételeit.
