A közalkalmazott teljesítményértékelése és az ezzel kapcsolatos jogorvoslati szabályok

A teljesítményértékelés, illetőleg minősítés a közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.) értelmében meghatározott esetekben munkáltatói kötelezettség, másfelől lehetőség a közalkalmazott javadalmazásának eltérítése, előmenetelének gyorsítása szempontjából. A minősítés eredményeként azonban a közalkalmazott jogviszonya meg is szüntethető, eltérített illetménye lecsökkenthető. Az értékelés eredményére a közalkalmazott részéről észrevétel tehető, illetőleg bizonyos feltételek fennállása esetén a teljesítményértékelés hibás vagy valótlan ténymegállapításainak, személyiségi jogot sértő megállapításainak megsemmisítése kérhető a bíróságtól.

A minősítési kötelezettségről, illetőleg a minősítés lehetőségéről

A közalkalmazottat

  • kinevezett, illetőleg megbízott vezetőként a vezetői kinevezést vagy megbízást követő második év elteltével, valamint a határozott idejű magasabb vezetői vagy vezetői megbízás lejárta előtt legalább három hónappal,
  • a várakozási idő 65. § (3) bekezdés szerinti – azaz, amennyiben a közalkalmazott tartósan magas színvonalú munkavégzése esetén, illetőleg amennyiben a közalkalmazott miniszteri, vagy állami kitüntetésben részesült – csökkentése előtt, kivéve, ha a várakozási idő csökkentése kötelező,
  • a 66. § (1)-(3) bekezdés – vagyis a munkakör betöltéséhez szükséges további szakképestés, szakképzettség, egyéb képesítés megszerzése – ,a 66/A. § (1) bekezdés, illetve a 79/E. § szerinti – felsőoktatási intézményben oktatói, tanári munkakört, valamint a tudományos kutatói munkakört betöltő közalkalmazottak esetén – garantáltnál magasabb összegű illetmény megállapítása előtt,
  • a 66. § (8) bekezdés szerinti esetben, vagyis közalkalmazotti jogviszony létesítésekor, amennyiben magasabb illetmény került megállapításra a garantált illetménynél, úgy egy év elteltével minősíteni kell a közalkalmazottat, illetve
  • kérésére, legkorábban közalkalmazotti jogviszonyának keletkezését, illetve a korábbi minősítését követő három évet követően, illetve közalkalmazotti jogviszonyának megszűnése esetén,
  • címadományozást megelőzően, illetőleg
  • gyakornoki ideje alatt a 22. § (15) bekezdésében foglalt esetben – a gyakornoki idő lejártának hónapjában –

minősíteni kell. A fentieken túlmenően, a munkáltató mérlegelési jogkörében eljárva is minősítheti a közalkalmazottat. Nem kerülhet sor a közalkalmazott minősítésére, ha korábbi minősítésének, illetve a közalkalmazotti jogviszonya létesítésének időpontjától tizenkét hónap nem telt el. Ez esetben a korábbi minősítés eredményét kell irányadónak tekinteni. A Kjt. ezen tiltó rendelkezése alól két kivételt enged: egyfelől a közalkalmazott kérésére történő minősítést (40. § (1) bekezdés e) pontja), másfelől a munkáltató mérlegelési jogkörében történő értékelést (40. § (2) bekezdés).

A minősítés célja és módja

  • A minősítés célja a közalkalmazott munkaköri feladatai ellátásának megítélése, az ezt befolyásoló ismeretek, képességek, személyi tulajdonságok értékelése, továbbá a szakmai fejlődés elősegítése.
  • A minősítés a munkáltatói jogkör gyakorlójának feladata. A minősítést minősítési lap alkalmazásával kell elvégezni.
  • A minősítés a közalkalmazott személyi adatain túl csak a munkakör betöltésével kapcsolatos tényeket és ténymegállapításokon alapuló értékelést tartalmazhat. A minősített alkalmasságának megítélését a minősítő írásban indokolni köteles.

A minősítési szempontok értékelése, a minősítés lehetséges eredményei

A minősítés során az egyes minősítési szempontok értékelésekor a következő pontszámokat kell alkalmazni:

  • kiemelkedő minősítés három pont,
  • megfelelő minősítés kettő pont,
  • kevéssé megfelelő minősítés egy pont,
  • nem megfelelő minősítés nulla pont.

