Enyhítés a lekötött (fejlesztési) tartalék képzésre vonatkozó szabályozásban

A 2020. május 1. napján hatályba lépett új, a koronavírus világjárvány gazdasági hatásainak mérséklése érdekében hozott kormányrendelet [171/2020. (IV. 30.)] enyhítést tartalmaz a fejlesztésitartalék-képzés vonatkozásában. Az új rendelet átmeneti szabályként megváltoztatja a lekötött tartatalék képzés korlátjára vonatkozó rendelkezéseket és eltörli az eddigi, legfeljebb az adóévi adózás előtti nyereség 50%-ára vonatkozó korlátozást. Az átmeneti szabály szerint a társasági adóalany adózás előtti eredményét csökkenti az eredménytartaléknak az adóévben lekötött tartalékba átvezetett és az adóév utolsó napján lekötött tartalékként kimutatott összege, de legfeljebb az adózás előtti nyereség összege és legfeljebb adóévenként 10 milliárd forint.

Az átmeneti szabály által megteremtett lehetőség először a 2020-as adóévben alkalmazandó, azonban a 2019-es adóév vonatkozásában az adózó döntése szerint szintén alkalmazható. Ez azt jelenti, hogy az átmeneti szabály alkotta kedvezmény már a 2019-es adóévre vonatkozó adóbevallást, illetve az az alapján számítandó társasági adó fizetési kötelezettséget is kedvezően érintheti.

Abban az esetben, amennyiben az adózó élni szeretne a kedvezménnyel, azonban 2020. május 1. napjáig – tehát a rendelet hatálybalépésének napjáig – már nyújtott be társasági adóbevallást, és a 2019-ben kezdődő adóévre vonatkozóan elfogadott számviteli beszámolóval rendelkezik, akkor az éves társasági adóbevallást 2020. szeptember 30-ig önellenőrzéssel módosítja, és ezzel egyidejűleg a 2019-ben kezdődő adóévre vonatkozó, elfogadott számviteli beszámolója tekintetében a számviteli ellenőrzés szabályai szerint lekötött tartalékot képez. Amennyiben az adózó nem nyújtott még be társasági adóbevallást a 2019-es adóévre, azonban rendelkezik a 2019-es adóévre elfogadott beszámolóval, akkor a 2019-ben kezdődő adóévre vonatkozó, elfogadott számviteli beszámolója tekintetében a számviteli ellenőrzés szabályai szerint lekötött tartalékot képez.

A lekötött tartalék képzésére vonatkozó döntést a vállalkozás hozhatja meg – tehát nincs a képzésére vonatkozó jogszabályi kötelezettség –, amelynek célja egy későbbi időpontban, legkésőbb a lekötés adóévét követő negyedik adóévben, megvalósítandó beruházás, fejlesztés lehet. Amennyiben az adózó élni szeretne ezzel a kedvezménnyel, úgy annak féltétele, hogy az adózó az adóév utolsó napján is fejlesztési tartalékként mutassa ki az eredménytartalékból lekötött tartalékba átvezetett összeget.

Érdemes azonban megfontolni a lekötött tartalék képzést ugyanis, amennyiben nem valósul meg a felhasználására meghatározott kedvezményezett cél, úgy az adózó hátrányos jogkövetkezményekkel számolhat. Amennyiben az adóalany a negyedik adóév végéig nem oldja fel a képzett fejlesztési tartalékot beruházásra, illetve ha a feloldás idejében megtörténik, azonban nem a beruházási célra, úgy a jogalkotó szankcionálja az adózót. Ilyen esetben ugyanis a határidőt vagy a nem megfelelő feloldást követő 30 napon belül késedelmi kamattal növelten kell megfizetni a képzés évében meg nem fizetett társasági adót.

Dr. Királyvölgyi Krisztián
Adójogi szakértő
KCG Partners Ügyvédi Iroda

 

 

 

 

 

 

 

***
A szerzői jog jogosultja fenntart minden másolással, terjesztéssel, többszörözéssel kapcsolatos jogot. Tilos a cikkek, egyéb tartalmak teljes vagy rövidített formában történő másolása, nyilvánossághoz közvetítése, újraközlése. Tilos továbbá a honlap tartalmát adatbázisba lementeni. A honlapon található tartalom bármely eleme csak a szerzői jog jogosultjának előzetes engedélyével használható fel. Tájékoztatjuk továbbá, hogy a jelen írás nem minősül jogi tanácsnak!

 

Photo: Shutterstock / Chaosamran