A 2012. július 1-jével hatályba lépő új munka törvénykönyve (Mt.) jelentősen megnyirbálta az érdekképviseletek vezetők munkajogi védelmét.
Az átmeneti szabályok ugyan némileg enyhítettek ezen a szigoron, de azóta ezeket is felülírta a jogalkotó. Dr. Kártyás Gábor, az Opus Simplex munkajogásza cikkében áttekinti, hogyan kalkulálhatnak „védett embereikkel” a munkavállalói érdekképviseleti szervek.
Mit jelent a munkajogi védelem?
A munkajogi védelem célja, hogy az érdekvédelmi munkában kulcsszerepet betöltő vezetőket a munkáltató egyoldalú döntéseivel ne tudja eltávolítani abból a közösségből, ahol munkájukat végzik. A védelem a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás (átirányítás, kiküldetés, kirendelés) és a munkáltató felmondás esetén jár. Közelebbről azt jelenti, hogy a munkáltató ezeket az intézkedéseket a védett személlyel szemben csak az érdekképviselet, vagy a munkavállalók előzetes beleegyezésével teheti meg.
Például, a szakszervezet védett tisztségviselőjének munkaviszonyát akkor szüntetheti meg felmondással, ha ehhez a szakszervezeti felettes szerv előzetesen beleegyezését adta. Az üzemi tanács elnöke esetén az üzemi tanács, a munkavédelmi képviselőnél pedig a munkavédelmi bizottság, ha ilyen nem működik, a munkavállalók közössége előzetes egyetértését kell beszerezni. A felügyelőbizottság munkavállalói küldött tagjai esetében a küldöttet delegáló üzemi tanács jogosult az egyetértés megadására.
Új törvény, kevesebb védett vezető
Az alábbi táblázatban összefoglaljuk, hogyan szűkült az érdekképviseleti vezetők munkajogi védettsége új Mt. hatályba lépésével.
|
1992. évi Munka Törvénykönyve |
A 2012. július 1-jétől hatályos új Mt. |
|
Kinek jár a védelem? |
|
|
Az üzemi tanács minden tagjának és elnökének. |
Csak az üzemi tanács elnökének. (A központi és vállalatcsoport szintű üzemi tanácsra is az üzemi tanácsok általános szabályait kell alkalmazni, ezért annak elnökét is megilleti a munkajogi védelem.) |
|
A szakszervezet minden tisztségviselőjének. |
A munkáltató minden önálló telephelyén a munkavállalók létszáma alapján a szakszervezet legfeljebb 1-5 tisztségviselője lehet védett. Ezen felül egy további tisztségviselő részesíthető védelemben (munkáltató egész szervezetére nézve, nem telephelyenként). |
|
A munkavédelmi képviselőknek (nem változott). |
|
|
A gazdasági társaság felügyelőbizottságában működő munkavállalói küldöttnek (nem változott). |
|
|
Milyen időszakra jár a védelem? |
|
|
A tisztség betöltésének idejére, és annak megszűnése után további egy évre, ha tisztségét legalább fél évig betöltötte. |
A tisztség betöltésének idejére, és annak megszűnése után további fél évre, ha tisztségét legalább egy évig betöltötte. |
|
Mi a teendő többes védettség esetén? |
|
|
Ha a munkavállaló egy személyben szakszervezeti tisztségviselő, tagja az üzemi tanácsnak, munkavállalói küldött és/vagy munkavédelmi képviselő is, a munkajogi védelem minden jogcímen megillette (minden érintett szervet megfelelően be kellett vonni az eljárásba). |
Ha az üzemi tanács elnökét, vagy a munkavállalói küldöttet szakszervezeti tisztségviselőként is megilleti munkajogi védelem, csak ez utóbbi jogcímen jár neki a védettség. Egyéb esetekben többes védettség is lehet. |
Az átmeneti szabályok is kifutottak már
A munkajogi védettség köre tehát a fentiek alapján jelentősen szűkült. Az új Mt. hatálybalépésének átmeneti szabályait meghatározó törvény azonban némileg késleltette a szigorúbb szabályok életbe lépését.
Az átmeneti törvény szerint ugyanis a 2012. július 1-jét megelőzően megválasztott üzemi tanács tagjára 2012. december 31. napjáig még kiterjedt a védettség. Hasonlóan, azok a szakszervezeti tisztségviselők, akik 2012. június 30. napján védelemben részesültek, az új törvény szerint is védettek maradtak. Az üzemi tanács tagjaival szemben, a szakszervezet tisztségviselőinél tehát a védelem továbbható hatályának nem volt időbeli korlátja. A jogalkotó azonban 2013. január 1-jével hatályon kívül helyezte az átmeneti törvény előbb idézett két szabályát [lásd 2012. évi CCXVI. törvény18. § (2) bek.].
