Van értelme a szakszervezeti tagságnak?

Sok ágazatban adódik a kérdés munkavállalók számára, hogy érdemes-e tagja lenni valamelyik érdekképviseleti szervnek, szakszervezetnek. Azonban a tagdíj, a szakszervezeti érdekérvényesítés korlátjai és az aggodalom, mely szerint a munkáltató esetleg rossz szemmel nézheti a munkavállaló szakszervezeti tagságát és aktivitását, elriasztanak sokakat a szakszervezetektől. A tagság lehetséges előnyeiről, a munkavállalók aggályairól, a szakszervezetek érdekérvényesítő feladatairól beszélgetünk a TÁVSZAK T-Systems vállalati szakszervezet elnökével, Hajdu Tímeával.

Munkajog Portál: Magyarországon a rendszerváltás után, azaz 30 éve alakultak újra szakszervezetek a munkavállalói érdekek előmozdítása és megvédése érdekében. Németországban ennek a 19. század óta hagyománya van, és gyakorlatilag a mai napig fontos és erős szerepet játszanak a szakszervetek, melynek köszönhetően komoly érdekérvényesítő szereplővé váltak a munka világában. Vajon Magyarországon elég volt-e 30 év arra, hogy a szakszervezetek azonos vagy legalább hasonló státuszt vívjanak ki maguknak és képesek legyenek a munkavállalók érdekeiért kiállni?

Hajdu Tímea: Azért a kettőt nehezen lehet összehasonlítani, hiszen közel 200 év előnyben vannak a németek. Ettől függetlenül Magyarországon is számos olyan szakszervezet létezik, akiknek sikerült az elmúlt 30 évben felnőni a feladathoz, és jelentős érdekképviseleti munkát végeznek több-kevesebb sikerrel.

Munkajog Portál: Érdemes tehát ma Magyarországon szakszervezeti tagnak lenni?

Hajdu Tímea: Határozottan igen a válasz. A kollektív jogokat a szakszervezetek tudják kiharcolni. Ezért is nevezik az érdekképviseleti munkában a tagságot az érdekérvényesítő képesség egyik fokmérőjének. A TÁVSZAK komolyan veszi a szakszervezeti tevékenységet, mellyel segítséget és támogatást nyújt a tagjainak, hogy a munkavállalók érdekeiket előmozdítsa és megvédje. Az összefogásban rendkívül nagy lehetőség van, de önmagában, társak nélkül csak lehetőség marad, viszont, ha megvalósul, jelentősen csökkenti az egyén kockázatát.

Munkajog Portál: Láttunk már Magyarországon olyan kollektív szerződést – igaz, nem a telekommunikációs ágazatban, hanem az autóiparban – ahol a szakszervezet kiharcolta a nőnapi virágot, és a 25 év után járó, polcra állítható törzsgárdamedált. Mit várnak ma a tagok a szakszervezettől?

Hajdu Tímea: Igen, láttunk ilyen eseteket. De a nőnapi virág nem elengedhetetlen eleme a kollektív szerződésnek, és ráadásul diszkriminatív a férfi kollegákkal szemben. A törzsgárdaajándék felett is eljárni látszik az idő, a polcon porosodó medál már nem érték. Ennél vannak égetőbb témák és támogatási lehetőségek.

Munkajog Portál: Mint például?

Hajdu Tímea: Nagyon fontos, hogy a munkavállalók érezzék, hogy van támogatásuk, áll mögöttük valaki, akkor is, amikor nehéz helyzetbe kerülnek, vagy csak éppen a véleményüket szeretnék elmondani. Szerencsére többször volt lehetőségünk arra, hogy a tagok által biztosítottan névtelenül összegyűjtött kérdéseket, problémákat elvihettük a vezérigazgatóhoz, aki megköszönte és hasznosította is az információkat. Egy ilyen eset után került bevezetésre – az akkor amúgy még adómentesen adható – lakáshiteltámogatás, mint cafeteria elem.

Kulcsfontosságú a kollektív szerződésben lefektetett évenkénti érdekegyeztető tárgyalás, ahol a szakszervezet és a munkáltató a javadalmazási- és létszámkérdések mellett bármilyen, a munkavállalókat érintő egyéb témákat is megvitatnak.

Munkajog Portál: A kollektív szerződésből és a munkáltató belső szabályzataiból, így a cafeteria szabályzatból eredő jogok azokat a munkavállalókat is megilletik, akik nem tagjai a szakszervezetnek. Miért lépne be ezek után valaki a szakszervezetbe és miért fizetne tagdíjat, ha így is élvezheti a szakszervezet érdekérvényesítő munkájának előnyeit?

