Nemrégiben felmondással megszüntettem a munkaviszonyomat. Munkaszerződésemben 3 hónapos versenytilalmi megállapodást kötöttünk ki. A megállapodást betartottam, hiszen ebben az időszakban konkurens cégnél nem helyezkedtem el. Testvéremmel most saját céget alapítunk, melynek működését jövő év elején kezdjük meg.
Vállakozásunk tevékenysége megegyezik korábbi munkáltatóméval, szakmámból eredően ez nem is lehetne másként. Korábbi vendégeim, pácienseim alig várják, hogy újra igénybe vegyék a szolgáltatásaimat, immár személyesen, saját rendelőmben. Volt munkáltatóm azonban kifejezetten felhívta a figyelmemet, hogy amennyiben megkeresem és elcsábítom ügyfeleit, jogi lépéseket tesz velem szemben. Igaza van a volt munkáltatómnak? Valóban megtilthatja régi vendégeim felkeresését?
Mindenekelőtt fontos különbséget tenni a versenytilalmi megállapodás korlátozó szabályai és az üzleti titok védelme között. Jóllehet, mindkettő a munkáltatói jogos érdek védelmét szolgálja, ám jellegüket és időbeli hatályukat tekintve lényeges különbség van közöttük. Volt munkáltatójának ügyfélköre, ügyfeleinek elérhetősége adott esetben valóban védett lehet, feltéve persze, hogy megfelel az üzleti titok törvényi fogalmának. Ezeket a titkokat Ön – a versenytilalmi korlátozás letelte után is – köteles megtartani, amibe a jogosulatlan felhasználás tilalma is beletartozik.
Mi a különbség a versenytilalmi korlátozás és a titoktartási kötelezettség között?
A munkáltató jogos gazdasági érdekeinek védelme a munkaviszonyban kiemelt munkavállalói kötelezettség. Ez egyrészt a verseny tilalmát jelenti, ami a munkaviszony fennállása alatt jellemzően bizonyos összeférhetetlenségi szabályok betartásában állhat, azt követően pedig – megállapodás esetén – versenytilalom kikötésében. Ez utóbbi esetben a munkavállaló és a munkáltató abban állapodnak meg, hogy a munkaviszony megszűnését követően
- a munkavállaló bizonyos ideig nem vállal munkát konkurens cégnél,
- nem alapít konkurens céget,
- illetve ilyen cégben nem vállal tisztséget, valamint nem szerez vagyoni részesedést.
Fontos, hogy a versenytilalom időben nem korlátlan, hiszen a felek azt meghatározott időtartamra kötik, és a munkáltató köteles arányos ellenszolgáltatást nyújtani a tilalom megtartásáért cserébe.
Nem szabad megfeledkezni azonban arról, hogy a jogos gazdasági érdek védelmének vannak más fontos munkajogi vonatkozásai is. Ilyen a titoktartási kötelezettség is, amit élesen el kell határolni a verseny tilalmától, hiszen az sok tekintetben különbözik attól. Egyik lényeges eltérés, hogy a titok megőrzése időben nem korlátozott.
Mi minősül üzleti titoknak?
Lényeges tehát, hogy az üzleti titok megőrzésére Ön a munkaviszony megszűnését követően is, időbeli korlátozás nélkül köteles. Ez jogszabályból eredő kötelezettség, vagyis abban az esetben is terheli a volt munkavállalót, ha arról a munkaszerződésben vagy bármilyen kiegészítő megállapodásban nem rendelkeztek.
A munkavállalók sok olyan információ, adat, ismeret birtokába jutnak a munkahelyükön, amely a munkáltató számára jelentős vagyoni értékkel bír. Ha üzleti titok kerül szóba, legtöbbünk általában egy titkos receptúrára vagy egyedi műszaki megoldásra gondol. Ennél azonban sokkal szélesebb körre is kiterjedhet a védelem, hiszen ide tartozhat bármilyen működési gyakorlat, a pénzügyi, gazdasági adatok, vagy éppen a kapcsolatrendszert, ügyfélkör is.
Az üzleti titok fogalmát az üzleti titok védelméről szóló 2018. évi LIV. törvény 1§-a definiálja. A relatíve új, 2018. július 31. napján kihirdetett törvény az üzleti titokról immár önálló jogszabályban rendelkezik, kiemelve azt a Polgári Törvénykönyv személyiségi jogokról szóló szabályai közül. E szerint „üzleti titok a gazdasági tevékenységhez kapcsolódó, titkos – egészben, vagy elemeinek összességeként nem közismert vagy az érintett gazdasági tevékenységet végző személyek számára nem könnyen hozzáférhető –, ennélfogva vagyoni értékkel bíró olyan tény, tájékoztatás, egyéb adat és az azokból készült összeállítás, amelynek a titokban tartása érdekében a titok jogosultja az adott helyzetben általában elvárható magatartást tanúsítja”.