Figyelem! Ez tehát azt jelenti, hogy 2013-tól már csak az új Mt. alapján jár a munkajogi védettség az érdekképviseletekben munkálkodóknak.
Tippek az új helyzethez
A védettséggel érintettek száma tehát jelentősen csökkent, ám a hatás közel sem olyan drámai, megfelelő tervezés és felkészülés mellett. Ehhez érdemes az alábbiakat megfontolni.
A szakszervezet maga jogosult eldönteni, hogy tisztségviselői közül kiket kíván munkajogi védettségben részesíteni. Egyrészt, nyilván olyan személyeket érdemes választani, akik más jogcímen (pl. ÜT elnökként) nem részesülnek ebben a privilégiumban. Másrészt, figyelemmel kell lenni arra, hogy a törvény szerint a védettségre jelölt tisztségviselő helyett másik tisztségviselőt csak akkor jelölhet a szakszervezet, ha a tisztségviselő munkaviszonya vagy szakszervezeti tisztsége megszűnt. A tartós távollét miatt önmagában tehát nem adható át a védettség (pl. szülési szabadság, vagy elhúzódó keresőképtelenség esetén). Így ha a védett tisztségviselő hosszabb időre kiesik a munkából, amely mellett egyébként is felmondási tilalom alatt áll, megfontolandó, hogy mandátumát is elveszítse (legalább ideiglenesen), hogy a védelem más, aktív vezetőre átruházható legyen.
A törvény úgy fogalmaz, hogy minden olyan telephelyen állítható 1-5 védett tisztségviselő, amely önállónak minősül. Önállónak minősül a munkáltató telephelye, ha vezetője az üzemi tanácsot megillető egyes részvételi jogok tekintetében jogkörrel rendelkezik. E részvételi jogok azonban igen széleskörűek, például a véleményezési jog a munkavállalók nagyobb csoportját érintő valamennyi munkáltatói intézkedésre kiterjed. Ezért kiemelten fontos tárgyalási kérdés a munkáltatóval, hogy a felek mely szervezeti egységeket tekintik önállónak, és ezáltal összesen hány védett tisztségviselő lesz a munkáltatónál. Mivel a törvény e ponton meglehetősen változatosan értelmezhető, a feleknek érdemes megegyezésüket a kollektív szerződésben rögzíteni.
A védett státuszok szétosztásában az is célravezető taktika, ha az egyes érdekképviseleti szervek ebben együttműködnek, egymást erősítik. Erre már csak azért is lehetőség van, mert az üzemi tanácsi, illetve munkavédelmi képviselői választásokon a szakszervezet is állíthat jelöltet, a felügyelőbizottság munkavállalói küldötteit pedig az üzemi tanács jelöli. E szervezeti összefonódások révén – ügyes szervezéssel – a legoptimálisabb létszámú aktív érdekképviseleti vezető részesíthető munkajogi védelemben. A tervezés során azt se felejtsük el, hogy a duplikált védelmet a törvény amúgy is kizárja a szakszervezet és az üzemi tanács, illetve a munkavállalói küldöttek között.
Végül, a munkajogi védelem szabályaitól üzemi megállapodás, vagy kollektív szerződés eltérhet. Számos olyan eset elképzelhető, ahol a törvényi szabályok alkalmazása életszerűtlen helyzetet eredményezne. Ilyenkor feltétlenül érdemes a feleknek saját megállapodásukkal rendezni a kérdést.
Néhány technikai szabály
Mivel a munkajogi védettség esetén az egyetértésének előzetesnek kell lennie, mindig a munkáltatónak kell megtennie az első lépést. A védett személlyel szemben jogszerűen csak akkor teheti meg a védelem alá eső intézkedést, ha már rendelkezik a szükséges jóváhagyással. Technikailag, a munkáltató a tervezett intézkedéséről írásban köteles tájékoztatást adni a fentiek szerint dönteni jogosult szervnek, személyeknek.
A megkeresett félnek 8 napja van válaszolni, ám a határidő elmulasztása esetén úgy kell tekinteni, hogy a tervezett intézkedéssel egyetért. A választ írásba kell foglalni, és egyet nem értés esetén indokolást is tartalmaznia kell. Ilyen indok lehet például, hogy a felmondással érintett személy nélkülözhetetlen az érdekképviseleti munkához, a szükséges leépítés más kolléga elküldésével is megoldható, a munkáltató által hivatkozott képességbeli, vagy magatartásbeli problémák nem állnak fenn, vagy nem olyan súlyosak stb.
Dr. Kártyás Gábor
Az Opus Simplex munkajogásza
***