Napjainkban bevett szokás, hogy a munkavállalókat a munkáltató bejelenti egy bizonyos összegű munkabérrel, azonban a ténylegesen kifizetett munkabér ennél magasabb.

A munkáltatónak ez egy jó megoldásnak tűnik, hiszen mégis be van jelentve az alkalmazottja, viszont megspórolja a munkabér után megfizetendő adóelőleg és járulékok egy részét. A munkavállaló – annak ellenére, hogy előnytelen helyzetbe kerül ezzel a „szürkén” kapott fizetéssel, ugyanis a fizetésének be nem jelentett része nem számít bele a táppénzbe, a gyesbe és a nyugdíjalapba sem – kénytelen ezt a helyzetet elfogadni, ha munkához és magasabb fizetéshez szeretne jutni.

A „lebukás” veszélye a NAV előtt csekély, mivel aki tud róla annak nem áll érdekében, hogy ez kiderüljön, kívülálló pedig nehezen tudja bizonyítani. Ennek ellenére a munkaügyi perben a szürke munkabérre hivatkozni és azt bizonyítani nem veszélytelen, hiszen a munkavállaló ezzel „lebuktatja” magukat, ugyanis amit eddig ketten tudtak, a perben a bírónak a tudomására hozza, sőt bizonyítja is.

Lehet-e ennek büntetőjogi következménye?

A bírónak – a Büntetőeljárásról szóló törvény 171. § (2) bekezdése értelmében – kötelessége a hatáskörében tudomására jutott bűncselekményt – ha az elkövető ismert, annak megjelölésével – feljelenteni.

Márpedig a Btk. 310. §-a szerinti bűncselekményt, azaz adócsalást követ el, aki nem fizeti meg az illetéket, illeték módjára fizetendő díjat, közterhet, tb-járulékot, baleseti járulékot, egészségbiztosítási járulékot, nyugdíjjárulékot, magánnyugdíjpénztári tagdíjat, egészségügyi hozzájárulást, munkaadói, munkavállalói járulékot, vállalkozói járulékot, rehabilitációs és szakképzési hozzájárulást. A Btk 310/A §-a alapján, pedig a munkáltató követ el adócsalást, ha munkaszerződés nélkül vagy színlelt szerződéssel foglalkoztat munkavállalót.

Adócsalás vétsége miatt 2 évig, míg bűntette miatt – az adóbevétel csökkenéséhez (nagyobb, jelentős, különösen nagy) történő hozzájárulás mértékétől függően – 8 évig terjedő szabadságvesztést állapíthat meg a büntető bíróság.

A munkaügyi bírák ilyen esetekben az ítélet meghozatalát követően, a teljes iratanyag másolatának megküldésével, értesítik a Nemzeti Adó – és Vámhivatalt.

Ha az adóhatóság ilyen módon szerez tudomást az ügyről, akkor hivatalból eljárást kell indítania mind a munkavállalóval, mind a munkáltatóval szemben, valamint szükség esetén gondoskodik a büntetőeljárás megindításáról is.

A bírósági eljárásban elhangzottakat az adóhatóság bizonyítékként használhatja fel. A bíróság előtt korábban tett nyilatkozatok ugyan visszavonhatók, de lássuk be, hogy könnyebb helyzetben van az adóellenőr, ha a birtokában van egy olyan iratanyag, amelyben a munkavállaló sikerrel bizonyította, hogy zsebbe kapta a fizetése egy részét és ezen összeg alapul vételével marasztalta a munkáltatót.

Mire számíthat a munkavállaló?

Az adóhatóság ilyenkor a munkavállalóval a zsebbe járó pénz után be nem fizetett személyi jövedelemadót és annak kamatait akár öt évre visszamenőleg is kifizetteti, ezen felül mulasztási bírságot is kiszabhat.

Mire számíthat a munkáltató?

A munkáltató ennél is nagyobb összegre és egy büntetőeljárásra is számíthat. A munkáltatón ugyanis számon kéri az adóhatóság a be nem fizetett társadalombiztosítási járulékot, egészségbiztosítási járulékot, a le nem vont személyijövedelemadó-előleget és ezek kamatait, valamint bírságot is kiszab a munkáltatóval szemben.

Mit tegyen a munkavállaló?

A mulasztási bírság és a kamat elkerülhető, ha a munkavállaló önellenőrzéssel helyesbíti a korábbi években beadott személyijövedelemadó-bevallásait, és befizeti az elmaradt adót, még mielőtt a NAV-ellenőrök bukkannak rá.

Ebből következően, ha mindenképpen a szürke munkabérre kíván hivatkozni a munkavállaló a munkaügyi perben, akkor még mielőtt ezt megtenné, végezzen önellenőrzést és fizesse be az adót.

Mindezeknek az ismeretében a munkavállalóknak mérlegelnie kell azt, hogy megéri-e a munkaügyi bíróság előtt a zsebbe kapott munkabérre hivatkozni és azt sikerrel bizonyítani, hiszen lehetséges, hogy végül a bíróság által megítélt összeg a NAV-hoz vándorol majd elmaradt személyi jövedelemadó, kamat és mulasztási bírság címén.

Hegedüsné dr. Szabó Ildikó
A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság bírósági titkára

***

A szerzői jog jogosultja fenntart minden másolással, terjesztéssel, többszörözéssel kapcsolatos jogot. Tilos a cikkek, egyéb tartalmak teljes vagy rövidített formában történő másolása, nyilvánossághoz közvetítése, újraközlése. Tilos továbbá a honlap tartalmát adatbázisba lementeni. A honlapon található tartalom bármely eleme csak a szerzői jog jogosultjának előzetes engedélyével használható fel (ÁSZF).