Mintegy öt éve, 2016-ban lépett hatályba az a törvénymódosítás, amely a korábbinál szigorúbb feltételeket írt elő a munkavédelmi képviselő(k) megválasztására: 50 fő helyett 20 fős munkavállalói létszámnál húzta meg azt a határt, amely esetében már kötelező munkavédelmi képviselőt választani. (Ld.: munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény, a továbbiakban Mvt.).
A módosítás – noha érdemben nem változtatott a szabályokon – sok cég életébe hozott változást, hiszen kiszélesítette azon munkáltatók körét, amelyeknek meg kellett ismerkedniük az érdekképviseleti tevékenység ezen formájával. Olyan munkáltatóknak is szembe kellett tehát nézniük a választás lebonyolításával, a munkajogi védettség szabályaival és egyéb részletszabályokkal, amelyeknél – szakszervezet vagy üzemi tanács hiányában – nem volt kialakult gyakorlata a munkaügyi kapcsolatok vitelének.
A gyakorlatban sok érdekes – és gyakran komoly értelmezési nehézségeket felvető – kérdés merül fel a munkavédelmi képviselő működése kapcsán. Az ugyanis csak az első fontos lépés, hogy a képviselőválasztást megszervezi a munkáltató, ez azonban mindössze a kezdetét jelenti a további együttműködésnek: a munkavédelmi képviselőt megillető jogokat biztosítani kell, többek között rendszeres kapcsolattartás, kölcsönös tájékoztatás útján.
A munkavédelmi képviselőt – éppen a fent is említett jogok gyakorlása érdekében – felmondási védelem illeti meg, hasonlóan a védett szakszervezeti tisztségviselő vagy az üzemi tanács elnökének munkajogi védettségéhez. Mivel azonban az Mvt. ezt a kérdést mindössze egy utaló szabállyal rendezi (amely a Munka Törvénykönyve szabályára mutat), így – részletes szabályozás hiányában – a mindennapok során sok bizonytalanság övezi ezt a kérdést.
A munkavédelmi képviselő védettsége kapcsán sok esetben szembesülünk olyan kérdéssel, amelynek megválaszolásában kevéssé támaszkodhatunk a törvényre. Cikksorozatunkban ezekből az esetekből mutatunk be néhány érdekes kérdést.
Megilleti-e a felmondási védelem a munkavédelmi képviselőt, ha nem szabályosan került megválasztásra?
Kérdés: „A munkavédelmi képviselőt annak idején kinevezéssel jelölte ki a cég korábbi vezetése, vagyis a tisztséget nem választás útján nyerte el. Kérdéseink: Érvényes a munkavédelmi képviselő kinevezése? Ha igen, ez a kinevezés visszavonható? Lehet a „megbízatás” lejárta előtt munkavédelmi képviselő-választást tartani? Megilleti-e munkajogi védelem a képviselőt annak ellenére, hogy annak idején szabálytalanul lett kinevezve? Ha igen, meddig?”
Válasz: Elöljáróban fontos rögzíteni, hogy a munkáltatónál a munkavédelmi képviselő nem választás útján, a törvényben meghatározott eljárásrend szerint került kinevezésre.
- A szabálytalan kinevezés jelentősége: A képviselő szabálytalan – megfelelő eljárási rend mellőzésével történt – kinevezésével kapcsolatban fontos belátni, hogy abban a munkáltató felelőssége is felmerül. Annak ellenére, hogy a kinevezés a korábbi ügyvezetés irányítása mellett történt, jogi értelemben a munkáltató felelőssége folytonos. Ez azt jelenti, hogy a menedzsmentben bekövetkezett esetleges változást követően is azonos tartalommal fennmaradnak a jogi viszonyok, még azok esetleges szabálytalansága ellenére is. Ez nem jelenti azt, hogy a szabálytalan vagy rendezetlen viszonyok ne kívánnának megfelelő rendezést, ám azokat jogfolytonosnak kell tekinteni, és a meglévő helyzethez igazodóan kezelni.
- A képviselő tisztségének érvényessége, a tisztség visszavonhatósága, valamint a szabályos választások lebonyolításának lehetősége: A tisztség jogi értelemben érvénytelen, hiszen azt nem az arra meghatározott eljárási garanciák mellett folytatták le. A munkavédelmi képviselő, hasonlóan egyéb érdekképviseleti szervekhez és tisztségekhez, a munkavállalói érdekek képviseletére jön létre. E tisztségek kijelölésének alapja a munkavállalók közösségének többségi támogatottsága, a tisztségviselőbe vetett szakmai és emberi bizalom. Ezt biztosítják a szabályos választások, amelyek során felruházzák a leendő képviselőt azzal a jogkörrel, hogy a teljes közösség érdekében eljárjon.
Társaságuknál a képviselő kinevezése nem a fentiek szerint történt, ezért mindazon lényeges elemek hiányoznak, amelyek a tisztség betöltésére feljogosítotték volna a képviselőt.
Két lényeges tényezőt azonban figyelembe kell venni a tisztség értelmezése során:
- a munkavédelmi képviselő kinevezésének szabálytalansága a munkáltató mulasztásának tudható be, hiszen a jogszabály alapján a választás lehetővé tétele, és a lebonyolítás elősegítése részben a munkáltató feladata;
- a képviselő a tisztségét a valóságban ténylegesen betöltötte, amely szempontnak a védelem és a visszahívhatóság szempontjából van jelentősége.
A munkavédelmi képviselőt tisztségéből egyoldalúan visszahívni nem lehet. Ebből következik, hogy a szerint a munkáltatónak szabályosan lebonyolított választás útján kell az új képviselő(ke)t megválasztania. A szabályosan megválasztott munkavédelmi képviselő(k) megválasztásával a helyzet rendezhető:
- amennyiben a korábbi képviselő (is) szabályosan elnyeri a tisztséget, úgy az a státuszát – immár tényleges munkavállalói támogatás – mellett legitimmé teszi;
- amennyiben a korábbi képviselő az új választáson nem nyeri el a tisztséget, úgy természetesen a munkavédelmi képviselői státusza, az új képviselők megbízatásával egyidejűleg megszűnik; erről egyszerű tájékoztatással értesíteni kell.
- A munkajogi védelem: A munkavédelmi képviselőt megilleti a felmondási védelem abban az esetben, ha a tevékenységét ténylegesen ellátta. Tekintettel arra, hogy a szabályos választás elmaradása a munkáltató mulasztásán alapul, így az a képviselő terhére nem eshet, arra a munkajogi védelem negligálása érdekében hivatkozni nem lehet. Ld 6. § Felróható magatartására előnyök szerzése végett senki nem hivatkozhat.
Az. Mt. 260. § és 273. § alapján a védelem a védett személyt nem csupán megbízatásának idejére, hanem annak megszűnését követő hat hónapra is megilleti, feltéve, hogy tisztségét legalább tizenkét hónapon át betöltötte. Mindezek alapján a védelem a munkavédelmi képviselőt az esetleges újabb, már szabályosan megválasztott képviselő megbízatásától (és azzal a korábbi tisztség megszűnésétől) számított további hat hónapon át megilleti.
(Először publikálva: 2021. április 28.)
Dr. Nyerges Éva
Egyetemi tanársegéd, Széchenyi István Egyetem ÁJK