A közalkalmazott minősítésének eredményeként kiválóan alkalmas, alkalmas, kevéssé alkalmas, illetve alkalmatlan minősítést kaphat. A minősítés eredményét az egyes minősítési szempontok értékelésekor adható legmagasabb pontszámnak a ténylegesen adott pontszámokhoz viszonyított aránya alapján a következők szerint kell megállapítani:

  • nyolcvantól száz százalékig kiválóan alkalmas,
  • hatvantól hetvenkilenc százalékig alkalmas,
  • harminctól ötvenkilenc százalékig kevéssé alkalmas,
  • harminc százalék alatt alkalmatlan

minősítést kap a közalkalmazott. Kiemelendő azonban, hogy a közalkalmazott alkalmatlan minősítést kap abban az esetben is, ha legalább egy minősítési szempont értékelése nem megfelelő.

A minősítés közlése, észrevételezési, jogorvoslati lehetőség a minősítéssel szemben

  • A minősítését a közalkalmazottal ismertetni kell, és annak egy példányát az ismertetésekor át kell adni. A megismerés tényét a közalkalmazott a minősítésen aláírásával igazolja, továbbá feltüntetheti esetleges észrevételeit is.
  • A minősítési lap egy példányát a közalkalmazotti alapnyilvántartás tartalmazza.
  • A közalkalmazott a minősítés hibás vagy valótlan ténymegállapításának, személyiségi jogát sértő megállapításának megsemmisítését a minősítés közlésétől számított harminc napon belül a bíróságtól kérheti.

A minősítés eseteiről és jogkövetkezményeiről összefoglalóan az alábbiak rögzítendők:

A minősítés a közalkalmazott munkája színvonalának és az ezt befolyásoló tényezőknek az értékelése. Esetkörei azonban minden esetben jogkövetkezménnyel függenek össze.

Minősítés nélkül nem foganatosíthatók többek között az alábbi munkáltatói intézkedések:

  • várakozási idő csökkentése mérlegelés alapján (Kjt. 65. § (3) bekezdés),
  • illetmény-eltérítés megállapítása, valamint az eltérítés egy elteltével történő felülvizsgálata (Kjt. 66. § (1) bekezdés és 79/E. §),
  • illetménynövekedés megállapítása a munkakörhöz előírt képzettségen túli további képzettség megléte esetén (Kjt. 66. § (2)-(3) bekezdés),
  • címadományozás (Kjt. 39. § (3) bekezdés).

A minősítés egyéb kötelező esetei:

  • gyakornokok esetén gyakornoki idő lejártának hónapjában történő minősítés, ahol a nem megfelelő minősítés a jogviszony megszűnését eredményezi (Kjt. 22. § (16) bekezdés),
  • vezetők esetén kétéves vezetői tevékenység végzését követően kötelező sajátos tartalmú (például: vezetői kompetenciákra, felelősségre kiterjedő) minősítés, mely minősítés akár a vezetői megbízás visszavonásának alapjául is szolgálhat.

Minősítésre mérlegelési jogkör alapján is lehetőség van – leggyakrabban évente, elkerülendő a rendeltetésellenes minősítés lehetőségét – előmenetel meggyorsítása, illetménynövekedés, illetőleg eltérítés elősegítése érdekében, vagy akár esetlegesen alkalmatlanságra alapított rendkívüli felmentés, vagy felmentés előkészítését is szolgálhatja.

A minősítés esetkörei közül rögzítendő azon jogszabályi lehetőség, mely szerint a közalkalmazott is kérheti minősítését, amennyiben az intézkedést munkáltatója elmulasztotta, vagy esetlegesen visszajelzést igényel a munkáltatói jogkör gyakorlójától.

A minősítési lap rögzíti az értékelés szempontjait. Az értékelést egyfelől fokozatok megjelölésével, másfelől szöveges, kifejtő módon kell kitölteni. E körben hangsúlyozandó, hogy a szöveges, kifejtő értékelés elmaradása esetén a minősítő lap nem tekinthető a bírói gyakorlat alapján megfelelően kitöltöttnek, azaz anyagi jogi hibában szenvedőnek tekintendő.

