Elszámolási időszak – új lehetőség a munkaidő elszámolására

Egyenlőtlen munkaidő-beosztást alkalmazó munkáltatók számára egy új lehetőséget biztosít a Munka Törvénykönyve azáltal, hogy – német mintára – bevezette az elszámolási időszak fogalmát.

Viszonylag kevés munkáltató élt eddig az elszámolási időszak által lehetővé tett, rendkívül rugalmas munkaidő-beosztási rendszerrel, pedig jelentős megtakarítások érhetőek el e módszer alkalmazásával. Ennek oka minden bizonnyal abban keresendő, hogy a munkáltatók nem is igazán értik e rendszer működését.

 

Egyenlőtlen munkaidő-beosztás

Az elszámolási időszak alkalmazásának akkor van értelme, ha a munkáltató egyenlőtlenül osztja be a munkavállalók munkaidejét. A megszakítás nélkül működő munkáltatók, a több műszakos, illetve az idényjellegű tevékenységet folytató munkáltatók szinte kivétel nélkül egyenlőtlen munkaidő-beosztást alkalmaznak. Sor kerülhet a munkaidő egyenlőtlen beosztására olyan esetekben is, amikor a munkáltató bár egyik felsorolt kategóriába sem tartozik, de az elvégezendő munka mennyisége rendszeresen változik akár egy héten, akár egy hónapon vagy egy hosszabb időszakon belül. Utóbbira példa a könyvelést végző cégek, melyeknél a bevallási határidők környékére koncentrálódik a feladatok nagy része.

Az egyenlőtlen munkaidő-beosztás nagyon leegyszerűsítve gyakorlatilag azt jelenti, hogy van olyan munkanap amikor a munkavállaló csak 4 órát dolgozik, más napokon viszont 12 órára is beosztásra kerül. De egyenlőtlen munkaidő-beosztásról beszélünk akkor is, ha a munkavállaló – bár minden munkanapján 8 órát dolgozik – munkanapjai mindig más naptári napra esnek, egyik héten hétfőtől péntekig dolgozik, a másik héten hétfőtől csütörtökig és szombaton.

Egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén a munkáltató köteles vagy munkaidő-keretet vagy elszámolási időszakot alkalmazni.

[wp_bannerize group="group"]

Különbség a munkaidő-kerethez képest

Bár a Munka Törvénykönyve sok szabálya egyformán alkalmazandó mind a munkaidőkeret, mind az elszámolási időszak esetén, a két intézményt mégis teljesen mást takar. A munkaidőkeret esetén az történik, hogy a munkáltató a keret elején kiszámolja, hogy az adott – például két hónapos – keretben összesen hány munkaórát kell a munkavállalónak teljesítenie, a keret végén pedig ennek fényében elszámolja a ténylegesen teljesített órákat. Elszámolási időszak esetén pedig a munkáltató meghatároz egy a hétnél hosszabb időszakot, és azt mondja, hogy a heti munkaidőt a munkavállalónak ez alatt a hosszabb időszak alatt kell teljesítenie. A következő héten ugyanez történik, vagyis a következő heti munkaidőt sem az adott héten kell teljesíteni, hanem a következő héttel kezdődő elszámolási időszak alatt.

Példa: A munkáltató a 2013. december 2-án kezdődő hétre irányadó 40 órás munkaidőt kéthavi elszámolási időszak alatt kívánja ledolgoztatni. Vagyis a 2013. december 2-án kezdődő heti 40 órás munkaidőt 2014. január 2-ig kell teljesítenie a munkavállalónak. Így lehetséges az, hogy ha ezen a héten a munkáltató csak 30 órára osztotta be a munkavállalót, akkor „maradt” még 10 óra, melyet 2014. január 2-áig „dolgoztathat le” bármikor.

