Mivel többféle értelmezés és kommunikáció is napvilágot látott a munkáltatói és munkavállalói közterhek könnyítését célzó jogalkotás tekintetében, jelen cikkünkkel szeretnénk rávilágítani az általunk helyesnek tartott értelmezésre, amelyet a lenti jogszabályok megalkotása óta a NAV és a pénzügyminisztérium közleményeivel is megerősített.  Az alábbiakban röviden értelmezzük a vonatkozó adóintézkedéseket, és összefoglaljuk, hogy ezekre milyen munkajogi válaszok adhatóak.

A 47/2020. (III.18.) Korm. rendelet a munkahelyvédelem és a munkaerő megtartása céljából a válsággal eddig leginkább érintett ágazatokban (pl.: turisztika, vendéglátóipar, szórakoztatóipar, rendezvényszervező és sportszolgáltatást nyújtó vállalkozások) ideiglenes kedvezményeket vezetett be. A kedvezményezett ágazatokat TEÁOR-kód szerint a részletszabályokat tartalmazó 61/2020 (III.23.) Korm. rendelet határozza meg. A rendeletek értelmében (i) a munkáltató ideiglenesen mentesül a munkabérek utáni közterhek megfizetése alól. A közterhek alóli mentesülés a 2020. március – április – május – június havi munkabérek után fizetendő közterhekre vonatkozik. (ii) A kedvezményezett ágazatokban továbbá a munkavállaló szintén ideiglenesen mentesül a járulékok nagy része alól, azzal, hogy továbbra is fizetnie kell az átalány természetbeni egészségügyi járulék (4%, de nem több, mint 7.710,- Ft) összegét és az SZJA-t (15%).

Kedvezmények a gyakorlatban

A fenti változásokat egy egyszerűbb példával szemléltetjük a könnyebb megértés céljából. A munkáltató eddig a 2020-as minimálbér után több, mint 30 ezer forintot; míg átlagkereset[1] esetén majdnem 70 ezer forintot fizetett az államnak. Ez az összeg 2020. júniusig teljes egészében a munkáltatóknál marad.

A kormányrendeletek alapján a munkavállalók is komoly kedvezményben részesülnek a bajba jutott ágazatokban: minimálbér esetében is már 23 ezer forinttal; átlagkereset esetében pedig 60 ezer forinttal többet vihetnek haza a dolgozók a hónap végén.

A munkáltatók részéről jogosan merülhet fel az a kérdés, hogy 

• a munkavállaló jövedelméből le kell-e vonni minden járulékot, azzal, hogy a legfeljebb 7.710,- Ft összegű természetbeni egészségbiztosítási járulékot kell az államnak befizetni, és a többi levont járulék a munkáltatónál marad, vagy
• csak a fenti természetbeni egészségbiztosítási járulékot kell levonnia, ezáltal viszont a munkavállaló nettó bére növekszik?

A NAV által kiadott értelmezés egyértelművé teszi, hogy a munkáltatónak csak a 4%-ot, illetve annak a 7.710 forintot meg nem haladó összegét kell levonnia a magánszemélytől és megfizetnie (a kedvezmény ugyanakkor nem befolyásolja a biztosított társadalombiztosítási és munkaerőpiaci ellátásokra való jogosultságát (pl. szolgálati időt) és az ellátások összegét).

A fennmaradó különbözetet a munkáltató „nem teheti el”, azaz erre az összegre a munkáltató – a munkavállalóval kötött külön megállapodás hiányában – nem jogosult.

Munkajogi megfontolások

A jelenlegi nehéz gazdasági helyzetben ugyanakkor sok munkáltató ellehetetlenülhet, és már az eddig kialkudott bérek megfizetése is nehézkessé válhat. A Kormány által hozott rendkívüli intézkedések lehetőséget teremtenek a munkajogi szabályoktól való eltérésre a munkáltató és a munkavállaló közös megállapodásával. Ez az eltérés akár a munkavállaló kárára is történhet az átmeneti időszakban. Ez azt is jelentheti – különösen, ha a munkahelyek megőrzése a cél – hogy a munkavállalóval korábban megállapodott nettó munkabér megőrzésére is lehetőség van kétoldalú szerződésmódosítással és az új szabályozás szerint számított bruttó bér csökkentésével. A korábbi nettó munkabér elérésének összköltsége ugyanis minimálbér esetén 60 ezer forinttal; míg átlagkereset esetén 140 ezer forinttal csökkent, azaz ennyivel kevesebbet von el az állam közterhek formájában egy-egy munkavállaló esetében.

Felhívjuk a figyelmet, hogy mindezek átmeneti szabályok, amelyek a kormányzati kommunikációra is figyelemmel a teljes gazdasági ellehetetlenülés meggátolását és a munkahelyek megőrzését célozzák. Kiemelendő ugyanakkor, hogy az általános munkajogi szabályoktól való átmeneti eltérés lehetősége nem jelenthet a munkáltatónak korlátlan felhatalmazást, a munkajog alapelveire véleményünk szerint az átmeneti időszakban is tekintettel kell lenni.

Fontos felhívni a figyelmet továbbá, hogy a Magyarország Kormánya által 2020. március 11. napján kihirdetett veszélyhelyzetre tekintettel, a Kormány olyan rendeletet alkothat, amellyel egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti, törvényi rendelkezésektől eltérhet, valamint egyéb rendkívüli intézkedéseket hozhat. Mindezekre tekintettel az eddig megszokott munkajogi jogszabályi környezet a járványveszély idején folyamatos változásban lehet, a jogszabályok fokozott figyelemmel kísérése ezért minden munkáltató részéről alapvető fontosságú.

Dr. Megyesi Adrienn és Dr. Zsoldos Bálint
A KCG Partners Ügyvédi Iroda adójogi szakértői

[1] KSH adatok 2019. január – december időszakra: https://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/gyor/ker/ker1912.html

***

A szerzői jog jogosultja fenntart minden másolással, terjesztéssel, többszörözéssel kapcsolatos jogot. Tilos a cikkek, egyéb tartalmak teljes vagy rövidített formában történő másolása, nyilvánossághoz közvetítése, újraközlése. Tilos továbbá a honlap tartalmát adatbázisba lementeni. A honlapon található tartalom bármely eleme csak a szerzői jog jogosultjának előzetes engedélyével használható fel. Tájékoztatjuk továbbá, hogy a jelen írás nem minősül jogi tanácsnak!

Photo: FrankHH / Shutterstock