A köznevelési intézményeknek hosszabb idejük van azonnali hatállyal megszüntetni az alkalmazottak jogviszonyát

A polgári engedetlenséget akár hetekkel vagy hónapokkal később is szankcionálhatja a munkáltató

Idén január 13. napján hatályba lépett a 4/2023 (I.12.) számú kormányrendelet, mellyel a Kormány lényegében meghosszabbította a köznevelési intézmények számára a rendkívüli felmentés, illetve az azonnali hatályú felmondás közlésére nyitva álló szubjektív határidőt. Mit jelent ez a köznevelési intézményekben foglalkoztatott közalkalmazottak és munkavállalók számára? A kormányrendeletben foglalt határidő megtartása ellenére jelenthet-e munkajogi kockázatot az akár hetekkel vagy hónapokkal később közölt rendkívüli felmentés vagy azonnali hatályú felmondás?

Mit mond a törvény, melyhez képest eltéréseket tartalmaz a kormányrendelet?

A közalkalmazottak jogállásról szóló 1992. évi XXXIII. törvény („Kjt.”) 33/A. § (3) bekezdése, valamint a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény („Mt.”) 78. § (2) bekezdése alapján ha valamelyik fél, tehát a munkáltató vagy a vele jogviszonyban álló közalkalmazott, illetve munkavállaló a jogviszonyából származó lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, vagy egyébként olyan magatartást tanúsít, amely a közalkalmazotti jogviszony, illetve munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi, úgy a másik fél a rendkívüli felmentés, illetve az azonnali hatályú felmondás jogát az ennek alapjául szolgáló okról való tudomásszerzéstől számított 15 napon, legfeljebb azonban az ok bekövetkeztétől számított egy éven belül gyakorolhatja.

Az egyszerűség kedvéért jelen írásomban munkavállaló alatt a közalkalmazottakat, azonnali hatályú felmondás alatt pedig a rendkívüli felmentést is érteni kell.

A törvényi rendelkezésektől miben tér el a kormányrendelet?  

A Kjt. és az Mt. idézett rendelkezéseitől eltérően a Kormány a köznevelési intézményeknek 2023. január 13. napjától a hatályba lépett 4/2023 (I.12.) számú kormányrendelet útján nagyobb mozgásteret biztosít azzal, hogy az azonnali hatályú felmondás jogára nyitva álló szubjektív határidőt meghosszabbította. Ez konkrétan azt jelenti, hogy a köznevelési intézmények a munkavállalókkal szembeni azonnali hatályú felmondás jogát nem csupán a Kjt. és az Mt. által meghatározott 15 napos szubjektív határidőn belül gyakorolhatják a tudomásszerzéstől számítva, hanem az ennek alapjául szolgáló okról való tudomásszerzésétől az adott tanév augusztus 1. napjáig (a továbbiakban: „zárónap”), a zárónap és a tanév befejezése közötti tudomásszerzés esetén pedig a következő tanév augusztus 1. napjáig.

Példa: Ha a köznevelési intézmény munkavállalója 2023. január 19. napján súlyos kötelezettségszegést követ el és a munkáltató erről akár még aznap tudomást szerez, akkor a munkáltató az azonnali hatályú felmondás jogát – jóval a törvény szerinti 15 napos határidőn túl – akár a tanév zárónapjáig, azaz 2023. augusztus 1. napjáig gyakorolhatja. Ha viszont a munkáltató a kötelezettségszegésről a tanév befejezése és a zárónap között szerez tudomást, úgy a rendkívüli felmentés, illetve az azonnali hatályú felmondás jogával akár a következő tanév zárónapjáig, azaz 2024. augusztus 1-jéig élhet.

Mi állhat a szabályozás hátterében?

Az elmúlt hónapokban számos köznevelési intézmény a polgári engedetlenséget megvalósító munkavállalóival szemben nem titkoltan csupán azért nem élt az azonnali hatályú felmondás jogával, mert a szembe ötlő pedagógushiányból fakadóan képtelenek lettek volna gyorsan, megfelelő tapasztalattal rendelkező munkaerővel pótolni az azonnali hatállyal elbocsátott tanárokat. A zökkenőmentes tanítás biztosítása és a tanárhiány elkerülése érdekében egyes köznevelési intézmények inkább eltűrték a polgári engedetlenséget. Legalábbis eddig.

A kormányrendelet célja vélhetően a Gordiuszi csomó átvágása, melynek következtében a tanítástól távol maradó és ezzel a munkájukat gyakorlatilag szándékosan megtagadó munkavállalókat a köznevelési intézmény innentől kezdve akár egy későbbi időpontban is sújthatja a legsúlyosabb munkajogi szankcióval, azaz a jogviszony azonnali hatállyal történő megszüntetésével anélkül, hogy a gördülékeny tanítás mente a tanév végéig veszélybe kerülne.