Hajdu Tímea: A kollektív szerződésben garantált jogok és az ebből eredő előnyök a szakszervezeti érdekérvényesítő tevékenység részeredménye csupán. Ezen túl számos olyan szolgáltatást és lehetőséget biztosítunk, amit kizárólag a tagjaink vehetnek igénybe. Ilyen például az ingyenes munkajogi tanácsadás. Amikor felmerülnek munkajogi kérdések, lehetőséget biztosítunk a tagjaink számára, hogy munkajogra szakosodott ügyvéddel telefonon vagy helyben a munkáltató által biztosított tárgyalóban megvitathassák a munkajogi problémáikat. Sőt, ezt a szolgáltatást kiterjesztettük a tagjaink házas- és élettársaira is.

Munkajog Portál: Milyen esetekben veszik ezt igénybe?

Hajdu Tímea: Például egy munkaviszony-megszüntetés során. A munkavállalók többségében nincsenek tisztában azzal, hogy a munkaviszonyuk megszüntetése kapcsán nekik mi jár. Nem mindig látják, hogy a munkáltató által kezdeményezett közös megegyezés előnyös vagy hátrányos a munkáltatói felmondáshoz képest. De számos egyéb, a munkajog területén előforduló kérdés is nyomja a lelküket, például egy munkáltatói jogutódlással történő kiszervezés kapcsán is felmerülnek az előzőekben taglalt kérdések. Amúgy a szolgáltatás sikerét és az erre irányuló fokozott igényt is alátámasztja, hogy annak bevezetése óta egyre többen veszik igénybe. Az ingyenes munkajogi konzultáció a TÁVSZAK „szolgáltatási csomagjának” egyik eleme. Egy másik eleme a TÁVSZAK által kötött felelősségbiztosítás, mely alapján a biztosítási szerződésben meghatározott esetekben és mértékben a biztosító térít, amellyel a munkavállaló a munkáltató felé a Munka Törvénykönyve szerint felelősséggel tartozik.

Munkajog Portál: Tud erre példákat mondani?

Hajdu Tímea: A több százezer forint értékű céges telefonban, céges laptopban, vagy akár a céges autóban okozott kár komoly terhet jelenthet a munkavállalónak, melynek egészét vagy annak egy részét fedezheti a tagjaink számára kötött felelősségbiztosítás. De folyamatosan vizsgáljuk a tagjaink által adott visszajelzések alapján, hogy milyen szolgáltatásokkal bővíthetjük a csomagot, mire van igény és mire nincs. A kár megtérítését célzó felelősségbiztosításnak és az ingyenes munkajogi tanácsadásnak több hasznát látom, mint a nőnapi virágnak és a polcon porosodó törzsgárdakitüntetésnek.

Emellett folyamatosan dolgozunk közösségi programokon, és tárgyalunk szolgáltatókkal, hogy további kedvezményeket biztosíthassunk a tagoknak.

Munkajog Portál: Összességében miben látja a szakszervezetek sikerét és a tagság hasznát?

Hajdu Tímea: Egy szakszervezet akkor tud sikeres lenni, ha a munkáltatóval sikerül olyan kapcsolatot kialakítani, amelyben nem ellenfelek vagyunk, hanem együttműködő partnerek. Még akkor is, ha időközönként nincs egyetértés és másként látjuk a dolgokat. Fontos, hogy a munkáltató és a munkavállalók egyaránt lássák, hogy a szakszervezet egyfajta híd szerepét is képes betölteni, hiszen a szakszervezeten keresztül tudják a dolgozók az igényeiket megfelelő erővel és súllyal a munkáltató felé csatornázni. A munkáltató számára pedig ezek a visszajelzések lehetőséget teremtenek arra, hogy ezekre az igényekre reagáljon, mérlegeljen és ennek tükrében olyan munkakörnyezetet teremtsen, melynek pozitív hatása van a munkahelyi légkörre, a munkavállalók elégedettségére és elkötelezettségére, illetve végeredményben a munka hatékonyságára és ezáltal a munkáltató működésére. Ha a szakszervezeti munka hozadékát a munkavállalók is érzik a napi munkájukban, csökkeni fog a potyautas effektus és egyre többen állnak be a szakszervezetek soraiba.

Munkajog Portál: Tímea, köszönjük a beszélgetést.

***

Hajdu Tímea érdekképviseleti munkáját ÜT tagként kezdte 2010-ben. 2012-ben a T-Systems megalakulásával egyidőben alapító tagja volt a TÁVSZAK T-Systems szakszervezetének, ekkor kezdett szakszervezeti tevékenységbe. 2013-tól Európai Üzemi Tanács tagjaként rendszeresen járt németországi ülésekre és segítette az ottani munkát. 2016. január 1-jén választották a TÁVSZAK T-Systems Vállalati Szakszervezet elnökének, amikor lemondott EÜT tagságáról, hogy a céges szakszervezeti tevékenységre fókuszálhasson.