Bár a nyár részben a pihenésről szól, sokak számára a meleg hónapok sem jelentenek megállást. Amikor a hőmérő higanyszála búcsút int a még kellemesnek aposztrofált 25 foknak, és közelíteni kezd a 30 felé, esetleg túl is szárnyalja azt, valószínűleg a legtöbbünk tapasztalja, hogy nehezebb a feladatainkra koncentrálnunk, a teljesítményünk valamelyest csökken, és mintha gyengébbek is lennénk a szokásosnál. A kérdés tehát jogos: milyen feltételeket kell biztosítania munkaadónknak nyáron? A válaszokat dr. Goda Mark, munkajogi szakjogász adta meg.
Biztonság mindenek felett
A meteorológiai hőség fogalmával nyaranta rendszeresen találkozunk, mi több, 2005 óta már a hőségriasztással is: ha a napi középhőmérséklet három egymást követő napon meghaladja a 25 fokot, elsőfokú riasztást, ha pedig a 27 fokot is, másodfokú riasztást ad ki az illetékes hatóság (forrás: OMSZ) „Jogi értelemben a hőségnek nincs hasonló meghatározása, a jogszabály ugyanis mindössze a munkavégzéshez szükséges megfelelő hőmérsékletet említi, ami hazánkban munkakörtől és a munka jellegétől függően 15 és 24 fok között mozog. Természetesen az alsó értékként jelölt 15 fok bizonyos fizikai munkák esetén érvényes, míg a felső határként megadott 24 fok az irodai ülőmunkához lehet ideális, ugyanakkor érdekes tény, hogy a megfelelő hőmérséklet tekintetében az Európai Unióban nincs egységes szabályozás, az értékek az országok éghajlati adottságait figyelembe véve némiképp eltérhetnek, Ausztriában például 19 és 24-25 fok között határozták meg ezt az intervallumot” – kezd bele a témába Goda Mark.
És azonnal hozzátesz egy lényeges, hőmérséklettől független alapszabályt, amit a munkaadóknak mindig be kell tartaniuk: „Általánosan elmondható, hogy a munkavédelmi szabályok minden évszakban érvényesek, azaz a munkáltatónak mindent meg kell tennie azért, hogy a munkavállalók biztonságos körülmények között végezhessék a munkájukat. Ide tartozik például a védősisak vagy a munkavédelmi ruha és cipő viseletének előírása, ahogy az is, hogy trikóban vagy félmeztelenül számtalan területen tilos dolgozni.”
Védőital és extra pihenő
A magas hőmérséklet leginkább a fizikai munkát végzőket érinti, különös tekintettel azokra, akik a szabadban dolgoznak, például az építőiparban, esetleg, asztalosként, ácsként vagy kertészként. A Munka Törvénykönyve a melegre való tekintettel nem mentesít a munkavégzés alól, ahogy a munkaidő csökkentését sem írja elő, vagyis kizárólag a munkáltató hozhat ilyen döntést, ahogy arra építkezés vagy aszfaltozási munkák esetén láthatunk is példákat: a munkaidő gyakran hajnalban kezdődik, kora délután pedig véget ér, a lehetőségekhez mérten így csökkentve a forróságban eltöltött órákat.