Dr. Kurucz Ákos munkaügyi bíró mostani írása a diszkrimináció egy szegmensével foglalkozik, speciálisan a várandósság miatti diszkriminációval. A három részből álló cikk a várandós munkavállalók munkaviszonynak megszüntetésével kapcsolatban kíván a gyakorlatban felmerült példákon keresztül általános érvényű következtetéseket megfogalmazni.
Sorozatunk első és második részében a diszkriminációra történő hivatkozás lesz a vizsgálat tárgya, a harmadik részben pedig a rendeltetésellenes joggyakorláson és az arra való hivatkozáson lesz a fókusz.
Az egyenlő bánásmód követelményének megsértésére való hivatkozás esetében az erre hivatkozó félnek kell állítania és valószínűsítenie, hogy hátrány érte vagy ennek közvetlen veszélye fenyeget, valamint hivatkoznia kell a jogsértéskor rendelkezett védendő tulajdonsággal. A diszkriminációra hivatkozó félnek a védendő tulajdonsággal szoros összefüggésben meg kell jelölnie az összehasonlítandó csoportot is.
Komolytalan hivatkozások
Bíróként azt kell mondanom, hogy őszinte sajnálattal, de gyakorisága miatt egyre kisebb megdöbbenéssel kell megállapítanom, hogy a munkavállalók a diszkriminációval kapcsolatos perekben olyan hivatkozásokkal állnak elő, amelyek számtalan esetben komolytalanok.
Ilyen komolytalan hivatkozás például, amikor a nevében a „katolikus” szót hordozó, katolikus szellemiségű, a katolikus egyházhoz kapcsolódó munkáltatót perli a munkavállaló, akit állítása szerint katolikus vallása miatt diszkrimináltak. Komolytalan a bankár diszkriminációra való hivatkozása, hogy a védendő tulajdonság szerinte a szexpartiba torkolló csapatépítő tréningről való távolmaradása. De ugyan úgy komolytalan a transzvesztita felperes hivatkozása, mely szerint a munkáltatója (egy melegbár) szexuális irányultsága miatt diszkriminálta.
A valószínűsítés
A másik kérdés a valószínűsítés. A valószínűsítés azt jelenti, hogy a felperes a puszta állításnál többet, a bizonyításánál kevesebbet ad elő. Az állítás önmagában nem elegendő. A valószínűsítés során a felperes az állítását hihetővé, elfogadhatóvá teszi a perben. Ez részben objektív tényeken áll, részben a bíró szubjektív meggyőződésén.
A terhességre való hivatkozás és a bizonyítás mechanizmusa
A terhességre hivatkozás lehet megalapozott. A terhesség miatti diszkrimináció az erre történő hivatkozásoknál első ránézésre mindenképpen komolyabbnak tűnik, mint a fenti példákon keresztül bemutatott abszurd és sok esetben életszerűtlen hivatkozások.
A terhességnek egy idő után már szemmel látható jele van, orvosilag dokumentálható, így a munkáltató elől nem marad rejtve. Megalapozott lehet az erre való diszkriminációs hivatkozás, mert életszerű lehet annak a feltételezése, hogy a munkáltató tarthat attól, hogy sérülnek a gazdasági érdekei, ha hónapokra vagy akár évekre nélkülöznie kell egy munkavállalót, a kiesett munkaerőt pedig pótolnia kell, és a terhesség alatti vizsgálatok hiányzásokkal járnak.
A bizonyítás mechanizmusa diszkriminációra való hivatkozás esetén speciális. Miután a felperes munkavállaló valószínűsíti az állítását, ezt követően az alperes munkáltatónak kell bizonyítania, hogy az egyenlő bánásmódot megtartotta vagy az adott helyzetben nem kellett megtartania.
Az esetek nagy részében a felperesek olyan védendő tulajdonságokra hivatkoznak, amelyek nem jelennek meg a külvilág felé (vallás, szexuális irányultság, politikai nézet, stb.). A munkáltató ilyenkor rendszerint arra hivatkozik, hogy ezekről nem is volt tudomása. A terhesség esetében erre kevésbé tud hivatkozni a munkáltató, mert ennek egyfelől látható nyoma van vagy a munkavállaló ezt a körülményt bejelentette és igazolta.
Várandósság miatti diszkriminációs hivatkozás esetén az összehasonlítandó csoport (akikkel szemben diszkriminálták a felperes munkavállalót) értelemszerűen a nem várandós női kollégák.
Dr. Kurucz Ákos
Bíró, Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság
A következő részben arról olvashatnak, hogy miért fontos az okozati összefüggés valószínűsítése a munkaviszony megszüntetése és a védendő tulajdonság között.
***