Kollektív munkajog – körkép a változásokról

TrillerpfeifeA tavaly hatályba lépett munka törvénykönyvével kapcsolatban már sok témát jártunk körül. Ez alkalommal egy ritkábban tárgyalt terület, a kollektív munkajog néhány talán kevésbé ismert rendelkezését tekintjük át dr. Fábián Zsolt ügyvéddel és munkajogi szakjogásszal, az Erős Ügyvédi Iroda Squire Sanders (US) LLP partnerével és munkajogi csoportjának vezetőjével.

Munkajog Portál: Tudna említeni néhány olyan példát, amely véleménye szerint számot tarthat a kollektív munkajog iránt különösebben nem érdeklődő olvasóink érdeklődésére is?

Dr. Fábián Zsolt: Azt gondolom, hogy a következő témakörök például ilyenek lehetnek:

  1. Mely szervezet minősül szakszervezetnek?
  2. A szakszervezet képviselőjének jogosultsága.
  3. Kötelező-e az üzemi tanács létrehozása?
  4. Az üzemi megállapodás, mi ez és mire lehet jó?

Mi minősül szakszervezetnek?

A vonatkozó jogszabályhely szerint a szakszervezet a munkavállalók minden olyan szervezete, amelynek elsődleges célja a munkavállalók munkaviszonnyal kapcsolatos érdekeinek előmozdítása és megvédése. A hatályos szabályozás szövege lényegében megegyezik a korábbi szabályozás vonatkozó rendelkezésével, azonban fontosnak tartom felhívni a figyelmet egy lényeges változásra.

A korábbi gyakorlat szerint nem volt akadálya annak, hogy magukat nem szakszervezetnek nevező szervezetek ellássanak munkavállalói érdekvédelmet. A korábbi gyakorlattól eltérően a hatályos szabályozás szerint a szakszervezetként történő minősülésnek alapvető feltétele az elnevezésben a szakszervezet megjelölése. Az eltérés oka azonban nem az „új Mt.” rendelkezése, hanem az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény vonatkozó rendelkezése.

A hivatkozott jogszabály 4. § (1) bekezdése szerint “az egyesület az egyesülési jog alapján létrehozott szervezet, amelynek különös formáira: a szövetségre, a pártra, a szakszervezetre, továbbá a külön törvény hatálya alá tartozó tevékenységet végző egyesületekre törvény az egyesületre vonatkozó rendelkezésektől eltérő szabályokat állapíthat meg. A különös formában működő egyesület elnevezésének tartalmaznia kell a különös forma megnevezését”.

A hivatkozott jogszabály hatályba lépése óta tehát csak a magukat szakszervezetnek nevező szervezetek működhetnek szakszervezetként. A gyakorlatban ezért problémát jelenthet, hogy a korábbi szabályozás szerint szakszervezetnek minősülő szervezetek közül a jelenlegi szabályozás alapján kizárólag az egyesületi formában létrehozott és működő, valamint elnevezésükben is szakszervezetként meghatározott szervezetek minősülnek szakszervezetnek és gyakorolhatják a szakszervezet részére biztosított jogokat.

A szakszervezet képviselőjének jogosultsága

Ha tisztáztuk azt, hogy mely szervezet minősül szakszervezetnek, úgy vélem érdemes azt is áttekinteni, hogy a szakszervezet képviselője milyen jogosultságokkal rendelkezik a munkáltató irányában. A vonatkozó rendelkezés szerint a szakszervezet képviseletében eljáró, munkaviszonyban nem álló személy, ha a szakszervezetnek a munkáltatóval munkaviszonyban álló tagja van, a munkáltató területére beléphet. A belépés és a munkahelyen való tartózkodás során a munkáltató működési rendjére vonatkozó szabályokat meg kell tartani.

Az világos tehát, hogy a szakszervezet képviselőjének munkáltató területére történő belépésének nem feltétele az érintett munkáltatóval fennálló munkaviszony. Megjegyzendő ugyanakkor, hogy a hatályos szabályozás már nem követeli meg kifejezetten a belépéshez az előzetes értesítést, azonban ez a felek együttműködési kötelezettségéből a kifejezett előírás hiányának ellenére is levezethető. Ez a gyakorlatban vitás helyzetet eredményezhet.

További fontos jogosultsága a szakszervezet képviselőjének, hogy – kifejezett tiltás hiányában – nem csak oda léphet be a képviselő, ahol az általa képviselt tagja dolgozik, hanem a munkáltató egyéb területeire is, ahol nem dolgoznak tagjai.

A vonatkozó előírások figyelembevételének kötelezettsége pedig nem csak a beléptetésre és vagyonvédelemre vonatkozó előírások figyelembevételét foglalja magában, hanem miden más, az adott munkáltatónál hatályban lévő, vagy jogszabályi előírást is, így a munka- és balesetvédelmi előírásokat vagy például a különböző fajta adatok védelmére vonatkozó előírásokat is. Ezért a szakszervezeti képviselő belépési jogának és a munkáltató területén történő mozgásának adott esetben világos korlátai lehetnek.

