A műszakpótlékra való jogosultság feltételei

Milyen esetekben jár a munkavállalónak műszakpótlék?

A munkáltatónk három műszakos munkarendet vezetett be néhány hónappal ezelőtt. Vannak olyan kollegák, akiknek változó a műszakbeosztásuk, és vannak olyanok is, akik például csak a délutáni műszakban dolgoznak. A munkáltató nem minden műszakban dolgozó munkavállalónak fizet műszakpótlékot. Ezt azzal magyarázták, hogy a több műszakos munkarend ellenére nem minden munkavállaló esetében állnak fenn a műszakpótlékra vonatkozó törvényi feltételek. Milyen esetekben jár a műszakban dolgozó munkavállalónak műszakpótlék?

A műszakpótlékra való jogosultságnak nem feltétele, hogy a munkáltató a munkavállalót több műszakos munkarendben foglalkoztassa, ugyanis a pótlékra való jogosultság nem a munkáltató tevékenységével, hanem elsődlegesen a munkavállaló munkaidő-beosztásával áll összefüggésben. A munkavállaló akkor jogosult műszakpótlékra, ha

  1. a beosztás szerinti napi munkaidő kezdete rendszeresen változik, valamint
  2. a munkavégzésre 18:00 – 6:00 óra között (műszakpótlékra jogosító időszak) kerül sor.

A beosztás szerinti napi munkaidő kezdetének változását akkor kell rendszeresnek tekinteni, ha havonta a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetének időpontja a munkanapok legalább egyharmada esetében eltér, valamint a legkorábbi és a legkésőbbi kezdési időpont között legalább négy óra eltérés van.

Ez tehát azt jelenti, hogy ha például

  1. az adott hónapban 20 munkanap van,
  2. a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetének időpontja legalább hét munkanapon eltér,
  3. ez alatt a hét munkanap alatt legalább egy alkalommal a legkorábbi és a legkésőbbi kezdési időpont között legalább négy óra eltérés van, valamint
  4. a munkavégzésre 18:00 – 6:00 óra között (műszakpótlékra jogosító időszak) kerül sor

a munkavállalónak jár a műszakpótlék.

A 2012-es Munka Törvénykönyvének hatályba lépése után jogértelmezési vita alakult ki akörül, hogy az egyharmad időn belül hány alkalommal kell a legkorábbi és a legkésőbbi kezdési időpont között legalább négy órának eltelnie. A Kúria a 11/2019. számú munkaügyi elvi határozatában [Kúria Mfv. III. 10.206/2018/4] pontot tett a jogértelmezési vita végére és kifejtette, hogy nincs jelentősége annak, hogy az adott hónapban megállapítható legkorábbi és legkésőbbi időpont egyébként hány munkanapon valósul meg, mivel az előfordulás gyakoriságára nincs követelmény a jogszabály szövegében. Amennyiben a jogalkotó csak az egyharmad időn belüli négyórás eltérést kívánta volna bérpótlékkal ellentételezni, úgy ennek megfelelően kellett volna a jogszabály szövegét alakítania. Vagyis elegendő, hogy a legkorábbi és a legkésőbbi kezdési időpont között legalább négy órás eltérés legalább egy munkanapon áll fenn.

Nem illeti meg viszont műszakpótlék a munkavállalót, ha a munkáltató bár több műszakos munkarendet alkalmaz, de a munkavállaló munkaidő-beosztása állandó (pl. csak délutáni műszakban dolgozik) vagy a munkavállaló nem a műszakpótlékra jogosító időszakban (18:00 – 6:00 óra között) végez munkát. Ha a munkavégzés tartama csak részben esik a műszakpótlékra jogosító időszakra, a munkavállaló a műszakpótlékra arányosan jogosult.

Dr. Goda Mark
Ügyvéd és munkajogi szakjogász
Goda Ügyvédi Iroda

***
A szerzői jog jogosultja fenntart minden másolással, terjesztéssel, többszörözéssel kapcsolatos jogot. Tilos a cikkek, egyéb tartalmak teljes vagy rövidített formában történő másolása, nyilvánossághoz közvetítése, újraközlése. Tilos továbbá a honlap tartalmát adatbázisba lementeni. A honlapon található tartalom bármely eleme csak a szerzői jog jogosultjának előzetes engedélyével használható fel. Tájékoztatjuk továbbá, hogy a jelen írás nem minősül jogi tanácsnak!
 
Photo: pathdoc / Shutterstock