Több feltételnek kell tehát együttesen teljesülnie ahhoz, hogy egy adat vagy összeállítás – így például az ügyféllista – üzleti titokként minősüljön. Ilyen feltétel az is, hogy ezeket a munkáltató valóban bizalmasan kezelje, vagyis megtegye azokat az általában elvárható óvintézkedéseket, amik ahhoz szükségesek, hogy ezek az adatok titokban maradjanak. Ha ennek a munkáltató eleget tett, akkor kapcsolatrendszere, ügyfeleinek, vendégeinek elérhetősége nagy eséllyel minősül üzleti titoknak. Ezen pedig nyilvánvalóan nem változtat az a tény sem, hogy az ügyfélkör kiépítésében a volt munkavállaló is tevékenyen részt vett, hiszen mindezt munkaviszonyból származó kötelezettségeként, munkabér ellenében tette.
Mit jelent az üzleti titok védelme a munkaviszonyban?
A bizalmas információk, titkok megőrzéséhez a munkáltatónak tehát jogos érdeke fűződik. A törvény alapján „a munkavállaló köteles a munkája során tudomására jutott üzleti titkot megőrizni. Ezen túlmenően sem közölhet illetéktelen személlyel olyan adatot, amely munkaköre betöltésével összefüggésben jutott a tudomására, és amelynek közlése a munkáltatóra vagy más személyre hátrányos következménnyel járhat” [Mt. 8. § (4) bek.].
A munkáltató jogos gazdasági érdekeinek tiszteletben tartása tehát magában foglalja a munkavállaló titoktartási kötelezettségét is, amely alapján köteles megőrizni a munkája során tudomására jutott üzleti titkot és minden olyan adatot, amely munkaköre betöltésével összefüggésben jutott a tudomására. A törvényi megfogalmazásból kitűnik, hogy ez szélesebb körű és általános titoktartási kötelezettséget jelent, amely nem kizárólag a munkáltató tevékenységére vonatkozó alapvető fontosságú információkra terjed ki.
Fontos látni, hogy a versenytilalomtól eltérően a titoktartási kötelezettség nemcsak a munkaviszony tartama alatt áll fenn, hanem annak megszűnése után is. Ez a jogszabályból következik, vagyis külön megállapodás és ellenérték nélkül is köti a volt munkavállalót. Jóllehet, a titoktartási kötelezettség alól a munkáltató elvben mentesítheti a munkavállalót (ezzel véget vetve a korlátlan időbeli hatálynak), ám ez a gyakorlatban nem jellemző.
Milyen következményekkel járhat az üzleti titok megsértése?
Ha a munkavállaló a munkaviszonya megszűnését követően gazdasági tevékenységet folytat, és ahhoz felhasználja a munkaviszonyban megszerzett üzleti titkot, akkor az Mt. 8. §-a mellett megsérti a tisztességtelen piaci magatartás tilalmát is. A korábbi, Tpvt. 4. §-on alapuló igényérvényesítés helyett ebben a vonatkozásban is már az üzleti titokról szóló új törvényt, annak 6 §-át kell alkalmazni.
Ilyen esetben a munkáltató a munkavállalóval szemben egyrészt az üzleti titokról szóló törvény 7. § szerinti szankciók alkalmazását kérheti. Ezek mindegyike objektív, azaz felróhatóságtól független jogkövetkezmény. Az új törvény nem szakított a Ptk.-n alapuló sérelemdíj érvényesítésének lehetőségével. A 8. § szerint ugyanis a jogsértés megállapítása mellett pénzbeli ellentételezés megfizetésére is kötelezheti a bíróság a titoksértőt, vagyis felróhatóságtól független jogkövetkezmény elrendelésére továbbra is van lehetőség. Fontos, hogy amennyiben bizonyíthatóan kárt is eredményez a titoksértés, úgy a kárfelelősség megállapításának is helye lehet. A törvény kimondja ugyanis, hogy az elrendelt pénzbeli ellentételezés a jogosult egyéb, különösen kártérítési igényét nem érinti.
Dr. Nyerges Éva
Munkajogi senior specialista, egyetemi tanársegéd