Több munkáltató által létesített munkaviszony

Az atipikus foglalkoztatási forma lényege, hogy egy munkavállaló több munkáltatóval áll egyidejűleg, egyetlen jogviszony keretében munkaviszonyban. Ez a munkaviszony a munkáltatók szorosabb együttműködését feltételezi, ezért egymással tulajdonosi vagy egyéb üzleti kapcsolatban álló munkáltatók esetén jól alkalmazható foglalkoztatási forma, ha ugyanazt a feladatot több tagvállalat, vagy akár különálló cég részére egy munkavállaló végzi.

Ilyen eset lehet, ha tulajdonosi kapcsolatban álló munkáltatók bizonyos támogató funkciók ellátására (pl. logisztikai előadóként, gazdasági ügyintézőként) közösen alkalmaznak munkavállalókat. A tulajdonosi kapcsolat mellett egyéb együttműködés (üzleti kapcsolat, vagy egyszerűen ugyanazon a telephelyen történő tevékenység folytatása) is jó alapot szolgáltathat több munkáltatós munkaviszony létrehozására.

A több munkáltató által létesített munkaviszony szabályait a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (továbbiakban: Mt.) 195. §-a határozza meg. Az Mt. rendelkezései szerint több munkáltató és a munkavállaló a munkaszerződésben egy munkakörbe tartozó feladatok ellátásában állapodhatnak meg. Ettől a szabálytól, a törvény felhatalmazása alapján, azonban a felek megállapodása, illetve, a munkáltató kollektív szerződése is eltérhet. Nincs tehát akadálya annak, hogy a munkaszerződésben a munkavállaló és a munkáltatók különböző munkakör, eltérő feladatkör ellátásában állapodnak meg; pl. a munkavállaló az egyik munkáltató számára gazdasági ügyintézői, a másik számára könyvelési feladatokat lát el. 

A Felek számára rugalmasságot biztosít, hogy nem szükséges a különböző munkáltatók részére végzett tevékenység arányában a munkaidőt megosztani és külön részmunkaidős munkakör ellátására munkaszerződést kötni. A munkavállaló a munkaidőn belül mindegyik munkáltató részére végezheti a meghatározott feladatait.

Természetesen ez a rugalmasság a Felek részéről megfelelő együttműködést is feltételez.

A munkáltatóknak a törvény értelmében meg kell állapodniuk, hogy a munkabért melyikük fizeti a munkavállalónak, és ezzel összefüggésben érdemes tisztázni, hogy melyik munkáltató juttatási rendszerét kell alkalmaznia a munkavállalóra. Célszerű a juttatások tekintetében ugyanannak a munkáltatónak a juttatási rendszerére vonatkozó belső szabályokat, illetve, ha van, annál a munkáltatónál hatályban lévő kollektív szerződést alkalmazni, aki a bért fizeti a munkavállaló számára. Ezáltal a jövedelem és az egyéb anyagi jellegű juttatások elszámolása, valamint az adók, járulékok levonása is egyszerűbbé válik.

Ugyanakkor a munkáltatók megegyezhetnek egymással, hogy a munkabért és az egyéb juttatások költségeit milyen arányban viselik; sőt megoszthatják egymást között, hogy mely juttatásokat melyik munkáltató biztosítja a munkavállaló számára; pl. az alapbért és a teljesítmény után járó prémiumot az egyik, a béren kívüli juttatásokat és a munkavégzéssel összefüggő gépkocsi használatot a másik munkáltató biztosítja a munkavállaló számára.

A munkáltatóknak a munkáltatói jogkör gyakorlásának rendjét, egymás közötti megosztását illetően is konszenzusra kell jutniuk. A gyakorlatban nem a munkaviszonyt érintő alapvető munkáltatói jogok gyakorlása, hanem a munkavégzéshez szorosabban kapcsolódó jogosítványok pl. munkaidő beosztása, távollét vagy szabadság engedélyezése igényelnek nagyobb körültekintést. Ezek a kérdések azonban a felek együttműködésével jól kezelhetők. Nyilvánvaló például, hogy amikor a munkavállaló a munkaviszonya alapján szabadságon van vagy más jogcímen távollétét tölti, akkor egyik munkáltatónál sem végez munkát.

A több munkáltatós munkaviszony létesítését megelőzően a korábban egyik vagy másik (esetleg mindkét) munkáltatóval fennálló munkaviszonyt meg kell szüntetni. Ennek oka, hogy a munkaszerződést nem lehet a munkaviszony alanyainak bővülésére tekintettel módosítani.

A több munkáltatóval egyetlen, új munkaviszonyt kell létesíteni. Természetesen a több munkáltatós munkaviszony létrehozására irányuló szerződésben lehetőség van arra, hogy a felek elismerjék a korábbi munkaviszony időtartamát.

Az új munkaviszony létesítése többlet adminisztrációval járhat, de a fenti előnyök kihasználása érdekében megéri egy munkaszerződést kötni, főként akkor, ha a munkáltatók egyébként is tulajdonosi vagy üzleti kapcsolatban állnak, amely miatt a jó együttműködés a munkáltatók közös érdeke.

A munkaviszony megszüntetése esetén is sokkal egyszerűbb a helyzet, mint több egyidejűleg fennálló munkaviszony esetén; nem kell két vagy több munkaviszonyt megszüntetni, külön elszámolni a munkavállalóval. A több munkáltató által létesített munkaviszony megszűnik, ha a munkáltatók száma bármely okból egyre csökken. Ha tehát egy két munkáltatós munkaviszonyból bármelyik munkáltató felmondással „kilép”, a munkaviszony megszűnik a „jogviszonyban maradó” munkáltató és munkavállaló között is. Természetesen ilyen esetben van lehetőség arra, hogy a megszűnt munkaviszony helyett a munkáltató és a munkavállaló új munkaviszonyt létesítsen, figyelembe véve a több munkáltatós munkaviszony időtartamát is.

 

Dr. Czirók Andrea
Munkajogi szakértő

 

***
A szerzői jog jogosultja fenntart minden másolással, terjesztéssel, többszörözéssel kapcsolatos jogot. Tilos a cikkek, egyéb tartalmak teljes vagy rövidített formában történő másolása, nyilvánossághoz közvetítése, újraközlése. Tilos továbbá a honlap tartalmát adatbázisba lementeni. A honlapon található tartalom bármely eleme csak a szerzői jog jogosultjának előzetes engedélyével használható fel. Tájékoztatjuk továbbá, hogy a jelen írás nem minősül jogi tanácsnak!