A munkaviszony létesítésekor milyen formában kell a feleknek megállapodniuk, melyek azok a kérdések, amelyekről kötelező, és melyek azok, amelyekről érdemes a munkaszerződésben megállapodni?
…
Az azonnali hatályú felmondásról szóló sorozatunk 2. részében Balogh Esperes Ákos és Goda Mark munkajogász a munkaviszony azonnali hatállyal való megszüntetéséről beszélgetnek, melynek alapja a munkavállaló súlyos kötelezettségszegése, illetve olyan magatartása, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi.
Nap mint nap előállhat olyan helyzet a munkahelyünkön, amikor jól jöhet a munkajogi iránymutatás, egy jó tanács. Zaklatják vagy ellehetetlenítik a munkahelyén? A munkáltató nem megfelelően értékelte a teljesítményét és emiatt nem fizet prémiumot? Megszakítaná a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadságát és visszatérne aktív állományba, de a munkáltatója nem akarja visszavenni?
Időközönként előfordul, hogy valamely munkavállaló orvosi vizsgálatra hivatkozva nem jelenik meg dolgozni, vagy emiatt korábban fejezi be a munkát és elhagyja a munkahelyét. Milyen orvosi vizsgálatokra kell a munkavállalót elengedni? Mit tehetünk munkáltatóként, ha a munkavállaló a távollétéről előzetesen nem egyeztet velünk?
A gyermek gondozása céljából kiadott fizetés nélküli szabadságot nem kötelező a gyermek harmadik életévének betöltéséig igénybe venni, azt a munkavállaló megszakíthatja. Jó tudni, hogy ilyenkor mennyivel korábban, kinek és milyen formában célszerű jelezni a visszatérési szándékot, a munkavállaló kérheti-e a részmunkaidőben való foglalkoztatását, jár-e béremelés, illetve a felgyülemlett szabadságot a fizetésemelés előtti bérrel vagy az emelt bérrel kell elszámolni.
Szakmai pályafutásod alatt talán voltál már abban a szituációban, amikor behívnak a főnök irodájába vagy egy tárgyalóba, elmondják, hogy nem szeretnének a jövőben veled együttdolgozni és eléd tolnak egy közös megegyezést, miközben a felmondás átadásra készen még ott hever a HR-es kollega előtt az asztalon. Hiába adnak fél óra gondolkodási időt, a közös megegyezést nem viheted haza, a pároddal nem tudod megbeszélni, az ügyvéded éppen tárgyal és nem elérhető.
Mintegy öt éve, 2016-ban lépett hatályba az a törvénymódosítás, amely a korábbinál szigorúbb feltételeket írt elő a munkavédelmi képviselő(k) megválasztására: 50 fő helyett 20 fős munkavállalói létszámnál húzta meg azt a határt, amely esetében már kötelező munkavédelmi képviselőt választani. (Ld.: munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény, a továbbiakban Mvt.).
Korábban már olvashattuk Dr. Bóta Zsuzsanna munkaügyi bíró írását a munkaviszonyból eredő igény érvényesítéséről fizetési felszólítás útján. Átfogó képet kaptunk arról, hogy a munkavállalóval szembeni fizetési felszólítás milyen feltételekkel bocsátható ki, hogyan hajtható be a követelés a munkavállalóval szemben, illetve miként védekezhet a munkavállaló a fizetési felszólítás ellen.
2023. december 1. napjától ismét emelkedik a minimálbér és a garantált bérminimum. Az erre vonatkozó rendelkezéseket a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról szóló 508/2023. (XI. 20.) Korm. rendelet határozza meg.
Nem minden munkavállaló tölti ki a gyermek hároméves koráig a gyermek gondozása céljából igénybe vehető fizetés nélküli szabadságot. Akik visszatérnek aktív állományba, kérhetik a munkáltatójuktól az általános teljes napi munkaidő felének megfelelő tartamú részmunkaidőben történő foglalkoztatásukat, és ennek megfelelően ajánlatot tehetnek a munkaszerződésük módosítására, melyet a munkáltató köteles elfogadni.
Nem kell feltétlenül készpénznek venni, amikor a főnök a beosztottainak azt hangoztatja, hogy „bárkit ki lehet rúgni és bármikor találnak legalább 10 másik jelentkezőt a helyére”. De vajon milyen garanciákat nyújt az új Munka Törvénykönyve a munkavállalók számára és milyen mozgástere van a munkáltatóknak valójában?
