Az első, vagy – a munkajogi tárgyú perek döntő többségében – a másodfokú bíróság ítéletének rendelkező részében az olvasható, hogy a határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. Igen ám, de felülvizsgálati kérelemnek helye lehet.

A felülvizsgálati eljárás egy úgynevezett rendkívüli perorvoslati eljárás. Ez azt jelenti, hogy a peres fél akkor kezdeményezheti, amennyiben a rendes jogorvoslati lehetőségét már kimerítette, vagyis fellebbezéssel már élt, avagy a jogszabály rendelkezése folytán a bíróság ítélete első fokon már jogerőre emelkedett, az ellen fellebbezésnek nincs helye. Utóbbira példa a társadalombiztosítási ügyekben hozott határozatok döntő többsége.

A felülvizsgálati kérelemre vonatkozó részletes szabályokat a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) XIV. fejezete tartalmazza. Ezen szabályok közül – a teljesség igénye nélkül – kívánok kiemelni néhányat.

Hol történik a felülvizsgálat, hol kell kezdeményezni?

A felülvizsgálati eljárás egy, a Kúria előtt folyamatban lévő eljárás, azonban a kérelmet nem ezen fórumhoz kell benyújtani, hanem az ügyben első fokon eljárt bírósághoz. Ennek a szabálynak a praktikus oka az, hogy a Kúria „egy szál” felülvizsgálati kérelemmel önmagában nem tud mit, kezdeni, hiszen nem ismeri az ügy előzményét, szüksége van az ügy összes iratára. Éppen ezért az elsőfokú bíróság – akinél az ügy iratai találhatók – az, aki a felülvizsgálati kérelmet felterjeszti az ügyben keletkezett összes irattal a Kúriához.

Meddig lehet benyújtani?

A felülvizsgálati kérelmet a jogerős határozat kézhezvételétől – vagyis amilyen dátum a határozat kézbesítését igazoló tértivevényen szerepel – számított 60 napon belül kell előterjeszteni. Természetesen az ítélkezési szünetre vonatkozó szabályok (Pp. 104/A. §) a jelen esetben is irányadók, vagyis a 60 napos határidőbe az év július 15. napjától augusztus 20. napjáig terjedő időszak nem számít bele. Amennyiben a határidő utolsó napja munkaszüneti napra esik, úgy az csak a következő munkanapon jár le.

Ki nyújthatja be a kérelmet?

A felülvizsgálati kérelmet a fél (azaz a felperes, vagy az alperes), a beavatkozó, valamint a rendelkezés reá vonatkozó része ellen az kérheti, akire a határozat rendelkezést tartalmaz. Azonban a felülvizsgálati kérelemmel / csatlakozó felülvizsgálati kérelemmel élő fél számára a jogi képviselet kötelező. Ez azt jelenti, hogy a jogi képviselő megahatalmazásának ki kell terjednie a teljes eljárásra, vagy a felülvizsgálati eljárásra vonatkozóan új meghatalmazást kell csatolnia felülvizsgálati kérelemhez. Amennyiben tehát a fél az eljárás korábbi szakaszában személyesen járt el, úgy a felülvizsgálati eljárásban már jogi képviselőt kell igénybe vennie. Ha pedig pártfogó ügyvéd járt el az ügyben korábban, akkor ismételten fel kell keresnie a Kormányhivatal Jogi Segítségnyújtó Szolgálatát a pártfogó ügyvédi meghatalmazás céljából. Természetesen a felülvizsgálat kérelemmel nem élő fél számára jogi képviselet nem kötelező, de nem is kizárt.

Mely esetekben van helye felülvizsgálatnak?

