A koronavírus okozta veszélyhelyzet miatt általánossá vált az otthonról történő munkavégzés Magyarországon is. Az ezzel kapcsolatos költségeket főszabályként a munkáltatónak kell megtérítenie, a munkavállaló pedig – az adóhatóság értelmezése szerint is – költségként elszámolhatja a felmerült kiadásokat.
Háttér
A 47/2020. (III. 18.) Korm. rendelet (Kormányrendelet) lehetővé tette, hogy a munkáltató a munkavállaló számára az otthoni munkavégzést és a távmunkavégzést egyoldalúan elrendelje. Ennek megfelelően jelenleg is több százezer munkavállaló dolgozhat otthonról[1]. A távmunkavégzésre eddig is részletes munkajogi, illetve adójogi szabályok vonatkoztak, az otthoni munkavégzés ugyanakkor – különös tekintettel a felmerülő többletköltségek elszámolására – nem került külön rendezésre.
Egyoldalúan elrendelt távmunka
A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 3. számú melléklet I. 24. pontja szerint a munkavállaló költségként elszámolhatja a munkaszerződésben elrendelt távmunkavégzés során felmerült alábbi költségeket:
- arányos bérleti, közüzemi díjak
- internethasználati díjak,
- számítástechnikai eszköz megszerzésére fordított kiadások, illetve értékcsökkenés.
Az adóhatóság álláspontja szerint ez a költségelszámolás – a veszélyhelyzet időtartama alatt – abban az esetben is alkalmazható, ha nem munkaszerződésben állapodtak meg a felek, hanem a Kormányrendelet alapján a munkáltató egyoldalúan rendelte el a távmunkavégzést.
Home office
A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény értelmében távmunkavégzés a munkáltató telephelyétől elkülönült helyen rendszeresen folytatott olyan tevékenység, amelyet számítástechnikai eszközzel végeznek és eredményét elektronikusan továbbítják.
Az otthoni munkavégzésre (home office) vonatkozóan nincsen törvényi meghatározás, ha azonban a munkavállaló otthonról, vagyis a munkáltató telephelyétől elkülönült helyen rendszeresen számítástechnikai eszközzel végez munkát, és eredményét elektronikusan továbbítja, akkor az tartalmát tekintve távmunkavégzésnek minősül.
Az adóhatóság most azt is megerősítette, hogy amennyiben a ’home office’-ban végzett munka tartalmát tekintve megfelel a távmunka fogalmának, akkor arra a távmunkavégzésre vonatkozó költségelszámolás is alkalmazható.
A vonatkozó szabályok alapvetően nem változtak, ugyanakkor az adóhatóság – a vészhelyzetre is tekintettel – elfogadni látszik azok kiterjesztő értelmezését.
A gyakorlatban tehát, ha a munkavállaló 180 ezer forintért vásárol egy laptopot otthoni munkavégzés céljából (költség) és azt számára a munkáltató kifizeti (bevétel), akkor a munkavállaló a költséget a törvényi kereteke között elszámolhatja és így nem keletkezik adóköteles jövedelme. Még gyakoribb lehet, hogy – amennyiben a munkáltató az otthoni munkavégzéshez szükséges internet havi díját megtéríti – úgy azt is adómentesen teheti meg.
Dr. Zsoldos Bálint
Senior adójogász
KCG Partners Ügyvédi Iroda
[1] A KSH felmérése szerint a veszélyhelyzetet megelőzően a távmunkavégzők száma 144 ezerre volt tehető (2018. I. negyedéves adatok)
***
A szerzői jog jogosultja fenntart minden másolással, terjesztéssel, többszörözéssel kapcsolatos jogot. Tilos a cikkek, egyéb tartalmak teljes vagy rövidített formában történő másolása, nyilvánossághoz közvetítése, újraközlése. Tilos továbbá a honlap tartalmát adatbázisba lementeni. A honlapon található tartalom bármely eleme csak a szerzői jog jogosultjának előzetes engedélyével használható fel. Tájékoztatjuk továbbá, hogy a jelen írás nem minősül jogi tanácsnak!