Gyakori kérdések

Sérteget és aláz a főnököm. Közalkalmazottként élhetek a rendkívüli lemondás jogával?

Egy olvasónk írta: Közalkalmazottként dolgozom egy önkormányzati intézményben, ahol a felettesem rendszeresen minősíthetetlen hangnemben beszél velem, megaláz a kollegák előtt. Nem szeretnék ilyen körülménye között ezen a munkahelyen dolgozni. Élhetek-e ilyenkor a rendkívüli lemondás jogával? Ha igen, akkor mi a teendőm? Kell-e indokolnom a lemondásom és ha igen, akkor hogyan? Kivel és milyen módon kell közölöm? Mit kell a munkáltatónak ilyenkor kifizetnie részemre?

Cikkek & interjúk

A munkaviszony jogellenes megszüntetése a munkavállaló által – 1. rész

A munkaügyi perek jelentős része a munkaviszony jogellenes megszüntetése miatt indul, de ne gondoljuk, hogy ebben csak a munkáltatók ludasak. Számos esetben a munkavállalók is megszegik az irányadó szabályokat, az más kérdés, hogy ezt tudatosan teszik-e vagy csupán azért, mert fogalmuk sincs, hogy egy munkaviszonyt miként lehet jogszerűen megszüntetni. Jelen írásomban bemutatom, hogy melyek azok a tipikus esetek, amikor megvalósul a munkaviszony jogellenes megszüntetése a munkavállaló részéről, melyek azok a jogszabályi feltételek, amelyeket munkavállalóként teljesíteni kell ahhoz, hogy szabályosan szabadulhasson a munkáltatójától, és milyen szankciókkal számolhat az, aki fittyet hány a jogszabályi előírásokra és a munkaviszonyát nem az előírtak szerint szünteti meg.

Gyakori kérdések

Nem kaptam gondolkodási időt. Megtámadhatom a közös megegyezést?

A napokban behívatott a HR vezetőnk az irodájába, ahol rajta kívül jelen volt még a HR két másik munkatársa is. Nem közölték velem előre, hogy miről szeretnének velem beszélni, ezért meglepődtem, amikor azzal fogadtak, hogy a cég nem tud továbbfoglalkoztatni és 11 év után kénytelenek elküldeni. Elém tettek egy közös megegyezést és azt mondták, hogy ha nem írom alá, akkor felmondanak. Megkérdeztem a HR vezetőtől, hogy esetleg haza vihetem-e a közös megegyezést és gondolkodhatok-e holnapig, de erre nem adtak lehetőséget. Végül aláírtam a közös megegyezést és elhagytam az irodát. Utólag nem vagyok már abban biztos, hogy jól döntöttem, ezért az a kérdésem, hogy a közös megegyezést megtámadhatom pl. arra hivatkozva, hogy nem kaptam gondolkodási időt?

Munkajog ínyenceknek

Hogyan ellenőrizzük a munkavállalóinkat home office-ban?

Az elmúlt hetekben sok munkáltatónál megszokott jelenséggé váltak az üres irodák és menzák, a Resident Evil című film hangulatát felidéző elhagyatott gyártócsarnokok. A koronavírus járvány számos munkáltatót arra kényszerített, hogy munkavállalóit távol tartsa a székhelyétől, telephelyétől és otthoni munkavégzés keretében, vagyis, ahogyan a német mondaná angolul, home office-ban foglalkoztassa. Bár újabb felmérések szerint akár sikeres trend is lehet az otthoni munkavégzés, ennek ellenére nem kevés foglalkoztató viseli nehezen, hogy nincs szem előtt az alkalmazottja és nehezen ellenőrizhető a napi munka termelékenysége és hatékonysága. A home office-ban munkát végzők ellenőrzéséről és az ezzel kapcsolatos jogi aggályokról, illetve megoldási lehetőségekről kérdeztük Dr. Bartal Iván ügyvédet, az Oppenheim Ügyvédi Iroda partnerét és adatvédelmi szakértőjét.

Munka-Adó

Enyhítés a lekötött (fejlesztési) tartalék képzésre vonatkozó szabályozásban

A 2020. május 1. napján hatályba lépett új, a koronavírus világjárvány gazdasági hatásainak mérséklése érdekében hozott kormányrendelet [171/2020. (IV. 30.)] enyhítést tartalmaz a fejlesztésitartalék-képzés vonatkozásában. Az új rendelet átmeneti szabályként megváltoztatja a lekötött tartatalék képzés korlátjára vonatkozó rendelkezéseket és eltörli az eddigi, legfeljebb az adóévi adózás előtti nyereség 50%-ára vonatkozó korlátozást. Az átmeneti szabály szerint a társasági adóalany adózás előtti eredményét csökkenti az eredménytartaléknak az adóévben lekötött tartalékba átvezetett és az adóév utolsó napján lekötött tartalékként kimutatott összege, de legfeljebb az adózás előtti nyereség összege és legfeljebb adóévenként 10 milliárd forint.