A jogerős ítélet vagy az ügy érdemében hozott jogerős végzés felülvizsgálatát lehet kérni a Kúriától. Az ügy érdemében hozott jogerős végzésnek pedig a Pp. 270. § (3) bekezdése értelmében a keresetlevelet a 130. § (1) bekezdésének a)-h) pontjai alapján idézés kibocsátása nélkül elutasító és a pert a 157. § a) és g) pontja, valamint 157/A. § (1) bekezdése szerint megszüntető jogerős végzést kell tekinteni. A törvény továbbá kifejezetten megjelöli azon eseteket, amikor nincs helye felülvizsgálatnak. Munkajogi tárgyú perek szempontjából a legfontosabbak a következők (azaz nincs helye felülvizsgálatnak):

• az első fokon jogerőre emelkedett határozat ellen, kivéve, ha azt törvény lehetővé teszi (így pl. a társadalombiztosítási ügyben hozott határozatoknál);
• ha a fél a fellebbezési jogával nem élt és a másik fél fellebbezése alapján a másodfokú bíróság az elsőfokú határozatot helybenhagyta;
• a jogerős határozatnak csupán a kamatfizetésre, illetve a perköltségre vonatkozó rendelkezései ellen;
• a jogerős határozatnak csupán a teljesítési határidőre, a részletfizetésre vonatkozó rendelkezései vagy a jogerős határozatnak csupán az indokolása ellen;
• az egyezséget jóváhagyó végzés ellen;
• továbbá, ha a határozatot a Kúria hozta.

Mi lehet a felülvizsgálati kérelem tartalma?

A felülvizsgálati kérelemben meg kell jelölni az ügyben első- és (amennyiben volt) másodfokú bíróságot, valamint az ügyszámot. Azaz pontosan meg kell jelölni azt a jogerős határozatot, amely ellen a felülvizsgálati kérelem irányul, továbbá azt, hogy az abban foglaltakhoz képest milyen tartalmú határozat meghozatalát kívánja. Nem elegendő tehát az olyan tartalmú felülvizsgálati kérelem, amely pl. „a jogerős ítélet megváltoztatását és a jogszabályoknak megfelelő határozat meghozatalát” kéri. A BH.2014.119. számú eseti döntés kapcsán a Kúria kifejtette, hogy a felülvizsgálati kérelem határidőben került előterjesztésre, a felperes azonban, a törvényben előírtakkal szemben a felülvizsgálati kérelmében nem jelölte meg, hogy a per fő tárgya tekintetében pontosan milyen tartalmú határozat meghozatalát kívánja. Nem tekinthető ilyen nyilatkozatnak a jogerős határozat hatályon kívül helyezése és az elsőfokú bíróság jogszabályoknak megfelelő eljárásra és jogszabálynak megfelelő ítélet meghozatalára utasítása iránti kérelem, mert abból nem állapítható meg, hogy a felperes milyen tartalmú döntés meghozatalát tartaná a jogszabályokkal összhangban állónak. A fél Pp. 272. §-ának (2) bekezdése szerinti nyilatkozatát a Kúria sem pótolhatja, mert a Pp. 275. §-ának (2) bekezdése alapján csak a felülvizsgálati kérelem keretei között járhat el, azaz a felülvizsgálati kérelmet előterjesztő fél által jogszerűnek tartott döntés tekintetében tudja vizsgálni, hogy a tételesen megjelölt jogszabályokat valóban sérti-e a jogerős ítélet. Ez a felülvizsgálati kérelem olyan lényeges tartalmi hiányossága, amely utóbb már nem pótolható, tekintettel arra a felülvizsgálati eljárásban érvényesülő speciális szabályra, hogy a felülvizsgálati kérelmet nem lehet megváltoztatni [Pp. 273. § (5) bek.], amiből az is következik, hogy tartalmi kérdésben azt kiegészíteni sem lehet.

Az eseti döntés ugyan gazdasági tárgyú perben került meghozatalra, azonban álláspontom szerint a megállapításai tökéletesen helytállóak a munkajogi tárgyú perek tekintetében is.

A felülvizsgálati kérelemben elő kell továbbá adni – a jogszabálysértés és a megsértett jogszabályhely megjelölése mellett -, hogy a fél a határozat megváltoztatását milyen okból kívánja. Amennyiben azonban a felülvizsgálati kérelemben ugyan tartalmilag helyesen történik hivatkozás a jogszabálysértés tényére, de a megsértett jogszabályhely megjelölése téves, ezen okból a felülvizsgálati kérelem nem utasítható el.

