Mit tehet a munkáltató, ha a munkavállaló „eltűnik”; nem jelenik meg a munkahelyén, munkát nem végez, nem tájékoztatja a munkáltatót távollétének okáról? Milyen eszközei vannak a munkáltatónak ilyen helyzetben? Megszüntetheti-e a munkaviszonyt és milyen feltételekkel?

A munkavállaló munkaviszonyból eredő fő kötelezettsége, hogy munkaidőben, a munkavégzés helyén rendelkezésre álljon, és munkát végezzen. Köteles továbbá a munkáltatót a munkaviszonyt érintő minden lényeges tényről, körülményről tájékoztatni, és a munkáltatóval együttműködni.

A munkavállaló tehát köteles haladéktalanul bejelenteni a munkáltatónak, ha valamilyen körülmény miatt mentesül, vagy valamilyen törvényes jogcím alapján mentesülni kíván a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettsége alól. Amennyiben ezen kötelezettségeinek nem tesz eleget, az a munkaviszony megszüntetését is eredményezheti.

Megfelelő értesítés hiányában ugyanis a munkáltató nem tud kalkulálni azzal, hogy vajon meddig tart a munkavállaló távolléte, mikor számíthat újra a munkavállaló munkavégzésére. A nem tervezett távollét, a munkavállaló munkavégzésének hiánya, a munkafolyamatokban bekövetkező fennakadások komoly károkat is okozhatnak a munkáltatónak.

A munkavállaló távolmaradásának sokféle oka lehet.

• A munkavállaló keresőképtelensége jogszerű oka a munkavállaló távolmaradásának, azonban betegség esetén is terheli a tájékoztatási és együttműködési kötelezettség a munkáltató irányában. Ezen túlmenően a keresőképtelenségről szóló orvosi igazolást is köteles a munkáltató részére megküldeni.
• Előfordulhat olyan súlyos baleset, vagy egyéb váratlan körülmény, amely miatt a munkavállaló akadályoztatva van a fenti kötelezettségei teljesítésében, amelyre tekintettel nem is várható el a munkáltató haladéktalan tájékoztatása, és emiatt a munkavállalót hátrány sem érheti. Az Mt. 55. §-a (1) bekezdésének k) pontja alapján a munkavállaló mentesül a munkavégzési kötelezettség alól a különös méltánylást érdemlő személyi, családi vagy elháríthatatlan ok miatt indokolt távollét tartamára. Természetesen az akadály elhárulását követően a munkavállaló köteles haladéktalanul a munkáltatót tájékoztatni távolléte okáról.
• Lehetnek más olyan, a munkáltató mérlegelésétől függően méltányolható indokok, amelyek fennállása esetén a munkáltató jogkövetkezményt nem alkalmaz (pl. a munkavállaló valamilyen méltányolható személyi okból elkésik, vagy „elnézi” a munkaidő-beosztást).
• A gyakorlatban egyre több olyan esettel találkozhatunk, amikor a munkavállaló szándékos mulasztást követ el; azt fontolgatja, vagy el is határozza, hogy megszünteti a munkaviszonyát, de ennek érdekében nem tesz egyértelmű nyilatkozatot a munkáltató felé (pl. a munkaviszony létesítését követően, az első néhány munkanap után meggondolja magát, a próbaidő tartama alatt nem kívánja a munkaviszonyt tovább fenntartani).

Amennyiben a munkavállaló nem teljesíti a tájékoztatási kötelezettségét, javasolt, hogy mielőtt a a munkáltató a munkavállaló távolléte miatt bármilyen intézkedést hozna, maga is tegyen lépéseket a munkavállalóval való kapcsolatfelvételre és tájékozódjon a munkavállaló távolmaradásának okáról, a jogszerű intézkedések megtétele érdekében. A kapcsolatfelvétel történhet telefonon, e-mailben, a munkatársak megkérdezése, vagy akár a munkavállaló ismert hozzátartozóinak megkeresése útján is.

Abban az esetben, ha a munkavállaló valamely jogszerű okból van távol (pl. beteg csak ezt nem jelezte időben a munkáltató részére), akkor valószínűleg a kapcsolatfelvétel sikerrel fog járni és a munkavállaló utólag eleget tesz a tájékoztatási kötelezettségének.

Amennyiben a munkavállaló késedelmesen tesz eleget a tájékoztatási kötelezettségének, vagy több alkalommal fordul elő kisebb mértékű kötelezettségszegés (pl. rövidebb időtartamú késés, távmunkavégzés alatt az online meetingről való távolmaradás), a munkáltató a munkavállalót írásbeli figyelmeztetésben részesítheti, vagy – kollektív szerződés, illetve munkaszerződés rendelkezése esetén – az Mt. 56. §-a szerint hátrányos jogkövetkezményt is alkalmazhat.

Amennyiben ez a kapcsolatfelvétel nem vezet eredményre, illetve fennáll a gyanú arra, hogy a munkavállaló oldalán méltányolható körülmény nem áll fenn, és szándékosan nem tesz eleget a tájékoztatási, rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségének, akkor a munkáltató a munkavállaló bejelentett lakcímére, illetve értesítési címére küldött postai levél útján felszólíthatja a munkavállalót – egy rövid határidő megjelölésével – a távollétének igazolására, és a fenti kötelezettségei teljesítésére.

Ha a munkavállaló felszólítása nem jár eredménnyel, a munkáltató a munkavállaló igazolatlan hiányzása miatt, a munkaviszonyból eredő kötelezettségeinek megsértésére hivatkozással felmondással megszüntetheti a munkavállaló munkaviszonyát, vagy a feltételek fennállása esetén azonnali hatályú felmondással is élhet.

Ha a körülményekből egyértelműen arra lehet következtetni, hogy a munkavállaló a munkaviszony megszüntetés szándékával marad távol (pl. munkatársait vagy vezetőjét szóban tájékoztatja, hogy a nem kíván tovább a munkáltatónál dolgozni, családjával együtt külföldre költözik és ott keres munkát), akkor ezt a munkáltató jogellenes munkaviszony megszüntetésnek is minősítheti és ennek megfelelően elszámolhat a munkavállalóval, kiállíthatja a munkaviszony megszűnésével kapcsolatos igazolásokat és postai úton megküldheti a munkavállaló részére.

A munkavállaló azon munkanapjai, amelyeken távolléte miatt munkát nem végzett, és távollétét nem igazolta, igazolatlan nem fizetett távollétnek minősülnek, melyekre díjazás nem illeti meg.

(Közzététel: 2021. április 30.)

Dr. Czirók Andrea
Munkajogi szakértő

***

A szerzői jog jogosultja fenntart minden másolással, terjesztéssel, többszörözéssel kapcsolatos jogot. Tilos a cikkek, egyéb tartalmak teljes vagy rövidített formában történő másolása, nyilvánossághoz közvetítése, újraközlése. Tilos továbbá a honlap tartalmát adatbázisba lementeni. A honlapon található tartalom bármely eleme csak a szerzői jog jogosultjának előzetes engedélyével használható fel. Tájékoztatjuk továbbá, hogy a jelen írás nem minősül jogi tanácsnak!

Photo: Zastolskiy Victor / Shutterstock