Mintegy öt éve, 2016-ban lépett hatályba az a törvénymódosítás, amely a korábbinál szigorúbb feltételeket írt elő a munkavédelmi képviselő(k) megválasztására: 50 fő helyett 20 fős munkavállalói létszámnál húzta meg azt a határt, amely esetében már kötelező munkavédelmi képviselőt választani. Cikksorozatunk 1. részében arról írtunk, hogy miként alakul a munkavédelmi képviselő munkajogi védelme, ha nem szabályosan kerül megválasztásra. Jelen részben azt boncolgatjuk, hogy megilleti-e a munkavédelmi képviselőt a munkajogi védelem, ha lejárt a megbízatása és nem választanak új munkavédelmi képviselőt.
Kérdés: A munkavédelmi képviselő mandátuma egy éve lejárt, és – a járványhelyzet miatt kialakult gazdasági és szervezési nehézségekre – nem került sor újabb választásra. Ebben a helyzetben a korábbi képviselő marad a tisztségében, vagy automatikusan elveszíti a megbízatását annak lejártával? Ha továbbra is munkavédelmi képviselőként tevékenykedik, ezzel együtt a védelem időszaka is kitolódik?
Válasz: Ebben az esetben a „perdöntő” tényező álláspontunk szerint az, hogy a munkavédelmi képviselő az elmúlt időszakban továbbra is ellátta-e a munkavédelemmel összefüggő feladatokat.
Ha ugyanis a mandátum lejártát követően éppúgy ellátta a tevékenységet, mint korábban, pl. a munkáltató tudtával a megszokott módon részt vett az ellenőrzésekben, kivizsgálásokban, illetve tartotta a kapcsolatot e feladatok tekintetében a hatóságokkal vagy magával a munkáltatóval, akkor – de facto – a mandátum lejárta után is betöltötte a tisztségét. Ebben az esetben a védettség is megilleti, álláspontunk szerint ugyanis a védettség tekintetében ugyanis ezt az időt is úgy kell tekinteni, mint megbízatásának tartamát. Lényeges, hogy a védelem a képviselőt megbízatásának idejére és annak megszűnését követő hat hónapra illeti meg, feltéve, ha a tisztségét legalább tizenkét hónapon át betöltötte.
Más a helyzet megítélése azonban abban az esetben, ha a megbízatás lejárta után ténylegesen nem kerül sor a tevékenység elvégzésére, vagy az ellen a munkáltató kifejezetten tiltakozik. Ilyen körülmények között nyilvánvalóan nem lehet a tisztség jogfolytonosságára hivatkozni, ez pedig a felmondási védelem tartamát is végessé teszi.
Mindezt a bírói gyakorlat is megerősíti, amely szerint a munkavédelmi képviselői feladatokat ellátó munkavállalót a választott (kooptált) tisztségviselők munkajogi védelme megilleti akkor is, ha a munkavédelmi képviselői választásra nem került sor, mert a választás lebonyolítását a munkáltató elmulasztotta. Azaz: a választás lebonyolítása hiányában a lejárt mandátumú munkavédelmi képviselő tovább is ellát érdekképviseleti tevékenységet, és annak hiányában is megilleti a védelem, hogy formálisan nem választották újjá. Ennek az a feltétele, hogy ilyen feladatot ellásson és a munkáltató ezt a képviseleti tevékenységet elismerje (például azzal, hogy konzultál vele). Vagyis ha lejár a mandátuma és nem jár el képviselőként, a munkáltató semmit nem érzékel abból, hogy ő továbbra is munkavédelmi képviselő lenne, akkor munkajogi védelem nem illeti meg, és arra sem lehet hivatkozni, hogy a munkáltató nem gondoskodott a választásról. Ha a képviselő mellett megválasztottak póttagot, akkor a képviselő mandátumának lejártakor a póttag átveszi a szerepét, azaz nem kell új munkavédelmi képviselő megválasztásáról gondoskodnia a munkáltatnak (BH 2012. 171).
Dr. Nyerges Éva
Egyetemi tanársegéd, Széchenyi István Egyetem ÁJK