A fentiek kapcsán azt fontos kiemelni – abból a jogszabályi előírásból kiindulva, hogy a felülvizsgálati eljárásban a jogi képviselet a felülvizsgálati kérelemmel élő fél számára kötelező, vagyis a beadványt egy jogvégzett szakember fogalmazza és szerkeszti meg – hogy az eljárás rendkívüli perorvoslati jellegéből is adódóan felülvizsgálatra már csak szűk körben, kizárólag jogszabálysértő eljárás esetén van lehetőség. A beadványból tehát pontosan ki kell derülnie, hogy a fél a megelőző eljárásban mely jogszabályok megsértését sérelmezni, továbbá ennek elő is kell adni ennek az indokát.

Tekintettel arra, hogy az ügy összes irata – a felülvizsgálati kérelemmel együtt – felterjesztésre kerül a Kúriához, nem a per történetét, s a per során született döntéseket kell ismertetni (hiszen az a bíróság rendelkezésére áll), hanem az ügyben született jogerős érdemi határozat kapcsán kell kifejezetten megjelölni a jogsértő momentumot és azzal kapcsolatban kell kifejteni a jogi érvelést. Nem elegendő tehát általánosságban hivatkozni pl. a Pp. 206. §-ában foglalt, a bizonyítékok okszerű értékelését előíró szabályra, hanem alá is kell támasztani ezen hivatkozást. A Pp. szabályai ugyanakkor a jogszabálysértésre reflektáló érvelést részesítik előnyben abban az esetben, amikor a jogszabályhely – a jogi képviselő által – esetlegesen tévesen került megjelölésre, azonban az érvelés alapján pontosan beazonosítható a megsértett jogszabályi rendelkezés (BH.2014.344.).

Mindazonáltal törekedni kell az megjelölt jogszabály és a kifejtett jogi érvelés szinkronba hozatalára.

Az EBH.2013.M.15. számú döntésében a bíróság akként foglalt állást, hogy miután a felülvizsgálati kérelem önálló rendkívüli jogorvoslati kérelem, ezért a törvény értelmében abban pontosan meg kell jelölni a jogszabálysértést, és annak indokait. Ebből következően nem felel meg a törvénynek korábbi beadványokra vagy a per valamely iratára történő utalás (BH1995. 99. II.).

A BH. 2015.203. számú eseti döntésben a Kúria kifejtette, hogy, nem felel meg a törvénynek, ha a felülvizsgálati érvelés konkrét jogszabálysértést nem jelöl meg, vagyis az sem, ha kizárólag a Pp. valamely fejezetére történik hivatkozás. Ebben kimondta továbbá a bíróság azt is az eset kapcsán, hogy nem felel meg a törvényi rendelkezésnek, ha a felülvizsgálati érvelés csak a megsértett jogszabályhelyet jelöli meg, de ahhoz jogi érvelést nem fűz. Ebből következően nem volt vizsgálat tárgyává tehető a rendes felmondás jogszerűsége, illetve a rendeltetésellenes joggyakorlás sem erre irányuló, az anyagi jogi jogszabálysértést részletesen kifejtő felülvizsgálati kérelem hiányában.

Mit tehet az ellenérdekű fél?

Az ellenérdekű fél a Kúriától értesül a felülvizsgálati eljárás megindításáról – természetesen arra is van lehetőség, hogy az elsőfokú bíróság kezelőirodájánál érdeklődjön, hogy nyújtottak-e be rendkívüli perorvoslati kérelmet – , arra (a Pp.244.§, 257.§-ok rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával) felülvizsgálati ellenkérelmet, vagy ha maga is kívánja a határozat megváltoztatását, a felülvizsgálati kérelem kézbesítésétől számított 8 napon belül csatlakozó felülvizsgálati kérelmet terjeszthet elő.

Mi a helyzet a felülvizsgálati eljárás tartama alatt a jogerős határozati rendelkezéssel?

Nos, a jogerős határozat végrehajtható. Önmagában a felülvizsgálati kérelemnek a végrehajtásra halasztó hatálya nincs, a jogerős határozat alapján, a rendelkező részben foglalt határidő szerint a pervesztes félnek teljesítenie kell. Van azonban lehetőség arra, hogy a felülvizsgálati kérelemben a fél a felülvizsgálati eljárás tartamára a végrehajtás felfüggesztését kérje. A kérelmet a Kúria bírálja el, soron kívül. Természetesen a felülvizsgálati kérelemmel érintett határozat végrehajtásának felfüggesztése még nem jelenti a felülvizsgálati kérelem alaposságát. Ilyen kérelem esetén a felülvizsgálati kérelem, valamint az ügy iratainak felterjesztése is soron kívül, a felülvizsgálati kérelem benyújtására nyitva álló határidő lejártának bevárása nélkül történik.

