Passzív státuszú egyetemi hallgató vagyok. Nyáron munkát szerettem volna vállalni iskolaszövetkezetben, és különböző szövetkezeteknél különböző információkat kaptam arról, hogy meddig dolgozhatok. Ezek között volt június 15, június 30, július 15 és volt még augusztus 31 is. Ahol a számomra legmegfelelőbb munkát kínálták, ott épp a legrövidebb időtartamot mondták, így lecsúsztam a lehetőségről. 

Tudomásom szerint egy tavalyi jogszabály-módosítás alapján a passzívos hallgatók 25 éves korig ugyanúgy foglalkoztathatóak, mint az aktívak. Arra szeretnék választ kapni, hogy meddig dolgozhat egy passzívos diák a nyáron, és mi miatt lehetnek eltérések az egyes iskolaszövetkezetek eljárásában?

A kérdés sajnos nem válaszolható meg röviden, mert bár a jogosultság elviekben könnyen megállapítható, annak igazolására azonban külön szabályok vonatkoznak, amik bonyolítják a kérdés eldöntését.

Ahhoz, hogy a diák egy iskolaszövetkezetben dolgozhasson, háromféle jogviszonyának kell egyidejűleg fennállnia: 1. iskolaszövetkezeti tagsági jogviszony, 2. Mt. XVII. fejezete szerinti atipikus munkajogviszony (ez 2016. szeptember 1-től megváltozik, és a szövetkezetekről szóló törvény új szabályozása szerinti személyes közreműködésről szóló megállapodás veszi át a helyét – a szerk.), és 3. nappali tagozatos tanulói vagy hallgatói jogviszony. Az első kettőt a diák és a szövetkezet a diák belépésekor a megfelelő megállapodásokkal, nyilatkozatokkal hozza létre. A harmadikat, tehát a tanulói, hallgatói jogviszonyt a diák jogszabályban meghatározott módon köteles igazolni az iskolaszövetkezet felé. Az első két jogviszony fennállása csak a feleken múlik, ezért azzal a megkötést követően a fennállás alatt nincs további teendő. A tanulói, hallgatói jogviszonyt azonban a diáknak rendszeresen igazolnia kell a szövetkezet felé.

A tanulói, hallgatói jogviszony fennállásának az a jelentősége, hogy a kifizetésre kerülő bér vonatkozásában a diák erre tekintettel mentesül az egészségügyi- és a nyugdíjjárulék, valamint a munkaerő-piaci hozzájárulás megfizetése, az iskolaszövetkezet pedig a szociális hozzájárulási adó és a szakképzési hozzájárulás megfizetése alól. Amennyiben ez a jogviszony nem áll fenn, vagy a foglalkoztatás közben megszűnik, vagy nem a jogszabályoknak megfelelően kerül igazolásra, akkor mind a diáknak, mind a szövetkezetnek beáll a fenti közterhekkel kapcsolatos fizetési kötelezettsége.

A kérdező jól tudja: a foglalkoztatható diákok körét a 2015. évi LXXIV. törvény módosította azzal, hogy a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvényben – (továbbiakban: Tbj. tv) pontosította a „tanulmányokat folytató tanuló, hallgató” fogalmát, és rögzítette, hogy e körbe 25. életévük betöltéséig beleértendők a tanulói, hallgatói jogviszonyukat szüneteltető diákok is.

Az e törvény végrehajtásáról szóló 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet (továbbiakban: Tbj. tv Vhr.) tartalmazza azt, hogy tanulói, hallgatói jogviszony fennállását a diák milyen módokon teheti meg. A kormányrendelet erre vonatkozó 4.§ (6) és (7) bekezdését célszerű tételesen idézni:

A 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet 4 § (6) bekezdés szerint a járulékok és a foglalkoztatói kötelezettségek tekintetében a Tbj. 5. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott tanulmányokat folytató tanulónak, hallgatónak az a személy minősül, aki

1. nappali rendszerű oktatás keretében a nemzeti köznevelésről szóló törvény szerinti tanulói jogviszonnyal rendelkezik,
2. nappali rendszerű oktatás keretében a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény szerinti nem szünetelő (aktív) hallgatói jogviszonnyal rendelkezik, vagy
3. az a) vagy b) pont szerinti jogviszonya megszűnését követően diákigazolványra jogosult, a diákigazolványra való jogosultsága lejártáig.

