1. 1
  2. 2
  3. 3
  4. ...
  5. 36
Munka-Adó

Távmunka: kell-e arányosítani az adómentes költségtérítést a munkavállaló keresőképtelensége és szabadsága esetén?

Posted on by

Cégünknél alkalmazunk olyan munkavállalókat, akik 100% távmunkában dolgoznak. Az SZJA szabályaival összhangban adómentes költségtérítést fizetünk nekik, melynek maximális mértéke 2022-ben minden hónapban 20.000,- Ft. Ahhoz, hogy a törvényi maximumot adhassuk, elegendő abból kiindulni, hogy a munkaszerződésben foglalt megállapodásunk alapján a munkavállaló a hónap minden munkanapját távmunkában tölti, vagy vizsgálnunk kell minden hónapban, hogy a munkavállaló ténylegesen hány napot dolgozott távmunkában, illetve hány napot nem, mert pl. betegállományban vagy akár szabadságon volt?   …

Munka-Adó

Részleges távmunkavégzés esetén kell-e arányosítani az adómentes költségtérítést?

Posted on by

Olvasói kérdés: A távmunkában dolgozó munkavállalóinknak minden hónapban költségtérítés címen adómentes hozzájárulást fizetünk. A személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint az adómentes juttatás legfeljebb a mindenkori minimálbér összegének 10 százaléka lehet. Ha a munkavállalóink csak részben dolgoznak távmunkában, részben pedig a munkáltató székhelyén, akkor kell-e arányosítani a költségtérítés összegét vagy kifizethetjük a törvényi maximumot, mely 2022-ben havi 20.000,- forint? …

Cikkek & interjúk

Nagyító alatt a Munka Törvénykönyve tervezett módosítása

Posted on by

Napok óta egyre több és hangosabb kritika éri a Munka Törvénykönyve várhatóan 2023. január 1-jén hatályba lépő módosításait. Különösen szakszervezeti oldalról érkeznek vészjósló elemzések, melyek szerint a jogalkotó nem megfelelően emeli át a Munka Törvénykönyvébe az átlátható és kiszámítható munkafeltételekről szóló 2019/1152 EU irányelvben, valamint a munka és a magánélet közötti egyensúlyról szóló 2019/1158 EU irányelvben előirányzott újításokat. …

Ahogyan a bíró látja

Munkaviszonyból eredő követelés érvényesítése fizetési meghagyásos eljárásban

Opció vagy az igényérvényesítés kötelező útja a 3 millió forint alatti követeléseknél?

Posted on by

Korábban már olvashattuk Dr. Bóta Zsuzsanna munkaügyi bíró írását a munkaviszonyból eredő igény érvényesítéséről fizetési felszólítás útján. Átfogó képet kaptunk arról, hogy a munkavállalóval szembeni fizetési felszólítás milyen feltételekkel bocsátható ki, hogyan hajtható be a követelés a munkavállalóval szemben, illetve miként védekezhet a munkavállaló a fizetési felszólítás ellen. Újfent felkértük a bírónőt, hogy az igényérvényesítés egyéb lehetőségét, a fizetési meghagyásos eljárást, annak feltételeit, valamint a fizetési meghagyással kapcsolatos eltérő jogértelmezési kérdéseket mutassa be olvasóink számára.

…

Cikkek & interjúk

Munkajogi gondolatok a menstruációs szabadságról

Posted on by

Bizonyára már többen találkoztak a sajtóban, médiában olyan hírekkel, hogy bizonyos országokban ún. menstruációs szabadságot vezettek be az ezen periódusban fájdalommal küzdő nők segítése és tehermentesítése céljából. Jelen írásomban tisztázom, hogy mi az alapja a szabadság e formájának, milyen célt szolgál és vajon milyen aggályok foglalkoztatják az ellenzőket. …

Gyakori kérdések

Az éjszakai pótlékra való jogosultság és annak mértéke

Jár-e éjszakai pótlék az 5:00 és 6:00 óra közötti munkavégzésért?

Posted on by

Reggel 5:00 órakor kezdődik a munkaidőnk és az ebédszünetet is figyelembe véve 13:30-kor végzünk a munkánkkal. A munkáltató a reggel 5:00 órakor kezdődő munkaidő ellenére nem fizeti meg részünkre az éjszakai pótlékot azzal érvelve, hogy az éjszakai pótlék csak annak a munkavállalónak jár, aki a 22:00 óra és reggel 6:00 óra közötti időszakban legalább egy órát meghaladóan végez munkát. Kollégáimmal tisztán szeretnénk látni, hogy az éjszakai pótlékra ki és milyen esetben jogosult, illetve mennyi a pótlék mértéke. …

  1. 1
  2. 2
  3. 3
  4. ...
  5. 36