Közbenső ítélet elleni felülvizsgálati kérelem esetében – ha annak sikere valószínűnek mutatkozik – a Kúria a per tárgyalásának folytatását kérelemre, valamint hivatalból is felfüggesztheti. A bíróság a felfüggesztés tárgyában hozott határozatát utóbb megváltoztathatja. Ebben az esetben az alsóbb fokú bíróság előtt az összegszerűség tárgyában a csak a Kúria határozatát követően folytatódhat az eljárás.

Hogyan jár el, s tart-e tárgyalást a Kúria?

A Kúria a felülvizsgálati eljárásban főszabály szerint 3 bíróból álló tanácsban jár el. Szintén főszabály, hogy a tanács a felülvizsgálati kérelmet tárgyaláson kívül bírálja el, kivéve, ha a felek bármelyike tárgyalás tartását kéri, vagy az iratok alapján maga a Kúria a tárgyaláson való elbírálást tartja szükségesnek. Végzés ellen benyújtott felülvizsgálati kérelem esetében azonban tárgyalás tartása nem kérhető.

A felülvizsgálati kérelem tárgyalás megtartásával történő elbírálását a felülvizsgálati kérelmet előterjesztő fél a felülvizsgálati kérelmében, illetve az ellenfél csatlakozó felülvizsgálati kérelmének kézhezvételétől számított nyolc napon belül, az ellenfél pedig a felülvizsgálati kérelem kézhezvételétől számított nyolc napon belül kérheti. A határidő elmulasztása miatt igazolásnak nincs helye, ezt követően tárgyalás tartását nem lehet kérni. Ha a felülvizsgálati kérelem elbírálása tárgyaláson történik, a felek távolmaradása a felülvizsgálati kérelem elbírálását nem gátolja.

A tárgyalás megtartására a másodfokú eljárás szabályait rendeli megfelelően alkalmazni a törvény.

Mi alapján történik a felülvizsgálat?

A felülvizsgálati eljárásban bizonyítás lefolytatására nem kerül sor. Ez azt jelenti, hogy a bíróság itt már nem hallgat ki tanúkat, nem rendel ki szakértőt, nem kér be okirati bizonyítékot. A Kúria ugyanis a felülvizsgálati kérelem elbírálása során kizárólag a rendelkezésre álló iratok alapján dönt; a jogerős határozatot csak a felülvizsgálati kérelem és a csatlakozó felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálhatja felül, kivéve, ha a pert hivatalból megszünteti, vagy ha a határozatot hozó bíróság nem volt szabályszerűen megalakítva, illetve a határozat meghozatalában olyan bíró vett részt, akivel szemben a törvény értelmében kizáró ok áll fenn. Ezen eseteket hivatalból észleli.

Ennek kapcsán fontos még megjegyezni, hogy a felülvizsgálati kérelmet nem lehet megváltoztatni, azonban a kérelem mindaddig visszavonható, amíg a Kúria a határozatát meg nem hozta, illetve – tárgyalás tartása esetén – a határozathozatal céljából vissza nem vonult.

Milyen határozatot hozhat a Kúria?

Amennyiben a felülvizsgálati kérelem nem alapos, vagyis ha a felülvizsgálni kért határozat a felülvizsgálati kérelemmel érintett körben a jogszabályoknak megfelel, vagy olyan eljárási szabálysértés történt, amelynek az ügy érdemi elbírálására lényeges kihatása nem volt, a Kúria a megtámadott határozatot hatályában fenntartja.