A jogviszony azonnali hatállyal történő megszüntetése kapcsán azonban óhatatlanul felmerül a kérdés, hogy az azonnali hatályú felmondás közlésére nyitva álló szubjektív határidő kormányrendelet szerinti meghosszabbítása valóban kiutat jelenthet az érintett köznevelési intézményeknek. Meglátásom szerint erre a kérdésre akkor találhatjuk meg a helyes választ, ha megnézzük, hogy a jogviszony azonnali hatályú megszüntetésével szemben milyen egyéb feltételeket szab a Kjt. és az Mt., valamint tekintsünk be az ítélkezési gyakorlatba és nézzük meg, hogy a munkaügyi vitákban ítélkező bíróságok milyen elvárásokat támasztanak a jogviszonyt azonnali hatállyal megszüntető munkáltatókkal szemben.

A Kjt. és az Mt. irányadó rendelkezései szerint az azonnali hatályú felmondás közléséhez nem elegendő a jogszabályban előírt közlési határidőt betartani. További feltétele az azonnali hatályú felmondásnak, hogy a munkavállalónak a jogviszonyából származó lényeges kötelezettségét kell szándékosan vagy súlyos gondatlansággal megszegnie jelentős mértékben vagy egyébként olyan magatartást kell tanúsítania, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi.

A bíróságok ítélkezési gyakorlata rámutat arra is, hogy az azonnali hatályú felmondásnak, mint a munkajog legsúlyosabb szankciós eszközének akkor van létjogosultsága, ha a kötelezettségszegés súlyára tekintettel a munkaviszony fenntartása a munkáltató részéről nem lehetséges, illetve nem is elvárható. A munkáltatónak ebből kifolyólag mielőbb mérlegelnie kell, hogy a munkaviszony részéről fenntartható-e vagy sem. A joggal való visszaélés tilalmából eredően a munkáltatóval szemben elvárás az is, hogy ne „lebegtesse” a munkavállaló felett hosszú időn keresztül az azonnali hatályú felmondás jogát ezzel bizonytalanságban tartva a munkavállalót, valamint ne használja zsarolási lehetőségnek a majdani jogkövetkezmény kilátásba helyezését.  

A Kjt. és az Mt. feltételrendszere jól tükrözi, hogy ahhoz, hogy a polgári engedetlenséget megvalósító tanárral közölt azonnali hatályú felmondás jogszerű lehessen, nem elegendő azt a kormányrendelet szerinti határidőben közölni, hanem minden egyéb feltételnek meg kell felelnie. Hiába közli a köznevelési intézmény a kormányrendelet szerinti határidőben az azonnali hatályú felmondást, hiába adott a szándékosság és a kötelezettségszegés jelentős mértéke, ha adott esetben megkérdőjelezhető a kötelezettségszegés lényeges volta, a kötelezettségszegés súlyossága. Utóbbi pedig erősen megkérdőjelezhető abban az esetben, ha a köznevelési intézmény a kötelezettségszegésről való tudomásszerzést követően a munkavállaló jogviszonyát nem szünteti meg belátható időn, azaz a Kjt. és az Mt. szerinti 15 napos határidőn belül, hanem azt még hetekig vagy akár hónapokon át fenntarthatónak ítéli meg. Ha viszont továbbra is fenntartható a jogviszony a köznevelési intézmény részéről, úgy a munkaügyi jogvitában eljáró bíróságok is arra az álláspontra kerekedhetnek, hogy a polgári engedetlenség útján megvalósuló kötelezettségszegés nem is lehetett lényeges, vagyis olyan súlyú, hogy az a jogviszony azonnali hatállyal való megszüntetését indokolná.

Mérlegelve ennek kockázatát úgy ítélem meg, hogy a kormányrendelet által kínált lehetőség ellenére nem célszerű a szándékosan szabályt szegő, polgári engedetlenséget gyakorló munkavállalóval hetekkel vagy akár hónapokkal később közölni egy azonnali hatályú felmondást. Minél több idő telik el a kötelezettségszegésről való tudomásszerzéstől, minél hosszabb ideig tartja fenn a jogviszonyt a köznevelési intézmény, annál nagyobb a kockázata annak, hogy egy esetleges munkaügyi peres vitában az eljáró bíróságok egyre kevésbé látják lényegesnek a munkavállaló kötelezettségszegését.

Dr. Csondor Cecília
Ügyvéd
GODA LEGAL

 

***
A szerzői jog jogosultja fenntart minden másolással, terjesztéssel, többszörözéssel kapcsolatos jogot. Tilos a cikkek, egyéb tartalmak teljes vagy rövidített formában történő másolása, nyilvánossághoz közvetítése, újraközlése. Tilos továbbá a honlap tartalmát adatbázisba lementeni. A honlapon található tartalom bármely eleme csak a szerzői jog jogosultjának előzetes engedélyével használható fel.

Photo: Bychykhin Olexandr / Shutterstock