A 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet 4 § (7) szerint a (6) bekezdésben foglaltakat

1. a köznevelési intézmény által kiállított tanulói jogviszony-igazolás, vagy
2. a felsőoktatási intézmény által kiállított hallgatói jogviszony-igazolás, vagy
3. az oktatási igazolványokról szóló 362/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet szerint a közreműködő intézmény által a tárgyidőszakra kiadott, érvényesítő matricával ellátott, nappali típusú diákigazolvány, vagy
4. az oktatási igazolványokról szóló 362/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet szerint a tanköteles kor felső határát az adott tanévben betöltő tanuló esetén az érvényesítő matrica nélküli diákigazolvány, vagy
5. a közreműködő intézmény által kiadott, a c) pont szerinti diákigazolványra való jogosultságról szóló igazolás tanúsítja.

Az első pontatlanság itt érhető tetten, hiszen a Kormány nem módosította (6) bekezdés b) pontjának a törvénymódosítás alapján egyértelműen hibás rendelkezését, azaz még most is az a hatályos szövege, hogy „…nem szünetelő (aktív) hallgatói jogviszonnyal rendelkezik…”. Nagy zavart ez azért nem okoz, mert a jogszabályi hierarchia alapján a törvény felülírja kormányrendelet ezen részét, és értelem szerűen kell azt alkalmazni.

A fentiek alapján tehát az igazolás módjai a következők:

• vagy tanulói vagy hallgatói jogviszonnyal rendelkezik [(6) bekezdés a) és b) pontok], amit tanulói vagy hallgatói jogviszony-igazolással igazolhat [(7) bekezdés a) és b) pontok],
• vagy diákigazolványra jogosult [(6) bekezdés c) pont], amit a megfelelő matricával érvényesített diákigazolvánnyal [(7) bekezdés c) és d) pont], vagy azzal egyenértékű igazolással [(7) bekezdés e) pont] igazol.

A diákigazolvánnyal való igazolás esetén rögzíti a rendelet, hogy „a diákigazolványra való jogosultsága lejártáig”. Ennek pontos időpontját az oktatási igazolványokról szóló 362/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet rögzíti, így ez egyértelmű: első féléves matricával érvényesített diákigazolvány esetén március 31., második féléves matricával érvényesített diákigazolvány esetén október 31.

A vizsgált esetben a hallgató azonban passzív státuszú, ezért nem rendelkezhet az adott félévre érvényes érvényesítő matricával. Így a kérdés megválaszolásához a többi igazolási módot kell megvizsgálni. Ezekre az esetekre a Vhr. azt mondja: „tanulói/hallgatói jogviszonnyal rendelkezik”, azaz addig foglalkoztatható, amíg a hallhatói jogviszonya meg nem szűnik. A diák hallgatói jogviszonya a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 59. § (1) bekezdésében foglaltak alapján kilenc különböző módon szűnhet meg. Ezek közül a legegyszerűbb, ha a hallgató bejelenti, hogy megszünteti a hallgatói jogviszonyát, amely esetben a jogviszony a bejelentés napján megszűnik.

Ha tehát a hallgató februárban vagy akár májusban leadja a hallgatói jogviszony-igazolását, azonban érvényes diákigazolványa nincs, akkor a szövetkezet jelentős kockázatot vállal azzal, hogy egész félévben és utána még egész nyáron foglalkoztatja őt, hiszen az igazolás kiállítását követően a hallgató jogviszonya nagyon sokféle okból és bármikor, akár az igazolás kiállítását követő napon megszűnhet.

Ezen a kockázaton azért a NAV ellenőrzési gyakorlata jelentősen enyhít, hiszen ellenőrzéskor a tanulói illetve hallgatói jogviszony-igazolások bemutatásával a kedvezmények igénybevételét jogszerűnek tekintik a tanulmányi félév végéig (június 15), vagy ha az igazoláson konkrét végdátum szerepel, akkor addig az időpontig.