Ha a határozat jogszabályt sért, a Kúria a jogerős határozatot egészben vagy részben hatályon kívül helyezi, és ha a döntéshez szükséges tények megállapíthatók, helyette, illetve az első fokú határozat helyett a jogszabályoknak megfelelő új határozatot hoz, egyébként azt részben vagy egészben hatályon kívül helyezi és az ügyben eljárt első- vagy másodfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasítja. Ebben az esetben a hatályon kívül helyező végzésben kötelező utasításként előírja azokat a szükséges eljárási cselekményeket, amelyeket új eljárásban az alsóbb fokon eljáró bíróságnak pótolnia kell. Új eljárásra utasítás esetében a tárgyalás a Kúria határozatának ismertetésével kezdődik, egyebekben a bíróság a továbbiakban a reá nézve irányadó szabályok szerint folytatja le az eljárást.

A felülvizsgálati kérelmet a Kúria az eljárás bármely szakában akkor is hivatalból elutasítja, ha felülvizsgálati kérelemnek nincs helye, a kérelmet nem az arra jogosult nyújtotta be, vagy a kérelmet előterjesztő fél megadott lakóhelyéről (székhelyéről) nem idézhető, illetve onnan ismeretlen helyre költözött. A törvény továbbá lehetőséget nyújt a Kúria eljáró tanácsa számára jogegységi eljárás kezdeményezésére is.

Hogyan történik a Kúria határozatának kézbesítése?

A Kúria a határozat írásba foglalását követően az ügy összes iratát visszaküldi az elsőfokú bíróság részére, amely intézkedik a határozat kézbesítése iránt. Tárgyalás tartása esetén az ítélethirdetésen a felek tudomást szereznek a döntés tartalmáról és annak rövid indokairól, de az írásba foglalt határozatot ekkor is az elsőfokú bíróság fogja kézbesíteni.

Amennyiben a Kúria a másodfokú bíróságot utasítja új eljárásra, határozatát a másodfokú bíróság közli a felekkel.

A határozat kézbesítését elrendelő bíróság intézkedik – a határozatban foglaltakhoz képest – a végrehajtásnak vagy a végrehajtás felfüggesztésének megszüntetése, illetve korlátozása iránt is.

Egy esetben kerül sor a Kúria általi kézbesítésre, amikor is a Kúria a berekesztett tárgyaláson a határozat kihirdetését elhalasztja. Ekkor ugyanis a határozat kihirdetésekor már az írásba foglalt határozatot maga kézbesíti a határozathirdetésre megjelent felek részére.

És mindez mennyibe kerül?

A perköltséget a pervesztes félnek a felülvizsgálati eljárásban is viselnie kell, kivéve, ha a pernyertes fél a perköltség iránti igényéről kifejezetten lemond.

Hatályon kívül helyező döntés esetén csak a felülvizsgálati eljárásban felmerült költség összegét állapítja meg, annak viseléséről az új határozatot hozó bíróság dönt.

A munkajogi perek tárgyi illetékfeljegyzési jog költségkezvezményben részesülnek. Ez azt jelenti, hogy a felülvizsgálati kérelmen nem kell – mint ahogyan megelőzően a keresetlevélen, vagy a fellebbezési kérelmen sem kellett – előre illetéket leróni, hanem annak mértékéről és viseléséről a bíróság az eljárást befejező határozatban rendelkezik.

A munkavállalói költségkedvezmény szabályai (Pp.358/B.§) értelmében továbbá a perben félként részt vevő munkavállalót – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – a keresetlevél előterjesztésétől kezdve, a per egész tartamára, valamint a végrehajtási eljárásra is kiterjedően teljes költségmentesség illeti meg, amely az illetékmentességet is magában foglalja. Ez a kedvezmény a perben félként részt vevő munkáltatót nem illeti meg.

A társadalombiztosítási határozatok bírósági felülvizsgálata iránt indított perek pedig a tárgyi illetékmentességet élveznek.

 

Dr. Csondor Katalin
A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság bírósági titkára

***

A szerzői jog jogosultja fenntart minden másolással, terjesztéssel, többszörözéssel kapcsolatos jogot. Tilos a cikkek, egyéb tartalmak teljes vagy rövidített formában történő másolása, nyilvánossághoz közvetítése, újraközlése. Tilos továbbá a honlap tartalmát adatbázisba lementeni. A honlapon található tartalom bármely eleme csak a szerzői jog jogosultjának előzetes engedélyével használható fel (ÁSZF).