Lopással vádolják a munkavállalókat – avagy létezik-e a munkavállalók kollektív felelőssége?

A raktárból eltűnt bizonyos mennyiségű árukészlet. A vezetőség lopással gyanúsítja a dolgozókat. A múlt héten pénteken egy gyűlésen bejelentették, hogy ha néhány napon belül nem kerül elő az elkövető, illetve az elkövetők, akkor a raktárban dolgozók következő havi béréből részarányosan levonják az „okozott kárnak” megfelelő összeget.

Mit lehet ilyen esetben tenni, ha nem áll szándékomban sem a gyanúsítgatást eltűrni, sem pedig beletörődni a munkabéremből történő levonásba?

A Munka Törvénykönyve szigorú szabályokhoz köti, hogyan lehet a munkavállalóval szemben kártérítési igényt érvényesíteni. Szándékos károkozás (ilyen a lopás is) vagy súlyosan gondatlan károkozás esetén a munkavállaló a teljes kárt köteles megtéríteni. A munkáltató viszont köteles bizonyítani a kár bekövetkezését, a kár mértékét, valamint az adott munkavállalói magatartás és a kár közötti okozati összefüggést. Ha a munkavállaló nem ismeri el, hogy kárt okozott volna, akkor a munkáltatónak két lehetősége van:

  • a munkáltató a munkavállalóval szemben a munkaviszonnyal összefüggő és a kötelező legkisebb munkabér háromszorosának összegét meg nem haladó igényét írásba foglalt fizetési felszólítással is érvényesítheti, mely fizetési felszólítást a munkavállaló 30 napon belül a bíróság előtt keresettel megtámadhat, vagy ezt az összeget meghaladó kártérítési igény esetén
  • a munkáltatónak bírósághoz kell fordulnia, és a bíróság fog dönteni abban a kérdésben, hogy a munkavállaló köteles-e a kár megtérítésére.

A munkáltató tehát nem vonhatja le a munkavállalók munkabéréből a kár összegét. Levonásra a levonásmentes munkabérrészig csak akkor lenne lehetősége, ha a munkavállalók ehhez hozzájárulnak.

Felhívom szíves figyelmét arra, hogy amennyiben a felek ún. leltárfelelősségi megállapodást kötöttek, a munkavállaló a leltárhiányért vétkességére tekintet nélkül felel. A leltárhiányért való felelősség feltétele

  • a leltáridőszakra vonatkozó leltárfelelősségi megállapodás megkötése írásban,
  • a leltári készlet szabályszerű átadása és átvétele,
  • a leltárhiánynak a leltározási rend szerint lebonyolított, a teljes leltári készletet érintő leltárfelvétel alapján történő megállapítása, továbbá
  • legalább a leltáridőszak felében az adott munkahelyen történő munkavégzés.

Ha a leltári készletet a leltárhiányért nem felelős munkavállaló is kezeli, a felelősség további feltétele, hogy a leltárhiányért felelős munkavállaló az adott munkakörben vagy munkahelyen történő foglalkoztatáshoz írásban hozzájáruljon.

Leltárfelelősségi megállapodástól függetlenül itt is irányadó, hogy a munkáltató a kártérítési igényét a munkavállalóval szemben a fent leírtak szerint fizetési felszólítással vagy bírósági úton érvényesíti, és a munkabértől való levonásnak a levonásmentes munkabérrészig kizárólag akkor van helye, ha a munkavállalók ehhez hozzájárunak.

Abban az esetben eltérő szabályok vonatkozhatnak a kártérítésre, ha a munkáltatónál kollektív szerződés van hatályban.

Dr. Goda Mark
Ügyvéd és munkajogi szakjogász
Goda Ügyvédi Iroda