Ugyanígy a 2013. december 9-én kezdődő héten is elindul egy kéthavi elszámolási időszak, vagyis a 2013. december 9-én kezdődő heti 40 órás munkaidőt 2014. január 9-éig tudja ledolgoztatni a munkáltató. Ha ezen a héten a munkavállaló csak 32 órára került beosztásra, úgy a fennmaradó 8 órát a munkáltató 2014. január 9-éig használhatja fel. És így megy ez tovább minden egyes héten.

(A példában figyelmen kívül hagytuk az ünnepnapok körüli munkarend változásokat, és úgy tekintettük, mintha a szombat nem lenne munkanap)

Párhuzamosan futó elszámolási időszakok

Jól látható, hogy minden héten egy újabb elszámolási időszak kezdődik el, és az egyes elszámolási időszakok párhuzamosan futnak egymás mellett.

Ezzel szemben a munkaidőkeretből mindig csak egy van, és amikor az aktuális munkaidő-keretnek vége van, akkor nem lehet tovább görgetni a többletórákat, hanem azokat túlóraként ki kell fizetni, és ugyanígy nem lehet később „ledolgoztatni” a keretben fel nem használt órákat sem.

Az elszámolási időszak pedig egy kis túlzással olyan, mint egy „végtelenített” munkaidőkeret, hiszen minden egyes heti munkaidő felhasználására újból kezdődik egy elszámolási időszak. Ezáltal válik lehetővé az, hogy még a munkaidő-keretnél is rugalmasabban tudjon a munkáltató a munkaidővel gazdálkodni. Ez pedig a gyakorlatban azt eredményezi, hogy kevesebb rendkívüli munkavégzés merül fel, így csökkenhet a munkáltató bérköltsége.

Elszámolási időszak hossza, a munkaidő beosztásának részletszabályai

Az elszámolási időszak tartama – csakúgy mint a munkaidőkereté – legfeljebb 4 hónap lehet, speciális tevékenység (pl. megszakítás nélküli, több műszakos) esetén legfeljebb 6 hónap, kollektív szerződés rendelkezése esetén pedig 12 hónap.

Az elszámolási időszakok kezdő és befejező időpontját ugyanúgy ki kell hirdetni a munkavállalók számára, mint a munkaidőkeretnél.

A munkaidő beosztása tekintetében szintén ugyanazokat a szabályokat kell alkalmazni, mint a munkaidőkeret esetében. Így az adott munkanapra legalább 4 órára be kell osztani a munkavállalót, egy napra legfeljebb 12 óra munkaidő rendelhető el, a heti munkaidő pedig nem haladhatja meg az elszámolási időszak átlagban a 48 órát. Vasárnapra és munkaszüneti napra a Munka Törvénykönyvében foglalt esetekben lehet csak rendes munkaidőt elrendelni.

A munkaidő nyilvántartása

Elszámolási időszak esetén kulcsfontosságú a munkaidő helyes nyilvántartása. Ez azt jelenti, hogy pontosan ki kell derülnie a nyilvántartásból, hogy az egyik héten fel nem használt munkaórák melyik héten kerültek felhasználásra.

Ehhez természetesen speciális munkaidő nyilvántartó szoftver szükséges, melynek megvásárlása, illetve kifejlesztése egy kisebb beruházást igényel a munkáltató részéről, de a gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, hogy ez a beruházás hamar megtérülhet.

 

Dr. Goda Mark
Ügyvéd és munkajogi szakjogász
Goda Ügyvédi Iroda

 

 

 

 

***

A szerzői jog jogosultja fenntart minden másolással, terjesztéssel, többszörözéssel kapcsolatos jogot. Tilos a cikkek, egyéb tartalmak teljes vagy rövidített formában történő másolása, nyilvánossághoz közvetítése, újraközlése. Tilos továbbá a honlap tartalmát adatbázisba lementeni. A honlapon található tartalom bármely eleme csak a szerzői jog jogosultjának előzetes engedélyével használható fel (ÁSZF).