Sorozatunk első részéből kiderül, hogy mit is jelent a valószínűsítés egy az egyenlő bánásmód megsértésével kapcsolatos perben, illetve nem a munkavállaló köteles bizonyítani az állításait, hanem a munkáltatónak kell bizonyítania, hogy nem sértette meg az egyenlő bánásmód követelményeit. A jelen részben dr. Kurucz Ákos munkaügyi bíró kiemeli, hogy milyen kiemelő szerepet játszik az okozati összefüggés az egyenlő bánásmód megsértésére való hivatkozás kapcsán.
A leglényegesebb kérdés és a legnagyobb probléma az okozati összefüggés. Az Európa Tanács kampányt hirdetett 1995-ben „Te is más vagy, te sem vagy más” címmel egy toleráns társadalom iránti igény kialakítása, a rasszizmus, az idegengyűlölet, az antiszemitizmus, a kirekesztés mindennemű megnyilvánulása elleni küzdelem céljából. Az Európa Tanács szlogenje mentén tudom a legjobban elmagyarázni az okozati összefüggés problémáját.
Mindenki rendelkezik védendő tulajdonságokkal, hiszen mindenkinek van neme, kora, világnézete (vallásos vagy ateista), stb. Mindenki tud hivatkozni védendő tulajdonságokra. Önmagában a védendő tulajdonság és a hátrány valószínűsítése – okozati összefüggés hiányában – nem alapozza meg a diszkriminációt.
A felperesnek – jelen esetben például a várandós munkavállalónak – azt kell valószínűsítenie, hogy őt a terhessége miatt, tehát a terhességével okozati összefüggésben érte hátrány. Vagyis ha a munkáltató megszünteti a várandós munkavállaló munkaviszonyát, az önmagában még nem diszkrimináció. Csak akkor sérül az egyenlő bánásmód követelménye, ha a munkavállaló terhessége miatt szünteti meg a munkáltató a munkaviszonyt.
Tehát ha nincs okozati összefüggés a terhesség és a munkaviszony megszüntetése között (amit a felperes munkavállalónak kell valószínűsíteni), akkor nem állapíthatja meg a bíróság az egyenlő bánásmód megsértését és nem alkalmazhatja annak jogkövetkezményeit sem. Jogi nonszensz lenne, ha az egyenlő bánásmód megsértésére hivatkozva pert nyerhetne valaki csupán azért, mert 1) várandós és 2) megszüntették a munkaviszonyát.
A „te is más vagy, te sem vagy más” szlogennel azt kívántam megvilágítani, hogy mindenki rendelkezik védendő tulajdonságokkal, mindenki elmondhatja, hogy hordoz ilyen tulajdonságokat, de hátrány esetén ettől még nem valósul meg a diszkrimináció.
A védendő tulajdonság és a hátrány közötti okozati összefüggés hiányában csak annyi állapítható meg, hogy egy védendő tulajdonsággal rendelkező munkavállalónak megszűnt a munkaviszonya. Ez így önmagában az egyenlő bánásmód megsértésének megállapításához nem elegendő.
Álláspontomat tükrözi a megjelent EBH. 2010. 2272. számú döntés, ami kötelező a bíróságokra. Ebben a határozatban rögzítésre került, hogy az egyenlő bánásmód követelményének megsértése miatti elmarasztaláshoz elengedhetetlen a védett tulajdonság és az állított hátrány közötti oksági kapcsolat valószínűsítése. A határozat indokolása szerint az „Ebktv. 8. § ugyanis úgy rendelkezik, hogy a törvényben tételesen felsorolt védett tulajdonság miatt kell a hátrányos megkülönböztetést elszenvedni ahhoz, hogy a hátrányokozás az Ebktv. tárgyi hatálya alá tartozzon”.
A munkáltató helyzete ennek ellenére nem könnyű, de nem is reménytelen, ahogy azt sok esetben a peres felek gondolják. Segítheti a munkáltató helyzetét, ha más – dokumentált – esetekben méltányosan (akár „csak” korrektül, akár kifejezetten pozitív diszkriminációt alkalmazva) járt el például más várandós munkavállalóval, létezik nála olyan etikai kódex vagy belső szabályzat, amely rögzíti az esélyegyenlőség deklarálását. Segíthet a munkáltatónak, ha alkalmaz másfajta védendő tulajdonsággal rendelkező munkavállalókat is, mivel ez esetleg utalhat közvetve arra, hogy más, védendő tulajdonsággal rendelkező munkavállalót is alkalmaz a munkáltató. Tehát segítheti a munkáltató védekezését, ha a bíróság azt látja, hogy a munkáltató pl. kerekesszékes, rendszeresen orvosi kezelésre járó, de legfőképpen más várandós munkavállalót is foglalkoztat.
Dr. Kurucz Ákos
Bíró, Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság
***