A fentiek alapján tehát a következőképpen alakul a passzív státuszú diákok jogviszony-igazolása, és munkavégzési lehetősége: a diák a jogviszonya igazolásához lead az iskolaszövetkezetnek

1. egy végzést vagy határozatot arról, hogy számára a jogviszonya szüneteltetését az iskola engedélyezte/jóváhagyta
2. egy passzív hallgatói jogviszonyt igazoló hallgatói jogviszony-igazolást, amelyen az iskola meghatározta az aktuális félévet (2015/16 II. félév), azonban az igazoláson nem szerepel záró dátum, azaz az igazolás nem tartalmazza, hogy meddig igazolja a jogviszonyt;
3. egy passzív hallgatói jogviszonyt igazoló hallgatói jogviszony-igazolást, amelyen az iskola meghatározta az aktuális félévet (2015/16 II. félév), és az igazoláson szerepel egy olyan szövegrész is, amelyből kiderül a félév záró dátuma is;
4. egy passzív hallgatói jogviszonyt igazoló hallgatói jogviszony-igazolást, amelyen az iskola meghatározta az aktuális félévet, és meghatároz egy záró dátumot is, azonban az az időpont a következő tanulmányi félévek valamelyikébe átnyúlik, jellemzően ezzel a szöveggel: „Tanulmányait várhatóan 2019 májusában fejezi be.”

Az első két esetben az iskolaszövetkezet akkor lehet biztos abban, hogy a kedvezményt az adott diák után jogszerűen veszi igénybe, ha a diákot a tanulmányi félév jogszabály szerinti záró dátumát követően, azaz június 15. napja után nem foglalkoztatja.

Mivel a felsőoktatási intézmények a saját tanulmányi és vizsgaszabályzatukban eltérhetnek a tanulmányi félév időtartamának meghatározásakor a június 15-i dátumtól, így a harmadik pontban szereplő esetben ezt az eltérést tüntetik fel a hallgatói jogviszony-igazoláson. Ilyen igazolással rendelkező diákot az iskolaszövetkezet az igazoláson szereplő dátumig tud kockázatok nélkül foglalkoztatni.

A negyedik esetet azért érdemes különválasztani a többitől, mert látszólag a harmadik esetkörbe tartozik, azaz úgy tűnik, hogy a diákot a megjelölt dátumig lehet foglalkoztatni, azonban valójában az első két ponttal azonos esetről van szó. A „várhatóan” megjelölés mutatja, hogy ez nem egy igazolás arról, hogy a jogviszonya a megadott időpontig fenn fog állni, hanem egy tájékoztatás arról, hogy ha a hallgató a tanulmányi és vizsgaszabályzat rendelkezéseit betartva folyamatosan fenntartja jogviszonyát, akkor ebben az időpontban fog végezni. Erre az iskolaszövetkezet nem alapozhatja a kedvezmény igénybevételét, és ezt a NAV ellenőrzési gyakorlata is alátámasztja.

Összegezve tehát:

Amennyiben olyan hallgatói jogviszony-igazolást kapott az egyetemtől, amiben az érintett tanulmányi félév végének időpontja egyértelműen megállapítható, akkor addig az időpontig tudják foglalkoztatni, egyéb esetben június 15-ig.

Eltérést véleményem szerint két okból tapasztalhat az egyes iskolaszövetkezetek eljárásában. Egyrészt a bonyolult rendszer az eljáró ügyintézők számára sem tanulható meg és alkalmazható egyszerűen, ezért nagy a hibalehetőség, téves információ. Másrészt egyes iskolaszövetkezeteknek eltérő (magasabb) lehet a kockázatvállalási hajlandósága, azaz van olyan köztük, aki felvállalja annak veszélyét, hogy egész nyáron foglalkoztatja a passzívos diákot, és vagy nem kap ellenőrzést, vagy az ellenőrzés során a hiba rejtve marad.

Dr. Simon Balázs
Jogi és kommunikációs igazgató
Humánia HRS Group Zrt.