Amint említettem szeretnék kitérni az üzemi tanáccsal kapcsolatban is két témára, az első az üzemi tanács létrehozásának kötelezettsége.

Kötelező-e az üzemi tanács létrehozása?

A „régi” munka törvénykönyve vonatkozó rendelkezése szerint üzemi megbízottat, illetve üzemi tanácsot  „kellett” választani minden olyan munkáltatónál, illetve a munkáltató minden olyan telephelyén (részlegénél), ahol a munkavállalók létszáma a tizenöt, illetve ötven főt meghaladta és meghatározott üzemi tanácsi jogosítványokkal kapcsolatos munkáltatói jogok megillették az önálló telephely (részleg) vezetőjét. Ez a rendelkezés a gyakorlatban többször vezetett félreértésekhez, például az üzemi tanács létrehozását a munkáltató kötelezettségeként történő értelmezéséhez. Vitás volt, hogy mi is ezen „kötelezettség” tartalma pontosan és mit kell tennie a munkáltatónak ez alapján, például elegendő-e, ha a munkáltató kezdeményezi az üzemi tanács létrehozását és segíti azt, vagy ennél jóval többet kell tennie?

A jelenlegi szabályozás rendezi ezt a kérdést és annyit határoz meg, hogy a munkavállalók a fent hivatkozott feltételek fennállása esetén üzemi megbízottat, illetve üzemi tanácsot „választanak”, tehát ez nem a munkáltató „kötelezettsége”.

Ugyanakkor a munkáltatónak adott esetben problémát okozhat, hogy mi is a teendője például csoportos létszámcsökkentés esetén, ahol a jelenlegi szabályozás előírja a munkáltató üzemi tanáccsal történő tárgyalási kötelezettségét.

Az önálló telephely (részleg) meghatározásával kapcsolatban megjegyzendő, hogy előfordulhat, hogy a munkáltató több – önállónak nem minősülő – telephelyén egy üzemi tanács választandó, mint ahogy az is, hogy egy telephelyen több önálló és tevékenységében is világosan elkülönülő egység (pl. gyártás, szerviz, kutatás-fejlesztés) is működik, amelyek megfelelnek az önállóság feltételének, ezért több üzemi tanács választandó.

Végezetül néhány szóban kitérnék még az üzemi megállapodás régi-új intézményére.

Üzemi megállapodás 

A jelenlegi szabályozás „visszahozta” a magyar jogban korábban már létezett üzemi megállapodás intézményét. A jelenlegi szabályozás szerint a munkáltató és az üzemi tanács együttműködésük előmozdítására üzemi megállapodást köthet. Ebből következően az üzemi megállapodást üzemi megbízott nem köthet a munkáltatóval.

Az üzemi megállapodás határozott időre, de legfeljebb az üzemi tanács megbízatásának tartamára köthető és három hónapos felmondási idővel felmondható. Üzemi megállapodás csak annál a munkáltatónál köthető, aki nem tartozik általa kötött kollektív szerződés hatálya alá, vagy ahol nem működik kollektív szerződés kötésére jogosult szakszervezet. Következésképp ezen körülmények megváltozása esetén az üzemi megállapodás megszűnik.

Lényeges korlátozás az üzemi megállapodás vonatkozásában, hogy az üzemi tanács megválasztására, a választása és működési költségeinek viselésére és egyéb garanciális feltételekre vonatkozó előírásoktól az üzemi megállapodás nem térhet el, valamint nem tartalmazhat a munka díjazásával kapcsolatos rendelkezéseket sem. Egyebekben viszont az üzemi megállapodásra a kollektív szerződésre vonatkozó előírások az irányadók, tehát meglehetősen tág a szabályozható kör. Lehetőség van tehát a munkáltató és a munkavállalók együttműködését szakszervezet és kollektív szerződés hiányában is hatékonyan és mindkét fél számára előnyös módon hosszú távra rendezni. A munka díjazására vonatkozó rendelkezések egy része pedig meghatározható a munkáltató vonatkozó szabályzataiban.

 

Fabian Zsolt_BA5039051.jpgDr. Fábián Zsolt
Ügyvéd és munkajogi szakjogász
Erős Ügyvédi Iroda Squire Sanders (US) LLP

 

 

 

 

A szerzői jog jogosultja fenntart minden másolással, terjesztéssel, többszörözéssel kapcsolatos jogot. Tilos a cikkek, egyéb tartalmak teljes vagy rövidített formában történő másolása, nyilvánossághoz közvetítése, újraközlése. Tilos továbbá a honlap tartalmát adatbázisba lementeni. A honlapon található tartalom bármely eleme csak a szerzői jog jogosultjának előzetes engedélyével használható fel (ÁSZF).