Fontos továbbá kiemelni, – ahogy azt a vonatkozó jogszabály, a Kjt. 40. § (6) bekezdése is rögzíti -, hogy az értékelés csak a munkakör betöltésével kapcsolatos tényeken alapulhat. Kiemelendő továbbá, hogy az értékelésnek, illetőleg az abban rögzített indokoknak meg kell felelnie a valóság, a világosság és az okszerűség követelményeinek.

A Kjt. a minősítéssel kapcsolatban ismertetési kötelezettséget ír elő. Ezen szabálynak szintén jelentős szerepe van, hiszen azt a jogalkotói szándékot tükrözi, miszerint a közalkalmazott számára lehetőséget kell adni, hogy a nem világos pontokra rákérdezhessen, hiszen a minősítés eredményével szemben észrevételezési jog illeti meg.

A minősítés megismerésének tényét a közalkalmazott aláírásával köteles igazolni, abban az esetben is, ha annak tartalmával nem ért egyet.

Amennyiben a minősítés hibás, vagy valótlan tényállítást tartalmaz, esetleg a közalkalmazott személyiségi jogát sérti, úgy a közalkalmazottnak joga van a közléstől számított 30 napon belül bírósághoz fordulni és kérni a minősítés megsemmisítését és a minősítéssel okozott kár megtérítését.

A minősítés elmaradásával kapcsolatos bírósági gyakorlat

Az EH2019.08.M.18. munkaügyi elvi határozat alapján: „Ha a munkáltató a közalkalmazott minősítését jogszabályi kötelezettsége ellenére elmulasztotta, nem hivatkozhat alappal arra, hogy a munkáltatói döntésen alapuló illetményrész besorolási okiratban történő megállapítása előtt a közalkalmazott nem felelt meg a garantált összegnél magasabb összegű illetmény megállapítása feltételének.”

A keresetindítási határidővel kapcsolatos bírósági határozat

A Fővárosi Munkaügyi Bíróság M.554/2014/55. számú határozata indokolásában ismerteti, hogy a felperes kérte, hogy a bíróság állapítsa meg, hogy az alperes értékelése jogellenes. Felperes keresetét azonban a 30 napos keresetindítási határidőn túl nyújtotta be a bírósághoz. A bíróságnak elsősorban alperes elkésettségi kifogásáról kellett határoznia. A bíróság álláspontja szerint felperes alaposan hivatkozott arra, hogy a munkáltató intézkedése nem tartalmazta a jogorvoslati határidőre vonatkozó tájékoztatást. A következetes bírói gyakorlat alapján a keresetlevelet jogi képviselő nélkül előterjesztő felperes a munkáltató mulasztása alappal hivatkozott a keresetlevél benyújtása késedelmének igazolásául, ezért a bíróságnak a felperes keresetét érdemben kellett elbírálnia.

A fentiek alapján látható , hogy a minősítés, teljesítményértékelés eredményéhez minden esetben – pozitív vagy negatív – jogkövetkezmény kapcsolódik, melynek okán a rendszert a jogalkotó garanciális elemekkel védi a rendeltetésellenes joggyakorlás lehetőségével szemben. A minősítéssel, illetőleg a minősítéssel szembeni jogorvoslattal kapcsolatban egyebekben kiemelendő, hogy az ahhoz fűződő jogkövetkezménytől függetlenül lehetőség van bírósághoz fordulni, amennyiben az értékelés hibás, valótlan ténymegállapítást, vagy személyiségi jogot sértő megállapítást tartalmaz.

 

Dr. Csondor Cecilia
Ügyvéd

 

***
A szerzői jog jogosultja fenntart minden másolással, terjesztéssel, többszörözéssel kapcsolatos jogot. Tilos a cikkek, egyéb tartalmak teljes vagy rövidített formában történő másolása, nyilvánossághoz közvetítése, újraközlése. Tilos továbbá a honlap tartalmát adatbázisba lementeni. A honlapon található tartalom bármely eleme csak a szerzői jog jogosultjának előzetes engedélyével használható fel. Tájékoztatjuk továbbá, hogy a jelen írás nem minősül jogi tanácsnak!

 

* Photo: shutterstock