Ki lehet munkavállaló?
A dilemma abból ered, hogy a Munka Törvénykönyve nem mondja ki kifejezetten, hogy a munkaviszony létesítéséhez cselekvőképesség kellene. Munkavállaló ugyanis elvileg bárki lehet, aki 16. életévét betöltötte. Sőt: a munkajog az általános polgári jogi szabályokhoz képest még enyhítő szabályt is tartalmaz, amikor a korlátozottan cselekvőképes személyek (16 éves elmúlt kiskorúak) munkaviszonyának létesítéséhez még a törvényes képviselő hozzájárulását sem követeli meg.
A Polgári Törvénykönyv szerint a bíróság azt a nagykorú személyt helyezi cselekvőképességet kizáró gondnokság alá, akinek ügyei viteléhez szükséges belátási képessége tartósan és teljes mértékben hiányzik. Ennek oka lehet pszichés állapota, vagy szellemi fogyatkozása. A gyakorlatban az az álláspont volt uralkodó, hogy a cselekvőképtelen személy nem lehet munkavállaló, ugyanis az ő jognyilatkozata csak a gondok hozzájárulásával lenne érvényes. A személyes munkavégzési kötelezettség mellett azonban szinte lehetetlen lenne, hogy minden fontos nyilatkozatot a munkavállaló helyett a gondok tegyen meg.
Ugyanakkor még a hivatalos jogalkalmazó szervek álláspontja sem volt egyértelmű a cselekvőképtelenek munkavállalásával kapcsolatban. Ez végső soron oda vezetett, hogy egyes fogyatékos személyek köthettek munkaszerződést, míg mások nem.
A precedens értékű ítélet
A Kézenfogva Alapítvány közérdekű igényérvényesítés keretében indított eljárásában a Fővárosi Bíróság úgy foglalt állást, hogy a hatályos magyar szabályozás a kizáró gondnokság alatt álló személyeket nem zárja ki a munkaviszony létesítésének lehetőségéből, így jogukban áll munkaviszonyt létesíteni. Erre természetesen csak a rájuk vonatkozó nyilatkozattételi szabályok betartásával kerülhet sor. Ez azt jelenti, hogy egy cselekvőképtelen személy esetén továbbra is az a követelmény, hogy a nyilatkozatokat a gondnok tegye meg. A Polgári Törvénykönyv ugyanis csak a csekély jelentőségű, a mindennapi életben tömegesen előforduló, különösebb megfontolást nem igénylő szerződések esetén tekinti érvényesnek a cselekvőképtelen önálló eljárását.
Így tehát egy cselekvőképtelen személy is lehet munkavállaló. A foglalkoztathatósága életszerűségét persze jelentősen korlátozza, hogy a jelentősebb jognyilatkozatokat nem ő, hanem csak a gondoka teheti meg érvényesen. Például, a munkaszerződés megkötése, módosítása, bármilyen megszüntető nyilatkozat megtétele, kártérítési felelősség érvényesítése csak a gondok által lehetséges.
Mit hozott volna az új Ptk?
Az ítélet különös jelentőséget kap azáltal, hogy az Alkotmánybíróság döntése értelmében mégsem lépett hatályba az új Polgári Törvénykönyv 2010. május 1-én. Az új kódex ugyanis gyökeresen átalakította volna a cselekvőképességre vonatkozó szabályokat, megszüntetve a cselekvőképtelenség kategóriáját. Ehelyett minden esetben a bíróság állapította volna meg, hogy egy adott személy mely konkrét ügycsoportok tekintetében minősül cselekvőképtelennek. Akinek a bíróság a munkaviszonnyal összefüggő ügycsoportban korlátozta volna a cselekvőképességét, azt csak a törvényes képviselője írásbeli hozzájárulásával tehetett volna érvényes nyilatkozatot.
Az új Polgári Törvénykönyv bevezette volna a támogató személy fogalmát is. Ennek lényege, hogy a bíróság az értelmi képessége, pszichés állapota vagy szenvedélybetegsége miatt segítségre szoruló cselekvőképes nagykorú személy számára támogató személyt (személyeket) nevezhet ki. A támogató személy feladata, hogy a támogatott személy jognyilatkozatának megtételekor jelen legyen, tanácsaival, a támogatott személy számára szükséges tájékoztatás megadásával a támogatott személy jognyilatkozatának megtételét elősegítse. A támogató aláírásával látja el azt a jognyilatkozatot, amelynek megtételénél jelen volt és a támogatott személyt segítette. A gondoksággal szemben azonban itt nem érvényességi feltétele a jognyilatkozatnak a támogató hozzájárulása, a támogató csupán segítséget nyújt. A támogató személy mindig a támogatottal bizalmi viszonyban álló, nagykorú személy lehet.
A fenti új szabályok hatályba lépésének elmaradása miatt fogyatékos szervezetek támadták az Alkotmánybíróság döntését, ám a Fővárosi Bíróság ítélete alapján most az új polgári jogi kódex nélkül is bővülnek a fogyatékosok munkavállalási lehetőségei.
Dr. Kártyás Gábor
Jogi főreferens
Jogi Főosztály, SZMM
Forrás: munkajogportal.hu
