Gyakori kérdések

Amikor a közalkalmazotti kinevezés nem rendelkezik a próbaidőről

A Kjt. szerint a próbaidő kikötése kötelező

Közalkalmazottként helyezkedtem el, azonban a kinevezésem nem tartalmaz próbaidőre vonatkozó rendelkezést. Ezen azért lepődtem meg, mert az állásinterjún a munkáltatóm még tájékoztatott is arról, hogy az első három hónap próbaidőnek minősül, mely idő alatt bármelyik fél indokolás nélkül megszüntetheti a közalkalmazotti jogviszonyt. A kérdésem ebből kifolyólag az, hogy amennyiben a kinevezés a próbaidőre vonatkozó rendelkezést nem tartalmaz, akkor ez azt jelenti, hogy próbaidő nem alkalmazható, vagy ennek ellenére is próbaidőnek számít a jogviszonyom első három hónapja?

Gyakori kérdések

A műszakpótlékra való jogosultság feltételei

Milyen esetekben jár a munkavállalónak műszakpótlék?

A munkáltatónk három műszakos munkarendet vezetett be néhány hónappal ezelőtt. Vannak olyan kollegák, akiknek változó a műszakbeosztásuk, és vannak olyanok is, akik például csak a délutáni műszakban dolgoznak. A munkáltató nem minden műszakban dolgozó munkavállalónak fizet műszakpótlékot. Ezt azzal magyarázták, hogy a több műszakos munkarend ellenére nem minden munkavállaló esetében állnak fenn a műszakpótlékra vonatkozó törvényi feltételek. Milyen esetekben jár a műszakban dolgozó munkavállalónak műszakpótlék?

Ahogyan a bíró látja

A mediáció mint alternatív vitarendezés

A bírósági közvetítés lehetőségei a munkajogban

A mediáció, vagy más néven közvetítés egy konfliktuskezelési módszer, melynek folyamán egy pártatlan, semleges fél segíti a feleket abban, hogy egymással megállapodásra jussanak. A mediáció egy peren kívüli, permegelőző, perbefejezést elősegítő eljárás, amely azokban az esetekben alkalmazható hatékonyan, amikor a feleket a jövőben is összeköti valami, ami miatt együtt kell működniük. Általában a felek tartós személyes, hosszú távú kapcsolataiban keletkezett konfliktusok megoldására nyújthat a mediáció segítséget.

Munka-Adó

Adókedvezmények, járulékfizetési alsó és felső határok

A minimálbér emeléssel kapcsolatos főbb közvetlen és közvetett hatások

Azt már megszokhattuk, hogy a minimálbér és a garantált bérminimum összege évről évre emelkedik. A 2021-es minimálbér elfogadásának folyamata azonban a korábbi évektől eltérően folyt: egyrészt – bár a KSH adatai alapján a bérdinamika 2020-ban sem csökkent – a koronavírus gazdasági hatásaira (is) tekintettel egy óvatosabb emelés született: a minimálbér 4 százalékkal, a garantált bérminimum pedig 3,8 százalékkal növekszik. Másrészt, a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról szóló 20/2021. (I. 28.) Kormányrendelet (továbbiakban: Kormányrendelet) 2021. január 28-án került kihirdetésre, és az csak 2021. február 1-jével lép hatályba és az először márciusban, a februári bér kifizetésekor lesz érezhető.

Gyakori kérdések

Az éjszakai pótlékra való jogosultság és annak mértéke

Jár-e éjszakai pótlék az 5:00 és 6:00 óra közötti munkavégzésért?

Reggel 5:00 órakor kezdődik a munkaidőnk és az ebédszünetet is figyelembe véve 13:30-kor végzünk a munkánkkal. A munkáltató a reggel 5:00 órakor kezdődő munkaidő ellenére nem fizeti meg részünkre az éjszakai pótlékot azzal érvelve, hogy az éjszakai pótlék csak annak a munkavállalónak jár, aki a 22:00 óra és reggel 6:00 óra közötti időszakban legalább egy órát meghaladóan végez munkát. Kollégáimmal tisztán szeretnénk látni, hogy az éjszakai pótlékra ki és milyen esetben jogosult, illetve mennyi a pótlék mértéke.